Ha a járványveszélynek vége, miért van még veszélyhelyzet és rendeleti kormányzás? - A TASZ jelenti A kormány döntése értelmében 2020. november 4-e óta, tehát lassan másfél éve veszélyhelyzet van érvényben Magyarországon, miközben szinte az összes járvánnyal kapcsolatos korlátozást megszüntették. Az Alaptörvény csak azzal kapcsolatban tartalmaz szabályokat, hogy meddig maradhatnak hatályban a veszélyhelyzet alatt elfogadott korlátozó rendeletek, az azonban, hogy maga a veszélyhelyzet meddig tart, kizárólag a kormányon múlik. Az lehet a benyomásunk, hogy egyik különleges helyzetből esünk a másikba, de a veszélyhelyzet elrendelésének az Ukrajnában dúló háborúhoz nincs köze. A veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány kezelése miatt rendelte el a kormány és az Alaptörvény szerint is csak addig tarthat, amíg a kihirdetésének feltételei fennállnak, azaz, amíg a járvány ezt szükségessé teszi. Ez azt jelenti, hogy erről a kérdésről szakmai döntésnek kellene születnie, a kormánynak pedig azonnal meg kellene szüntetnie a veszélyhelyzetet, ha a járvány miatt a fenntartása már nem indokolt, erre utaló szándéknak egyelőre azonban nincs jele.
Most dől el, meddig tart még a koronavírus miatti veszélyhelyzet Blikk - 21. 09. 21 11:19 Belföld A kormány indoklása szerint a koronavírus járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet hosszabbításra azért van szükség, mert így biztosítható hatékony és gyors döntéshozatal a járvány okozta nehézségek miatt. 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Bár nincs veszélyhelyzet, a kormány szerint "elengedhetetlen a veszélyhelyzet meghosszabbítása" Zsúrpubi - 21. 22 07:03 Vélemény Azért, hogy "a koronavírus-járvány okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni". Közben egyeztettek a vírussal is, hogy pl. a vadászati kiállításon nem terjed.
Pásztor Emese A TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének vezetője
Egyetlen olyan jogkövetkezménye van a veszélyhelyzetnek, ami a végéig mindenképpen fennáll: hogy az önkormányzatok képviselőtestülete helyett a polgármester jár el. Minden más a kormány mérlegelésétől függ. © Máté Péter Népszavazást viszont a veszélyhelyzet végéig nem lehet tartani, így a Fudan egyetem miatt népszavazást kezdeményező Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármesternek akár hónapokat is kell várnia. Az egészségügyben dolgozók viszont érintettek Ha a Parlament elfogadja a törvénymódosítást, az azzal is jár, hogy az állami egészségügyben dolgozók nem mondhatnak fel a munkahelyükön (egy lehetőségük volt a távozásra, ha nem írták alá a szolgálati jogviszonyról szóló szerződést), csak közös megegyezéssel távozhatnak, és veszélyhelyzetben a más munkahelyre kirendelésnek sincs korlátja – hívta fel a figyelmet a Független Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete. Szerintük ez kicsit nehezen érthető úgy, hogy közben a fokozatos nyitás van napirenden. De nemcsak az orvosok, hanem például a rendőrök sem mondhatnak fel, többen ezért úgy döntöttek, belépnek egy pártba, így összeférhetetlenné válva távozhatnak a rendvédelmi szervtől.
Kedden folytatódik a Szlovákia történetének legnagyobb figyelemmel kísért tárgyalássorozata, Ján Kuciak és kedvese, Martina Kušnírová meggyilkolásának büntetőpere. Január 21-én, kedden a tervek szerint az hírportál főszerkesztőjét, Peter Bárdyt, valamint a lap további újságíróit hallgatják ki. Ján Kuciak az oknyomozó újságírója volt. Élőben közvetítjük a főtárgyalás keddi napját. Fotók: Paraméter/TASR A főtárgyalás január 13-án, hétfőn kezdődött a Specializált Büntetőbíróság bazini épületében. Az ügy négy vádlottja Marian Kočner, Alena Zsuzsová, Miroslav Marček és Szabó Tamás. Eddigi élő közvetítéseink: Január 14. : Zsuzsová szerelmes volt Kočnerba, de egy Mercedes dzsipet Boris Kollártól kapott - Andruskó kitálal! Január 15. : Közel kilenc órán át tartott Peter Tóth kihallgatása, Kočner azt állítja, hogy hazudik Január 20. : Szabó gyerekkori barátja készítette a fegyvert, a Kis-Dunánál volt a próba Összefoglalóink: 1. nap: "Zoli tud egy melót nekünk" - Kočner, Zsuzsová és a gútai gyilkosok 2. nap: A nap, amikor a gyászoló anya egy mondattal megsemmisítette a komáromi boszorkányt 3. nap: "Kikelt magából, azt kérdezte, debil vagyok-e" 4. nap: 'Kinek higgyen az ember, ha nem egy volt rendőrnek? "
Semmi gond, veszélyhelyzetben bármikor ismét elrendelhető a teljes gyülekezési tilalom, így a kormány dönti el, hogy neki mikor fér bele, hogy az emberek tiltakozzanak. Sztrájkolnának a tanárok? Csak ki kell adni egy rendeletet, ami meghiúsítja. Akadna még újságíró, aki tudósítani akar a járványról vagy az egészségügy helyzetéről? Veszélyhelyzet alatt az Operatív Törzs távol tarthatja az újságírókat a kórházaktól. A veszélyhelyzet olyan helyzetbe hozza a kormányt, hogy az bármilyen politikai helyzetre azonnal alapjogkorlátozással reagálhat, ami a választások előtt egy hónappal felveti a kérdést, hogy hogyan lehet tisztességes az a választás, ahol csak a kormánytól függ, hogy mennyire engedi hallatszani a kritikus hangokat. Mert kampány van Hiába van leszállóágban a járvány, a veszélyhelyzet a cselekvő, tetterős kormány képét vetíti a választópolgárok elé, akik teszik, amit kell – amíg az ellenzék csak vitatkozik és zavart kelt. A miniszterelnök kiadja az ukázt, a jogszabályok Facebookon közvetített kihirdetésével pedig folyamatosan kommunikálható a választópolgárok felé, hogy a kormány ura a helyzetnek, akkor is, ha már saját értékelése szerint sincs helyzet, amit uralni kellene.
