Két kémiai Nobel-díjas nem vehette át a neki megítélt kitüntetést: a német Harmadik Birodalom hatóságai arra kényszerítették Richard Kuhnt, majd Adolf Butenandtot, hogy a nekik 1938-ban, majd 1939-ben megítélt kémiai Nobel-díjat visszautasítsák. A két tudós csak a második világháború után vehette át a Nobel-díjat, az azzal járó pénzösszeget viszont – az alapító Alfred Nobel rendelkezései miatt – már nem kapták meg. Magyar származású tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat. Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd vehette át "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek". Az 1943. Kémia - Nobel-díj. évit a Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György kapta "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért". 1986-ban a Kanadában élő Polányi János megosztva kapta a díjat "a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért".
A két kutató a hőérzékelésért és érintésért felelős receptorok felfedezéséért veheti át a díjat. David Julius a chilipaprikából származó csípős, égő érzést kiváltó vegyületet használta fel, hogy azonosítsa a bőr idegvégződéseiben a hőre reagáló érzékelőt. Társa, Patapoutian nyomásérzékeny sejteket használt a bőr és a belső szervek mechanikai ingereire reagáló receptorok új osztályának felfedezésére. Fizikai Nobel-díj Idén hárman kapják megosztva a fizikai Nobel-díjat: Syukuro Manabe, Klaus Hasselmann és Giorgio Parisi az összetett fizikai rendszerek jobb megértéséért tett munkájuk elismeréseként. Manabe és Hasselman közös munkája a globális felmelegedés megbízható előrejelzését és mennyiségi variabilitását leíró modellt készítettek a Föld klímájáról, ezért megosztva közösen kapták a dí olasz tudós, Giorgio Parisi a "fizikai rendszerek fluktuációjának és rendezetlenségének kölcsönhatása az atomi részecskétől a planetáris skáláig" témakörében tett kutatásaiért kapta a díjat. Kémiai Nobel-díj Idén Benjamin List, a Max Planck Szénkutató Intézet német igazgatója és David W. Csak néhány napot kell várni, és kiderül, Karikó Katalin megkapja-e az idei Nobel-díjat is - Qubit. C. MacMillan, a Princeton Egyetem skót-amerikai vegyészprofesszora kapja a kémiai Nobel-díjat.
1990-ben viszont Henderson áttörést ért el, amikor atomi felbontásban hozott létre háromdimenziós felvételeket egy fehérjéről. Az eljárást Frank tette alkalmazhatóvá. 1975-1986 között olyan képalkotó eljárást dolgozott ki, mellyel az elektronmikroszkópok kétdimenziós képét elemezve és egyesítve háromdimenziós struktúrákat lehet készíteni. Dubochet vizet adott az elektronmikroszkóphoz. A víz folyadék halmazállapotban elpárolog az eszköz vákuumában, ettől pedig összeomlanak a biomolekulák. Az 1980-as évek elején azonban a szakértő olyan gyorsan hűtötte le a vizet, hogy az megőrizte folyékony formáját. Az anyagban biológiai mintát tárolt, amely így képes volt a légüres térben is megtartani természetes alakját. A három felfedezés után optimalizálták az elektronmikroszkópot. A várt atomi felbontást 2013-ban érték el, mára pedig a kutatók képesek háromdimenziós modelleket alkotni a biomolekulákról. Kémiai nobel dijon.fr. Az utóbbi években az antibiotikum-ellenállást okozó fehérjéktől kezdve a Zika-vírus felszínéig számtalan érdekes struktúráról sikerült felvételt készíteni.
