S ha ez lesz életünk: Édes jutalmat ad A hon áldó szava S a nyúgodt öntudat. Köszönjük, hogy elolvastad Petőfi Sándor – Az első dal költeményét. Mi a véleményed Petőfi Sándor – Az első dal írásáról? Írd meg kommentbe!
A forradalom arcának sokáig esélye sem volt kávéházakba járni. 1. Petőfi Sánor rövid élete elképesztő részletességgel dokumentált. A naplójának és rendkívüli népszerűségének köszönhetően szinte napra pontosan ismerjük, hogy mikor merre járt, mit csinált és kivel találkozott. 2. Költői karrierjét 18 éves korától számítjuk, ekkortól már újságokban is megjelentek művei. Petőfi sándor első vers la. 8 év alatt mintegy 1000 verset költött, ebből körülbelül 850 maradt fenn az utókor számára. Ez évente átlagosan 125 vers megírását jelenti. 3. Apai ágon nemesi családból származott, de ez nem illett a nép fia imidzsbe, ezért Petőfi nem is nagyon hangoztatta. 4. Petőfi Sándor születési helye körül is majd hetvenéves vita alakult ki a kutatók között. Az sem segített, hogy a költő a saját okmányaiban is gyakran cserélgette ezt az adatot és előfordult, hogy a születési évét is megváltoztatta, ha az előnyösebb színben tüntette fel. 5. Az irodalomtörténészek végül Kiskőrösben állapodtak meg elsősorban azért, mert itt anyakönyvezték a költőt.
A 2. egység (13-30. sor) egy prófétai vízió a világforradalomról: a hegyi táj eltűnik, és a képzeletbeli alföldi síkvidék jelenik meg, amelyen az egész föld, a világ minden rabszolga-népe elfér, és ahol az elnyomott népek megütköznek a zsarnoksággal. Ebben a világszabadságért vívott csatában szeretne elveszni a költő. A vágyott, áhított halál a szent célért elszenvedett hősi halál. A szemléletesség eredménye: látjuk és halljuk is egyszerre a csatát. A költő szeretné, ha ezen a csatatéren esne el, így az elnyomottak és a zsarnokok közt zajló háború hősi halottja lehetne. A 3. egység (31-36. Petőfi Sándor: Első szerelem. sor) a vers zárlata, amelyben a temetés látomásos képe jelenik meg. A névtelen hősöket közös sírba temetik el, az utókor pedig kegyelettel ápolja az elesett hősök emlékét. A vers astrofikus, azaz nincs versszakokra tagolva. Ez is jelzi, hogy nem a szabályok irányítják, hanem a rapszodikus hangulat, az érzelmi töltés. A sorok hol rövidebbek, felkiáltó jellegűek, hol hosszabbak. A ritmusváltások a hangulatváltásokhoz igazodnak.
Ez a vidék, a Kiskunság nem csak szülőföldje miatt értékes a költőnek. A vers megírása idején (1848. máj-jún. ) politikai reményei is ide kapcsolták, hiszen Szabadszálláson kívánt fellépni a képviselőválasztáskor. Ekkor még nem sejthette a rövid idő múlva bekövetkező kurdarcot. Várakozó bizakodás, optimista derű lengi át az egész költeményt. Petőfi az összes tájversében a haza szépségére hívja fel a figyelmet. Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet (elemzés) – Oldal 2 a 5-ből – Jegyzetek. Ha már egy ilyen szép hazánk van, akkor tenni is kéne valamit a felvirágzása érdekében – ezt sugallja Petőfi. A hazáért akár az életünket fel kell áldoznunk.