Milyen a jó palánta, hogyan szedjük a fejes salátát, mire ügyeljünk az ültetésnél, mi az ideális páratartalom, mi befolyásolja a fejek növekedését? Minden, amit a salátatermesztésről tudni kell. Nálunk – más európai országokhoz képest – a levélzöldségek (fejes saláta, jégsaláta, endíviasaláta, spenót, sóska stb. A fejes saláta ültetése és gondozása. ) iránti kereslet meglehetősen szerény. Csúcsidőszaknak számít a kora tavasz, húsvét környéke, még kisebb csúcsnak mondható a késő ősz, de télen és főleg nyáron nincs kereslet a levélzöldségfélék iránt. Ugyan az utóbbi években megfigyelhető némi kedvező tendencia, mégis nálunk 1 főre mindösszesen 2-3 fej fogyasztása jut. (Nyugat-Európában átlagosan 2, 5-5 kg/fő/év a fogyasztás, de a franciáknál ezt is meghaladja, a teljes zöldségfogyasztásuknak – ami 140-145 kg/fő/év – a levélzöldségek 10-15%-át teszik ki. ) A fejes salátát többnyire mint előnövényt hajtatják, kevés az olyan kertészetek száma, ahol a fóliák alatt több szakaszban is egymást követően salátát ültetnének. A termesztést a nagyobb termelési értéket képviselő főnövényhez igazítják, a magasabb hőlépcsőre méretezett fóliákban vagy üvegházakban (20-30 ∆ t ° C) a saláta hajtatása kevésbé kifizetődő.
A tartós, de nem túlságosan intenzív megvilágítást kedveli, ezért fólia alatt is csak akkor érdemes a hajtatását megkezdeni, amikor a természetes világosság a napi 9-10 órát meghaladja. A növekedéshez az optimális hőmérséklet 16 °C. Kiskertben a fejes salátát szinte mindig palántázással termeljük, mert így jóval rövidebb ideig foglalja el az értékes területet. A palántaültetésnek fontos és általános szabálya, hogy a 3-4 leveles palántákat magasan kell ültetni, hogy "alájuk fújjon a szél". Uborka palánta kiültetése lépésről-lépésre – Kreatív Farmer. Az áttelelő salátát úgy termesztjük, hogy a magvakat augusztus végén vetjük el hidegágyba vagy szaporítóládába. Ennél ügyelni kell arra, hogy a magvak ne kerüljenek mélyre, és fölöttük a föld jól tömörítve legyen. A fejlett palántákat október elején ültetjük ki a szabadba (például fiatal gyümölcsfák közé) 30 cm sor- és 15 cm tőtávolságra. Fontos az, hogy a palántákat az első fagy már begyökeresedett állapotban találja. A nagyobb fagyok beállta előtt a salátaágyásokat lombbal, lekaszált fűvel vagy komposzttal betakarjuk.
Sárgarépa Vetésmélység és távolság: A magokat vessük egymástól 2-2, 5 cm távolságra, 0, 5-0, 25 cm mélyen, 40-60 cm széles sorokban, laza, homokos, jó vízmegkötő képességű talajba. Vetés után folyamatosan öntözzük, egészen az 1-3 hét kibújó fiatal palánták megjelenéséig. Betakarítás ideje: A bébi répa fajták már 36 nap után betakaríthatók, míg a nagyobb fajták átlagban 55 nap után. 5+1 tipp a saláta sikeres neveléséhez - Elefánt a kiskertben. Szedjünk fel egy szál répát és ha élénk narancssárga, betakarítható a teljes termés. A leszedés után a répa koronáját takarjuk be földdel vagy mulccsal, hogy megakadályozzuk a kisarjadást. Brokkoli Vetésmélység és távolság: A brokkolit (és a karfiolt) termeszthetjük magról, de kertészetekben kora tavasszal kaphatók palánták is, melyek révén kihagyhatjuk a februári, márciusi zárt téri csíráztatás szakaszát. A palánták ültetéséhez válasszunk egy felhős napot, hogy megvédjük a palántákat az átültetés általi károsodástól és kiégéstől. A talaj legyen mindig egyenletesen nedves! Betakarítás: A palántázás után 55-60 nappal, amikor a virágok már tömöttek.
Amikor a hagyma héjasodni kezd és a szára megdől, szedje fel és legalább egy héten át szárítsa mielőtt a szárat eltávolítja. Tipp: A szárításnál 24 óráig hagyja a terményt a napon, majd terítse ki egy meleg, árnyékos, jól szellőző helyiségben. A hagymákat vékony pamutlepedővel takarja be és nehezéknek használjon nagyobb köveket. A szárítás során párszor forgassa meg a hagymákat, hogy egyenletesen száradjanak. Zöldbors ó Vetésmélység és távolság: A magokat jó nedves földbe, 1, 25-2, 5 cm mélyen, 7, 5 cm széles sávban, egymástól 2, 5-4 cm távolságban vessük úgy, hogy 30 centiméterenként kb. 30 mag kerüljön a földbe. Betakarítás ideje: Szedését akkor kezdjük, amikor a hüvelyben növekedni kezdenek a szemek. A legtöbb fajta vetés után 40-60 nappal betakarítható. Tipp: Futtassuk a zöldborsót keretre vagy hálóra. Végüknél kössünk össze hat darab kb. 10-15 cm hosszú bambuszvesszőt és másik végüket egy kis sátor alakzatot képezve szúrjuk a földbe. A borsómagokat vessük el a bambuszszárak tövénél és figyeljük meg, ahogy hamarosan elkezdenek felfutni!
Az áttelelő salátát szabadföldbe és ládába is vethetjük, utóbbi megoldás jobb, mivel könnyebb folyamatosan nedvesen tartani a földet. A palántákat szeptember végén, október elején ültethetjük végleges helyükre, 20 cm-es tőtávolságra egymástól. Az áttelelő saláta előnye, hogy következő évben nagyon korán fogyaszthatjuk az ízletes saláta leveleket. Sikeres salátatermesztést, bőséges termést kívánunk! Képek forrása: Hirdetés Hirdetés
A talajban élő és a gyökeret károsító lótetű, drótféreg és bagolypille lárvája ellen a palánták kiültetése előtt kezeljük a talajt Galitionnal. Peronoszpórák és folt betegségek ellen hatnak a réz tartalmú szerek és a mankoceb hatóanyagú szerek. Foltbetegségek körébe tartozik a varasodás, az alternáriás, a szeptóriás betegségek. A mankoceb hatóanyagú Dithane M-45 a rozsdabetegsége k ellen is hat. A 2008 óta az I. kategóriába átsorolt (és így csak növényvédelmi szakmérnök által beszerezhető és használható) Orthocid a virágfertőző moniliás betegség ellen is alkalmazható volt. Jelenleg ez ellen a gomba ellen felszívódó hatású gombaölő szerek vannak forgalomban, melyek biztonságosabb védelmet nyújtanak: Chorus, Topas, Bumber, Systhane, Topsin. A felsorolt szerek valamennyien a szabadforgalmú kategóriába tartoznak, tehát házikerti kertészkedők is megvásárolhatjá k és alkalmazhatják. Forrás: Növénydoktor A termesztési módszerek mindegyikéhez rendelkezésre állnak a megfelelő fajták. Ezeket ne cserélgessük, mert pl.
Bővebben a termesztéséről >>