Mint kissé álmos hangon (helyi idő szerint reggel hatkor hívták) elmondta, nem lepte meg teljesen a díj, de nagyon örül neki. Nagyban használják "A szerves molekulák felépítésénél a szén-szén kötés kialakítása mindig is nehéz feladat volt, és ezt a problémát oldotta meg a három tudós" – kommentálta a hírt Timári Géza, a Chinoin Zrt. prekilinikai kémiai fejlesztési laboratóriumának vezetője. "Ezekkel a reakciókkal lehetőség nyílt olyan új molekulák előállítására, amiket korábban nem tudtak megalkotni. A három felfedezés lényege, hogy új szén-szén kötést hoznak létre, és ezt a reakciót átmenetifémekkel, legtöbbször palládiummal katalizálják, meggyorsítják a folyamatot. Kémiai nobel dijon. " Mint Timári elmondta, a három kémikus felfedezését a gyógyszeripar mellett a műanyag- és az elektronikai iparban is nagyban használják. "Mindegyik magyar gyógyszergyárnak a repertoárjában van a reakciók alkalmazása" – fogalmazott. A reakciókról itt olvashat részletes szakcikket a magyar szakértőtől. Ignobeles nobeles Tavaly három tudós kapta egyenlő mértékben megosztva az elismerést: az indiai születésű, de Nagy-Britanniában dolgozó Venkatraman Ramakrishnan, az amerikai Thomas A. Steitz és az izraeli Ada E. Jonat a riboszóma szerkezetét és funkcióját leíró tanulmányaikért kapta a Nobel-díjat.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója a csütörtök esti vb-selejtezőn történt botrányok kapcsán posztolt, pontosabban – ahogy ő fogalmazott – nyílt levelet írt az angol miniszterelnöknek. Ebben többek között ezeket írja: Megdöbbentett az az érzéketlen és a szokásos brit gyarmatosító attitűdről tanúbizonyságot tevő bejegyzése, ami elítéli a magyar drukkereket állítólagos rasszizmusukért. A britek vendégként jöttek fővárosunkba, és egy olyan gesztussal hergelték a magyar szurkolókat, amit mi álságos pótcselekvésnek érzünk. Index - Belföld - Schmidt Mária hányásról, vizeletről és gyarmatosításról írt Boris Johnsonnak, majd lebunkózta. A britek évszázadokon keresztül gyarmatosították a világ különböző részeit, a mai napig egy kasztrendszeren alapuló elaggot t világot működtetnek. Mi soha nem gyarmatosítottunk senkit. Schmidt Mária szerint a magyarok a britektől soha semmi jót nem kaptak. Trianon felelősségét, ahogy az egész elhibázott bűnös versailles-i szerződést ugyan a brit PR-felelősök mintegy száz évre át tudták tolni a franciákra, de ma már senki nem gondolja, hogy az akkori világ vezető hatalmát, a brit világbirodalmat a tönkrevert és megrogyott franciák utasítgatták.
Olaf Scholz német kancellár kijelentette, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott keddi megbeszélésen "világossá tette, hogy Ukrajna területi integritásának további megsértése politikai, gazdasági és geostratégiai szempontból is jelentős károkkal fog járni Oroszország számára". A nyugati vezetők azt egyelőre nem részletezték, hogy pontosan milyen orosz fellépés vonná maga után a gazdasági szankciókat. Az MTI eközben azt írja, hogy a világ legfejlettebb iparosodott országait tömörítő G7-csoport külügyminiszterei szombati közleményükben nagyon aggasztónak nevezték, hogy a szembenálló felek megsértették a tűzszünetet Kelet-Ukrajnában. A G7 miniszterei elítélték a nehézfegyverzet használatát és a lakott területek elleni tüzérségi támadásokat a Donyec-medencében. Schmidt Mária bunkó posztban üzent az ultrákat elítélő Boris Johnsonnak. Kiemelték: az incidensek egyértelműen sértik az ukrajnai konfliktus rendezését célzó minszki egyezményeket. A G7-csoport külügyminiszterei egyúttal felszólították Oroszországot, hogy vesse latba az oroszbarát szakadárok fölötti befolyását, és teljesítse a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit.
Az 1918-as fegyverszünet utáni közel 1 millió németet éheztetett a brit blokád halálra, ami persze a németek dolga lenne, ha lenne bennük civil kurázsi, én csak jelzem, hogy tudjuk. Ahogy azt is tudjuk, hogy a II. világháború alatt több millió indiait is halálra éheztettek, mert elvették a gabonájukat, hogy a felsőbbrendű briteknek legyen. Churchill rasszista indoklása persze nem okoz Önnek problémát, különben nem őt tartaná példaképének. Soha, ismétlem, soha nem fogjuk megbocsátani, hogy 1944 őszén egy sajtpapíron osztották fel Sztálinnal térségünket és toltak át minket Ázsiába! Forrás/fotó: Facebook 79 hozzászólás
Boris Johnson, maga egy kis, széteső ország élén áll. Törődjön bele, és söprögessen a saját háza táján. Van mit.