A WikiSzótá magyar értelmező szótár fontos célja nyelvünk megőrzése. A nyelv és annak belső logikája, amelyet egy nép évezredek során alakít ki, jellemző arra a nemzetre, sőt annak minden egyes tagjára, befolyásolva gondolkodását. A WikiSzótá az internet révén a kis településekre, a határon túli magyarokhoz, és a világon szétszóródott magyarsághoz is eljut, ahogy azt a kapott visszajelzésekből tapasztaljuk. Az anyanyelv ápolása és fennmaradása az anyaországtól távol felbecsülhetetlen kulturális érték. A kis herceg. A szótárban a szócikken belül az egyes jelentéseket, szófajokat eltérő háttérszínek különítik el nagyon szemléletes módon, ami sokat segít a keresett szófaj és jelentés megtalálásában. A háttérszínek jelentése fehér háttér: még nem végleges, nem befejezett kezdemény névelő határozó melléknév főnév névutó, főnévrag ige képző igerag kötőszó egyéb A szótár tartalma, ez a felépítés, a szótárírási technológia és az alkalmazott szempontok együttese a WikiSzótá szerzőinek szerzői jogvédelem alatt álló szellemi tulajdona.
Gárdonyi nagyon komolyan készült és felkészült a regény írására. Aprólékos kutatásokat végzett mind a XVI. századi magyar történelemmel kapcsolatban, mint a korszak török világára vonatkozóan, sőt, még egy törökországi körutat is tett, hogy minél hitelesebben tudja ábrázolni a regény helyszíneit, az embereket, épületeket, szokásokat. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy Gárdonyinak komoly fejtörést okozott nem csak a regény címének kitalálása, de a cselekmény elindítása is. Mindkettőre több változata is született, sőt, ami a kezdést illeti, eleinte annyira nem tudott mit kezdeni a problémával – Hogyan kezdődjön a regény? –, hogy egy kis időre félre is rakta a készülő kéziratot, hátha akkor kicsit leülepednek a dolgok. Az eredeti kezdés szerint egyébként a regény azzal indult volna, hogy Jumurdzsák elrabolja Bornemissza Jancsit, Gergő és Vicuska fiát. A kis herceg értelmezése youtube. Azaz igazi in medias res, a dolgok közepébe vágó kezdés lett volna, de Gárdonyi sehogy sem tudott ezzel kibékülni. Végül rájött, hogy célszerűbb, ha Bornemissza Gergely egész életét írja meg a kisgyermekkortól Eger ostromáig, így végül a szerkezet lineáris lett, azaz időben egyenesen halad előre.
A Mariska hangját nem tudom letölteni. HÜ a géphez. Fontos volna mert a sz. gépet nem birja a nem tudok olvasni. -Email- Bocsánat ha akaratlanul is szabályt sértettem. Köszönöm Zsuzsa aaandras január 1: 12:31 Boldog Új Évet minden kedves érdeklősőmnek Judit1960 augusztus 3: 21:58 Köszönjük szépen András. aaandras január 11: 21:01 az utóbbi idők hibaüzeneteit javítotam aaandras január 11: 20:17 OSHO intimitás javítva aaandras január 2: 17:39 OSHO kat frisstítettem aaandras január 2: 16:57 a reiki ösvényén,.. A regény és részei címeinek értelmezése – Egri csillagok - Olvasónaplopó. javítva aaandras január 2: 16:41 ruiz a szeretet iskolája javítva
A néphit szerint ettől a naptól az idő melegebbre fordulását várják, de ha mégis havazik, akkor "bolondoznak a Julisok", azaz megrázzák a dunyhájukat. Február 19. Zsuzsanna napja: A néphit szerint, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, akkor közel van a tavasz. Február 22. Üszögös Szent Péter napja: Ezen a napon nem szabad dolgozni, mert a hiedelem szerint szerencsétlen nap, és minden, amibe belefognak üszkös lesz. Úgy tartják, hogy amilyen idő van ezen a napon, olyan lesz József napján is. Február 24. Mátyás napja: Ez Mátyás apostol ünnepe. A középkorban a szenteket a rájuk jellemző tárgyakkal ábrázolták, hogy az írástudatlanok is felismerjék őket. Mátyás apostol jelképe a bárd volt. Februári jeles napok 2002. A néphit szerint Mátyás megkönyörül az embereken, a bárdjával megtöri a jeget és elűzi a hideget. Az ezen a napon fogott csukát "Mátyás-csukájának" nevezik és egész évben bő fogást ígér.
