15 FEB 2022 Immunerősítő gyümölcsök és fűszerek - #42 Bozsik gazda podcast A Kossuth Rádió Hallgatóinak üzenetei alapján Bozsik gazda válaszol arra a kérdésre: Milyen jótékony vegyületeket találunk a mangóban és a mangosztánban? Hogyan készítsünk sültbanánt, és sült batátát, vagyis trópusi édes burgonyát? Milyen lesz a fahéjas és szegfűszeges, immunerősítő ital: angol és svéd módra? Két különböző receptet ismertetünk. Melyek a homoktövis immunerősítő hatásai? Miért jó a grapefruitból és a banánból készített turmix: a kismamáknak? 1 FEB 2022 Immunerősítő zöldségek és gyógynövények - #41 Bozsik gazda podcast A Kossuth Rádió Hallgatóinak üzenetei alapján Bozsik gazda válaszol arra a kérdésre: Milyen jótékony vegyületeket találunk a fokhagymában és a vöröshagymában? Hogyan készítsünk fokhagyma elixírt, citrommal? Milyen lesz a mézes, fokhagymás, vöröshagymás, citromos turmix? Két különböző receptet ismertetünk. Hogyan csíráztassunk bio zöldség magvakat, hogy megerősödjön az immunrendszerünk?
46 episodes Üdvözlöm Önöket! Bozsik József, azaz Bozsik gazda vagyok. A Kossuth Rádió hullámhosszán, a Hajnal-táj műsorában minden reggel jelentkezem kertészeti rovattal a fél hatos hírek után. Most azonban új lehetőség kínálkozott! Mostantól fogva, heti rendszerességgel, egy-egy húszperces kertészeti összeállítással készülök ezen az új fórumon. Itt a legfontosabb aktuális kertészeti témákról számolok be az Önök kérdései alapján. MTVA Podcast | Kossuth Rádió MAR 29, 2022 Fajtaválasztás a faiskolában - #45 Bozsik gazda podcast A Kossuth Rádió Hallgatóinak üzenetei alapján Bozsik gazda válaszol arra a kérdésre: Hogyan válasszunk növényeket a faiskolákban? Milyen a talajigénye az áfonyának valamint a szelídgesztenyének? Mire figyeljünk, amikor málnát, homoktövist, kivit szeretnénk ültetni? Melyik jobb: a magonc dió vagy az oltványdió? Mit tudnak a régi alma és körte fajták? Melyek a legfinomabb kajszibarackok? Milyen előnyei vannak az előnevelt gyümölcsfáknak? Hogyan válasszunk finom illatú rózsafajtákat?
millió Ft - Millió forintban add meg az összeget Budapest Városok I. ker. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. Rómaipart - Ingatlan, lakóparkok. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII. Városrészek kiválasztása Esetleges építmény területe (m²): Akadálymentesített: mindegy igen Légkondicionáló: mindegy van Kertkapcsolatos: mindegy igen Panelprogram: mindegy részt vett Gépesített: mindegy igen Kisállat: mindegy hozható Dohányzás: mindegy megengedett Városrészek betöltése... Hogy tetszik az
Ez történt az első világháború idején is, mikor tüzelőhiány miatt szinte az összes fát kivágták Budapest-szerte. Erről 1932-ben Hetyey Géza községépítési szakértő, a Csillaghegyi Polgári Kör titkára is említést tesz a Pilishegyvidéki hírekben "15-20 évvel ezelőtt az egész part sűrű cserjékkel és fűzfákkal volt borítva… A kommunizmus (1919. évi Tanácsköztársaság) visszaesést hozott. A Duna part összes fáit kipusztították. Római part , Budapest. " Az 1920-as és 30-as évekre alakult ki a római-parti evezős kultúra, amely az áradásokkal és a természettel együtt tudott élni. Az első csónakházak és villák megjelenésekor a helyiek maguk kezdeményezték a part sétánnyá alakítását, és fásításba fogtak. Így hódíthattak teret a magról nőtt fák a Rómain, de hamarosan újabb kihívással kellett szembesülniük. A Pünkösdfürdőn épült hatalmas földgát teljesen elpusztította a növényzetet. Ezzel szinte egyidejűleg a Római-parton traktorkerék átmérőjű SENTAB vízvezeték-hálózatot építettek a sétány vonalában – paradox módon éppen a part védelmében.
Eközben számolja csak ki, mennyit hoz mondjuk egy csupán ötmilliós "lakás önerő" évente a bankban, állampapírban vagy akár egy jobb befektetési jegyben? Negyedmilliót? Ha szerencsénk van, de akkor már kockázatosabb részvény-alapokról beszélünk, félmilliót. Mennyit lehet viszont nyerni, ha valaki most leköt ötmillióval egy egy, vagy akár kétszobás, jó helyen épülő lakást. Eláruljuk: könnyen nyerhet milliókat, akár meg is duplázhatja az ominózus ötmilliós tőkéjét, ha úgy alakulnak a lakásárak, ahogy most várható. A Római-part 2100-ban: mobilgát, lakóparkok, fürdőzők és sportközpontok. Nézzünk akkor egy konkrét példát is, Óbudát. Minden tizedik új lakás a III. kerületben épül Budapesten, ez pedig sokkal több, mint egy átlagos fővárosi kerületben és ötször több, mint lakosságszám arányosan indokolt lenne. A befektetőknek jó hír, hogy a kerület hatalmas népszerűsége ellenére viszonylag kevés a kiadó lakás. Ma száz budapesti új lakásból tíz itt épül, miközben a kerület 34 ezer fős népessége alig két százaléka a budapesti összlakosságnak. Tehát sok itt a minőségi iroda és munkahely, és számos egyetem, főiskola is akad, ám kiadó lakásból mégis szerény a kínálat.
Meg persze az időkerék. És ehhez hozzávehetjük a volt ELTE tulajdoni épületeket (Dürer-kert), amiket nem a Városliget megújításának tartalékaként őriztek meg, hanem eladták. A másik oldal az, ami a járványhelyzet hatványozottan jelentkezett, hogy a budapestiek mentális térképén valószínűleg csak a Városliget, Erzsébet tér és a Margitsziget létezik, mint zöldterület. Ezek kerültek nyomás alá. A Római-part mindezeknek eszenciája, mivel ott Demszky-Tarlós páros sikeresen "eladta" a partot lakópark építtetőknek, így volt a BM strand helyén, ma lakópark áll, és hol csónakházak és üdülök voltak, most lakóparkok sorakoznak. Gát nem épült (a meglévőhöz meg nem nyúltak), a Nánási út meg szenved az extra forgalomtól. És ne felejtsük az Óbudai-szigetre tervezett Álomszigetet, még a 2000-es években. Másik példa a budai hegyvidék, ahol korlátlanul épülnek a lakóparkok és nagyobb társasházak, ezzel növelve meg a forgalmat a hegyről le, a város be, illetve radikálisan változtatják meg a budai hegyvidék látképét és csökkentik a zöldfelületek arányát.
Régen minden jobb volt - halljuk gyakran ezt a leegyszerűsítő szentenciát, melynek igazságtartalma legjobb esetben is kétséges. A Római-part vonatkozásában ez a megállapítás hol igaz, hol nem. Ha a part menti fák számarányát tekintjük, az utóbbi száz év bizony pozitív változást hozott. Rajtunk is áll, hogy ez a tendencia folytatódik-e. Száz évvel ezelőtt nem voltak fák a Rómain. Ezt láthatjuk régi fényképeken, térképeken. Vajon miért? Tudható, hogy a mai Sajtházhoz csillepálya futott be a Róka-hegyi bánya köveivel. Rakodóterületként használták, így több száz méteres területen semmilyen növényzet nem tudott megmaradni. Gondolhatnánk arra, hogy a térségre jellemző emberi tevékenységek – mezőgazdálkodás, bivalylegeltetés – gátolták meg a most látható növénytársulások kialakulását. A 19. századi mederszabályozás miatt pedig országosan irtották ki a part menti növényzetet. Egészen a gőzhajó megjelenéséig állati erővel vontatták a hajókat, és törvényben rendelkeztek a Duna-menti vontatóutak gondozásáról, az útban lévő fák kivágásáról.