Öntsük le a pirított zsemlemorzsába forgatott karfiolt a tejföllel, reszeljük rá a füstölt sajtot, és tegyük a besütőbe. Nem kell szénné égetni, 15 perc alatt szépen megpirul az egész és lehet tálalni. Tálaláskor mehet rá még egy kis tejföl, esetleg füstölt sajt. Akinek hiányzik a hús belőle, fogyassza köretnek, egyébként főételnek is kiváló.
Gondoltad volna, hogy létezik egészséges fasírt? Szereted a karfiolt, a zabpelyhet, az egészséges ételeket? Akkor érdemes ezt a receptet kipróbálnod! 😉 Hozzávalók: 250 gr főtt karfiol 1 kis fej vöröshagyma 0, 5 fej lilahagyma 1 duci fokhagyma só, feketebors 1 db tojás 70 gr apró szemű zabpehely 50 gr zsemlemorzsa (ebből kb. 10 grammot panírozáshoz használtam fel) 50 gr trapista sajt Sütéshez: 50 gr kókusz olaj Elkészítés: A karfiolt egyhén sós, forrásban levő vízben kb. 10 percig főztem. Leszűrtem, egy edénybe raktam, hozzáadtam az apróra kockázott hagymákat, tojást, sóztam, borsóztam. Beletettem a zabpelyhet, a zsemlemorzsát, majd kézzel jól összedolgoztam. Hagytam állni egy kicsit, míg a zabpehely megpuhult. Reszelt karfiolból készül a legjobb zöldségfasírt – Bátran fűszerezve isteni finom - Receptek | Sóbors. Utána hengerré formáztam, mint amilyen a krokett is. A maradék zsemlemorzsába beforgattam és kókusz olajon barnulásig kisütöttem.
"Gergely Noémi vagyok, dietetikus és pont olyan hétköznapi hősökkel foglalkozom mint te, aki ezt olvasod. Ügyfeleim olyan hobbi sportolók, fogyni vágyók, akik a munka, család mellett a sportban is a maximumra törekednek vagy csak egyszerűen jól akarják érezni magukat a bőrükben. Mindig meglepődve tapasztalják, hogy az életmódváltás sokkal könnyebb, mint gondolták. Mitől is? Kövesd bejegyzéseimet, hogy megtudd! Sajtos karfiol fasírt videa. " Borítókép forrása: Decathlon sportközösség
Közben imádkozom, hogy a sajt ne folyjon ki. Leveszem a fóliát, és újabb 20 percig sütöm. Amint a krumpli megpirult, kész a fasírt is. Sül a fasírt A kész alkotás. Tálalom. (Zárójelben jegyzem meg, hogy én ma céklával ettem, és isteni finom volt. ) Sajtos fasírt krumplival
1904 és 1911 között hétszer járt a francia fővárosban, amely számára a nagyvárost, az "ember-sűrűs, gigászi vadont" jelentette. A Budapesti Naplónál ebben az időszakban több mint ötszáz cikke és számtalan verse jelent meg. Költőként 1906-ban publikált harmadik verseskötetével, az Új versekkel tört be az irodalmi életbe, a modern magyar költészet ezekkel a versekkel született meg. Az igazi hírnevet azonban negyedik kötete, a Vér és arany hozta meg számára. 1908-tól az akkor induló Nyugat folyóirat munkatársa lett, amely 1912-től nevét szerkesztőként is feltüntette, így a magyar irodalmat meghatározó lap szimbólumává vált. Ady szívesen tetszelgett a meg nem értett, magányos költő szerepében, olykor még közeli barátait, híveit is megtámadta, pedig a valóságban sok támogatója – igaz számtalan tehetségtelen utánzója is – akadt. Ady Endre és Babits Mihály 1909-től rendszeres szanatóriumi kezelésre szorult, mert önpusztító életmódja aláásta egészségét. Lédával való kapcsolata egyre inkább teher lett számára, a pár a halva született gyermekük miatt támadt belső konfliktusát sem tudta feldolgozni, és a költő a Nyugatban publikált Elbocsátó szép üzenet című versével 1912-ben végleg szakított Lédával.
Melléképület égett Dányban (03. 27. ) Kigyulladt egy családi ház udvarán lévő komposztáló vasárnap délelőtt Dányon, az Andrássy utcában. A tűz átterjedt a szomszéd telken lévő faházra, illetve kettőszáz négyzetméteren égett a száraz növényzet. A tüzet a gödöllői hivatásos tűzoltók eloltották, megakadályozták a lángok továbbterjedését, majd átvizsgálták a leégett épületet és… Melléképület égett Dévaványán A szeghalmi hivatásos tűzoltók megfékezték a tüzet – tájékoztatott a katasztrófavédelem. Kigyulladt egy negyvenkét négyzetméter alapterületű melléképület Dévaványán, a Béke utca és a Kisújszállás utca kereszteződésében. Az esethez a szeghalmi hivatásos tűzoltók vonultak ki, akik előbb megakadályozták a tűz továbbterjedését, majd eloltották a… Halálos tűzeset Nyékládházán Kigyulladt és teljes terjedelmében égett egy ötven négyzetméteres lakóépület pénteken, későn este Nyékládházán, az Ady Endre utcában. A miskolci hivatásos tűzoltó-parancsnokság tizenegy tűzoltója több oldalról oltotta el a lángokat két technikai eszközzel.