Az ebéd sokféle lehetett: babgánica, főtt aszalt szilva és alma az édes főzőlével együtt, vagy aszaltszilva-leves, tejfölös bab, gánica mákkal, tejjel, szárazbab tökmagolajjal és hagymával, mézeslaska, tejfölös szilva. A Tápió menti protestánsok nagypéntek délben rántottlevest és kifőtt tésztát, vacsorára tejet, aludtejet, túrót fogyasztottak. A rába közben a tojásos, tejes ételek és a tésztafélék mellett vadsóskát, gombát is gyakran főztek. Zöldcsütörtökön vagy nagycsütörtökön a legtöbb rábaközi és szigetközi családban valamilyen zöldfőzeléket ettek tojás feltéttel. Nagypénteken a kapuváriak lencsét főztek, hogy sok pénzük legyen. Hagyományos böjti ételek képekkel. Finom böjti vacsora volt még a csírás bab és a szaladós. Országszerte elterjedt böjti étel volt a bableves, tojásleves, rántás nélküli krumplileves, babsaláta, krumplisaláta és a főtt tészták, ezek közül is a mákostészta.
Önts rá előzőleg felforralt, langyos vizet, annyit, hogy ellepje, és fedd be rozskenyérrel. Öt-hat napig hagyd állni meleg helyen, így megsavanyodik. Hagyományos böjti ételek ebédre. Szűrd le, a levét tedd félre. A sárgarépából, a zellerből, a hagymából néhány babérlevél és pár szem feketebors hozzáadásával főzz zöldséglevest, szűrd át, és add hozzá a cékla erjesztetett levét. Sóval, kevés cukorral, citromlével ízesítsd! Forrás: Mindmegette [product id="202″ sku=""]
Önts rá előzőleg felforralt, langyos vizet, annyit, hogy ellepje, és fedd be rozskenyérrel. Öt-hat napig hagyd állni meleg helyen, így megsavanyodik. Szűrd le, a levét tedd félre. A sárgarépából, a zellerből, a hagymából néhány babérlevél és pár szem feketebors hozzáadásával főzz zöldséglevest, szűrd át, és add hozzá a cékla erjesztetett levét. Sóval, kevés cukorral, citromlével ízesítsd!
A húsvét egyes szakaszai során fogyasztott ételeknek a magyar és európai keresztény hagyományban nagy jelentősége van. A 40 napos böjt Európában már a 7. században szokás volt, a húsvét napján elkészített ételek mindegyikének van saját hagyománya, szimbolikája, mely alapján az ünnepi asztalra kerültek. Böjti ételek A hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt során a régi időkben csak napjában egyszer ehettek, akkor is csak kenyeret, sót és száraz növényi táplálékot. A böjttel kapcsolatban sok vita alakult ki, azonban a magyar parasztság – a könnyítések ellenére – a 19. Deagostini legendás autók. század végéig csupán halat és növényféléket fogyasztott a böjt során. Ma a katolikusok többségénél már a nagyhétre és nagypéntekre csökkent ennek betartása, akkor is leginkább csak a hús elhagyása a jellemző. Ahogyan a húsvét napján, a böjt során fogyasztottaknál is vannak tájegységekként különböző hagyományos ételek. Ezeknek az alapanyaga is változott a különböző térségeknél. Az Őrségben jellemző volt reggelente a forralt tej és kenyér fogyasztása, ebédre babgánica, aszaltszilva-leves, tejfölös szilva, mákos hajdina (vagy kukoricagánica) stb.
Fél óra alatt kész és laktató – ezért is imádjuk nemcsak böjtben ezeket a leveseket. Címlapfotó: Pais H. Szilvia