Február a meteorológiai évszakváltások szerint az utolsó téli hónap (csillagászatilag nem hónapváltáskor következik az évszakváltás). Ősi magyar nevén Jégbontóhava, de régiesen Februáriusnak is nevezték, a népi kalendáriumban pedig Böjtelő havaként említik. Nevét Februus isten után nyerte, akit a megtisztulás isteneként tiszteltek az ókori Rómában. A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, így vált az év második hónapjává. Kitűnik "hónaptársai közül azzal is, hogy ez a legrövidebb hónap, hiszen csak 28 napos, illetve 4 évente, szökőév alkalmából 29 napos. Februári jeles napok | Baden-Württembergi Konzuli Magyar Iskola és Óvoda | Baden-Württembergi Konzuli Magyar Iskola és Óvoda. Ugyan nem a február jelzője a szeszélyesség, de érdekes, hogy hazánkban nagyon sok szélsőséges értéket figyeltek meg ebben a hónapban. Ehhez a hónaphoz kapcsolható pl. a leggyorsabb felmelegedés (1963-ban 26. 7 fok 18 óra alatt), a leghidegebb maximum hőmérséklet (1929., -20 fok, Nyíregyháza, 1940., -35 fok, Görömbölytapolca), a legalacsonyabb hőmérsékletek egyike (1929., -33 fok, Kecskemét), rekord erősségű szél (1990., 151 km/óra, Sopron), a legalacsonyabb levegő nedvességtartalom (1978., 9%, Borsodnádasd) és a teljesség igénye nélkül az egyik havas leg is februárhoz kapcsolódik.
Régen szerelmi pratikákat, boszorkányságokat vettetek be e napon a fiatal lányok a kiszemelt fiúk megszerezésére vagy arra, hogy megőrizzék szerelmeiket. Példának megemlítek néhányat: - Olyan almát kell enni, amelyiknek kilenc magva van. Azt a kilenc magot bele kell tenni egy óvatlan pillanatban a kiválasztott fiú zsebébe, akkor biztos, hogy bele fog szeretni a praktikát végző lányba. - Meg kell gyújtani egy szál gyufát, megvárni, amíg elég, s amerre ekkor dőlni fog, abból az irányból fog jönni a szerelmes. - Azokat a szerelmeseket a hiedelem szerint nem lehetett semmilyen módszerrel elválasztani egymástól, akiknek összekulcsolt kezüket a két anya szenteltvízzel lemosta, a vizet pedig a fejükre öntötte. Február jeles napok. E pár ellen nem használt semmiféle szemverés, igézés vagy rontás. Termésjósló napnak is tartják, ugyanis, ha ezen a napon hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés. Február 16. Julianna napja Julianna ókeresztény vértanú volt. A néphit szerint ettől a naptól az idő melegebbre fordulását várják, de ha mégis havazik, akkor "bolondoznak a Julisok", azaz megrázzák a dunyhájukat.
A népi megfigyelés pedig így szól: " Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál. Egy másik ismert szólás szerint: Mátyás, Gergely két rossz ember. " Ez arra utal, hogy ezeken a napokon nagyon hideg szokott lenni. Februári Jeles Napok | Pártai & Aigner megbízható időjárás előrejelzése. A néphit szerint a hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelez. A halászoknak is nagyon fontos e nap, mivel ekkor kezdődik a csukák ívása. A Mátyás név mindannyiunkban felidézi igazságos királyunk alakját, aki a népmesék hősévé vált, és aki nyitott, európai gondolkodásával nemcsak az építészetben, a könyvtárak létrehozásában, a gasztronómiában alkotott maradandót, hanem meghatározta a magyar ember világlátását is. A névnapokhoz felhasznált irodalom:
február 1. : 1941-ben, ezen a napon, a Duna-Tisza közén vörös hó esett a korabeli újságok híradásai szerint. "Budapesten és közvetlen környékén – mint a Meteorológiai Intézet közli – szombaton délután, valószínűleg afrikai eredetű, színes porral vegyes hó hullott. Cegléden és környékén a déli órákban a havazás megszűntével az ég alja vörös szín öltött, mint nyári viharok előtt szokott lenni, majd sötét felhőkből ködszerűen vörös-barna por hullott a friss hóra. " (Pesti Hírlap, 1941. febr. 02. Februári jeles napok - Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete. ) A jelenség nem természet feletti, napjainkban is előfordul bizonyos területeken. Abban az esetben, ha a friss hótakaró színeződik el, a szín forrása a magasabb légrétegből kimosósó színes por, de pl. az észak-amerikai Sziklás hegységben gyakran színeződik pirosra az örök hóhatár feletti hótakaró. Ez az elszíneződés már egy algafajtának, a Chlamydomonas nivalis -nak köszönhető és tavasszal, a hőmérséklet emelkedésekor, illetve a napfény hatására kezd el virágozni és pigmentanyagot termelni. február 2. : Gyertyaszentelő napja.
Egyes magyar falvakban úgy tartják, ekkor osztja ki a madarak sípjait. A gazdálkodók, a természet közelében élő szőlősgazdák előtt ismert volt az időjárás és a termés szoros összefüggése. Az e napi időjárásból jósoltak a termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. A Szolnok megyei Csépán a Mátyás-napi tojásból kelt libát marakodósnak, veszekedősnek tartották. February jeles napok. Turán úgy vélték, hogy "húsosfejű", idétlen, nyomorék liba kelne ki. A halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az e napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájá"-nak nevezi, amit az egész évi szerencsés halászat előjelének tekintettek. FARSANG A farsang időszaka vízkereszttel, január 6-val kezdődik, és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével zárul. A farsangi szokások – többnyire február hónapban – farsang végére, farsang farkára összpontosulnak, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. A magyarság körében A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos "esküvői szezon", mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani.