Sajnos ez az atmoszféra szép lassan elveszik, ahogy haladsz előre a történetben. Köszönhető annak, hogy a könyv története lapos. Ennél jobb szó nincs rá. Izgalmakkal nem kecsegtet egy-két apró kivételtől eltekintve. Eredetiségre sem kell számítanunk, mivel az egész egy Mad Max 2 koppintás. Szerencse, hogy mire beleunnánk, már véget is ér a kalandunk. Azért mondjunk pozitívumokat is. A kalandlap nagyon pofás. Visszatért a legendás Az országút harcosa, és nem is akár hogy! | 24.hu. A harcrendszere tökéletes. A lőfegyveres és autós ütközetek nagyon jók, az Interceptor is nagyon hangulatosra sikeredett. A belső illusztrációk jók, legalábbis ami járműveket ábrázol, a többi nem nagy szám. A borító viszont iszonyat gagyi. Nem lehet eldönteni pontosan mi ez, azon kívül, hogy jármű. Szerintem még a perspektíva is el van csúszva egy kicsit. Az Országúti Harcos, akarom mondani Az Országút Harcosa az egyik legkönnyebb kaland játék könyv, amivel eddig találkoztam. Legnagyobb ellenségünk a benzinhiány lesz. Itt inkább az ügyesség- és szerencsepróbák dominálnak, nem a küzdelmek vagy fejtörők.
A nagyvállalatok számára ügyfélszolgálati chatbotokat és belső kommunikációs megoldásokat szállító Talk-A-Bot az eredeti könyv hangulatát ültette át kisképernyőre, azaz mobilra, Viberre optimalizáltan, de XXI. századi köntösben, melyben már megjelennek az emojik és az élményt fokozó animált gifek is.
Pl. : villamos megosztás jelensége,..., transzverzális hullámok szemléltetése, stb. ) A fent leírtak alapján megnyugtatok mindenkit, hogy az elektromos és mágneses térerősség, illetve a feszültség és az áramerősség definíciójával tisztában vagyok (és mellőzöm ennek bizonygatását), de a felvetett kérdésre a fent adott egyik válasz, miszerint azért vannak azonos fázisban az E és H hullámok mert azok fénysebességgel haladnak, ettől még azt nem lehet megérteni, legfeljebb elfogadni! A Maxwell-egyenletekre sem lehet hivatkozni egy középiskolásnál, mivel az még korai. A feladat tehát az, hogyan lehet elmagyarázni egy középiskolás tanulónak az elektromágneses hullámokra vonatkozó fontosabb tudnivalókat, aki még nem hallott még a Maxwell-egyenletekről. Jelen esetben egy fizikai képre lenne szükség, amennyiben ez lehetséges. Sajnos én nem tudok elszakadni attól a "beidegződéstől", hogy ha az E maximum, akkor a H értéke nulla. Megkockáztatom: a matematika bizonyos magasságokban (mélységekben) már elszakad a fizikai valóságtól, és átcsap filozófiába.
Dr. Litz József: Elektromosságtan és mágnességtan (Műszaki Könyvkiadó, 1998) - Általános fizika II. Lektor Kiadó: Műszaki Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1998 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 569 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-06-1467-0 Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: 10 373. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A világegyetem 15-20 milliárd évvel ezelőtt ősrobbanással vette kezdetét. A kozmosz történetének legelső másodpercében a hőmérséklet tízezer millió fok felett volt, és a világot többek között... Tovább Fülszöveg Az elektromosságtan és mágnességtan című egyetemi-főiskolai tankönyv foglalkozik az elektromágneses kölcsönhatásokkal, az elektromágneses mező (elektromágneses erőtér) tulajdonságaival, törvényeivel és a mindennapi életünket átszövő gyakorlati alkalmazások alapjaival. Az ismeretközlés során az induktív utat követi.
Megmaradási törvények (energia, tömeg, lendület, töltés) - A lendületmegmaradás törvénye, ütközések - Mechanikai energiák megmaradása - Konzervatív erők fogalma, konzervatív mező, potenciál - Energiaátalakulás rezgőkörökben - A hőtan I. főtétele mint az energiamegmaradás törvénye - A töltésmegmaradás törvénye - Tömeg–energia ekvivalencia, szétsugárzás, párkeltés 16. Az atom szerkezete - Az anyag atomos szerkezetére utaló jelenségek. Avogadro törvénye - Az elektromosság elemi töltése, az elektron mint részecske - Az atom felépítése. Rutherford szóráskísérlete - Atommodellek 17. Magfizika - Az atommag felépítése, kötési energia, tömegdefektus - Magátalakulások, radioaktív bomlások, maghasadás, láncreakció - Sugárzások, sugárzásmérés, felhasználásuk - Atomreaktor, atombomba, hidrogénbomba 18. Az anyag kettős természete - Hullámtulajdonságok - Az anyaghullám fogalma; de Broglie-féle hullámhossz - Fotoeffektus, Einstein-féle fényelektromos egyenlet, fotocella, a fény kettős természete 19. Csillagászat.
Változtassuk a levegőből az üvegbe tartó fény esetén a beesési szöget és jegyezzük fel a hozzájuk tartozó törési szögeket! Azt tapasztaljuk, hogy a felületre merőlegesen érkező fénysugár nem törik meg, de minden más esetben a törési szög kisebb a beesési szögnél. Ha az optikai korongot 180º -kal elfordítjuk tanulmányozhatjuk az üvegből levegőbe jutó fény törését. Legyenek most a beesési szögek az előző kísérlet törési szögei! Az előző kísérletben a beesési merőleges felé tört a fény útja, most a beesési merőlegestől nagyobb szögben törik meg. A mérések azt mutatják, hogy a beesési szögek és a törési szögek szerepet cseréltek. Fénytörés törvénye Kísérletek alapján megfogalmazhatjuk a fénytörés törvényeit: A beeső fénysugár, a megtört fénysugár és a beesési merőleges egy síkban vannak. A felületre merőlegesen beeső sugár változatlan irányban halad tovább. Ha a fény levegőből üvegbe (vagy vízbe) jut, a törési szög mindig kisebb a beesési szögnél. Ha a fény üvegből (vagy vízből) levegőbe jut, a törési szög mindig nagyobb a beesési szögnél.