Költészetével új mitológiát teremtett a Nyugat szimbóluma, Ady Endre Múlt-kor - 21. 11. 22 10:40 Kultúra 144 éve, 1877. november 22-én született Ady Endre, a magyar költészet megújítója. Ady az egyén, a nemzet és az emberiség legnagyobb erkölcsi kérdéseit vetette fel, és ember maradt az embertelenségben, magyar az űzött magyarságban.
Elvetették a művészet társadalmi hasznosságának elvét. A személyiség problémáit a korszak színvonalán értelmezték. Az egyén autonómiáját tartották fontosnak. A költészet igazi birodalmának a szépséget vallották. Úgy gondolták, ki kell tágítani a poézis határait. 1903 és 1905 között tervezve a jövőt, a maguk ízlése és gondolkozása szerint akartak új irodalmat teremteni. A magyar költészet történetében az új korszakot azonban nem ők nyitották meg. 1906 februárjában kiadták Ady Endre kötetét, az Új versek et, 1908. január 1-jén pedig megjelent a Nyugat. Az 1908 és 1941 között kiadott Nyugat szerkesztőségében azok léptek fel, akik már évek óta a magyar irodalom megújítását kívánták. Főszerkesztőként Ignotus ( Veigelsberg Hugó 1869–1949) jegyezte a folyóiratot. A lap valódi irányítója Osvát Ernő (1876–1929) lett. Osvát kritikusnak és regényírónak indult, a szavakkal szembeni erkölcsi felelőssége azonban lehetetlenné tette számára az írást. Irodalmi ízlését, érzékenységét, szervezőkészségét a szerkesztőségekben kamatoztatta.
Kép és irodalom összejátszott, Váci utcai műtermének kirakatában olyan jó érzékkel rakta ki az épp aktuális portrékat, mint manapság egy bulvármagazin a címoldalára a celebeket, csak akkoriban még nem tortát sütöttek, keresztbe rakták a lábukat a kanapén, vagy seggre estek a jégen, hanem regényt írtak, vagy a színdarabjukat mutatták be. Székely jó értelemben véve csinált sztárt, ismert embert az erre érdemes művészekből, méghozzá finom eszközökkel, sosem a szenzációt hajhászva. Most a PIM az Új vizeken című kiállításban (kurátor E. Csorba Csilla, Kovács Ida) összegyűjtötte Székely felvételeit. Címével a tárlat egyszerre utal Ady Új vizeken járok kötetére és arra, hogy Székely szakított a korabeli fényképészeti hagyományokkal, és valami újat, valami mélyebbet szeretett volna adni elődeihez, kortársaihoz képest. A tárlat aktualitását Székely Aladár születésének 150. évfordulója adja, ismert és eddig ismeretlen képeket tartalmaz. Az írószerepek megváltozását taglaló s a Nyugat felfokozott szellemi levegőjű világát megmutató, a kiállításhoz méltó estet kanyarított "illusztrációnak" a PIM nyári fesztiválja keretében, mely illusztráció olyan jól sikeredett, hogy még a kiállítást is túlszárnyalta.
Magyar emlékhelyek megkoszorúzásával és kulturális rendezvényekkel emlékeztek meg a csehországi magyarok szombaton az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 174. évfordulójáról. A központi ünnepséget, amelyet a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ) rendezett több más szervezettel együtt, szombaton délelőtt Prágában tartották. A csehországi magyar szervezetek és a prágai magyar nagykövetség képviselői Boros Miklós nagykövettel az élen koszorúkat és virágokat helyeztek el II. Rákóczi Ferenc emléktáblájánál a Kisoldali téren, amely már hagyományosan a márciusi megemlékezések központja Csehországban. Szabó János, a magyar szövetség prágai helyi egyesületének elnöke a megemlékezésen elhangzott beszédében méltatta a több mint másfél évszázaddal ezelőtti márciusi események történelmi jelentőségét, valamint azok tanulságait a mai magyarság számára. A prágai magyar nagykövetségen megtartott ünnepi fogadást követően a megemlékezés délután a nyugat-csehországi Pilsenhez közeli Dobranyban folytatódott, ahol a résztvevők megkoszorúzták Ormai Norbert honvédezredes, az első aradi vértanú szülőházán 2018-ban elhelyezett háromnyelvű – cseh, magyar, angol – emléktáblát.
1908-tól az akkor induló Nyugat folyóirat munkatársa lett, amely 1912-től nevét szerkesztőként is feltüntette. Képeit látomásokká növesztette, új mitológiát teremtett, névjegyévé váltak nagybetűs szimbólumai: Az ős Kaján, Harc a Nagyúrral, Jó Csönd-herceg előtt. Verseiben az elátkozott magyar sorsot kutatta – A magyar Ugaron, A Hortobágy poétája, A magyar Messiások –, és arra kereste a választ, miért "Sósabbak itt a könnyek", és miért "Ezerszer Messiások / A magyar Messiások". Nyelve eredeti, régies, bibliai és általa alkotott kifejezésekkel. Mindennapi olvasmánya volt a Biblia, szép istenkereső verseket is írt: A Sion-hegy alatt, Az Isten-kereső lárma, Az Úr érkezése. Szívesen tetszelgett a meg nem értett, magányos költő szerepében, olykor még közeli barátait, híveit is megtámadta, pedig a valóságban sok támogatója – igaz, számtalan tehetségtelen utánzója is – akadt. 1909-től rendszeres szanatóriumi kezelésre szorult, hedonista életmódja aláásta az egészségét. Miután nevét szárnyára kapta a hír, Lédával való kapcsolata egyre inkább teher lett számára.