Ebben a bejegyzésben megpróbálom összeszedni – a teljesség igénye nélkül – milyen ingerek válthatnak ki a szenzoros feldolgozási zavarral küzdő gyermekeknél eltérő viselkedést. Természetesen, ez nagyban függ attól, hogy a szenzóriumok alul- vagy túlműködnek, vagy a gyermek kevert tüneteket mutat. Ezek az ingerek bárhol előfordulhatnak, próbálom őket aszerint csoportosítani, mire hatnak. Látásra ható ingerek: túl Bővebben: "Szenzoros érzékenység a mindennapokban"
Ez nyilvánvalóvá válik azokban az esetekben, amikor egy személy szenved szenzoros integrációs rendellenesség, a fiúkban és a lányokban viszonylag gyakori rendellenesség és hogy majd meglátjuk. Becslések szerint az iskoláskorú gyermekek körülbelül 15% -ának vannak ilyen típusú problémái. Érdekelheti: "Anosognosia: amikor nem érzékeljük rendellenességeinket" Mi az a szenzoros integrációs zavar? Ez a mentális zavar, más néven szenzoros feldolgozási rendellenesség, a neurológiai működés rendellenességéből áll, amely problémát okoz az érzékszervekből származó adatok feldolgozása során, az ingerreceptor szerv és az ideg, amely összeköti őket az idegrendszer többi részével, egészséges. Például, ha szenzoros integrációs rendellenesség van, lehetséges, hogy néhány releváns és egyértelmű szenzoros információ, amelyet a szem rögzít hiányzik, vagy "későn" jön a tudatba és ez tehát nem eredményez megfelelő reakciót vagy ésszerű időtartam alatt. Az érzékszervi feldolgozási rendellenességben szenvedőknél is gyakori a kényelmetlenség érzése, amikor úgy érzik, hogy "túlterheltek" az érzékszervekből származó adatok, vagy éppen ellenkezőleg, a stimuláció hiánya, ami miatt van egy olyan érzésed, hogy buborékban élsz.
Asperger-szindróma Az Aspergeres gyerekek szeretnének ugyan kommunikálni, de nem nagyon értik a célzásokat, a non-verbális jeleket. Ehhez képest egy szuperérzékeny gyerek nagyon is tudja, hogy mikor kell hallgatni és mikor nem, és nagyon kifinomult a humoruk. Leginkább az átlag feletti intelligencia az, amiért sokszor egy szuperérzékeny gyereket Aspergeres-nek titulálnak. Ezen kívül megtévesztő lehet az is, hogy egy szuperérzékeny gyerek idegen társaságban hajlamos először csak megfigyelni, felmérni az erőviszonyokat, így eleinte kevésbé kommunikatív. A szuperérzékenység és a szenzoros feldolgozási zavar A szenzoros feldolgozási zavarral szintén sok a hasonlóság. Az egyik oka, hogy a szenzoros feldolgozási zavar esetében is létezik a túlérzékeny típus, aki hasonlóan a szuperérzékenyekhez nem szereti, ha egy ruha "bökős" vagy zavarja a címke, a zokni varrása, stb. A szenzorosság azonban egy olyan idegrendszeri zavar, amely miatt az agyba beérkező külső és belső ingereket össze-vissza rögzíti az idegrendszer.
Ezeket a folyamatokat mind az érzékelésünkkel szerzett információk alapján kontrolláljuk. Lehet, hogy bár egy étel jól néz ki, valakiben mégis kellemetlen érzetet kelt akár látványra, akár a szájba kerülve az ottani érzékelés alapján. Míg a semleges, vagy kellemes érzeteket adó történések megismétlését, megismétlődését elfogadjuk, szívesen vesszük, addig a számunkra kellemetleneket megpróbáljuk elkerülni. Az, hogy mitől lesz egy érzet kellemes, vagy kellemetlen, attól függ, hogy hogyan dolgozza azt fel idegrendszerünk. Mit jelent a Szenzoros Feldolgozási Zavar? Az érzékelési rendellenesség gyűjtőfogalom, bármely érzéklet vonatkozásában előfordulhat; a feldolgozási rendszer optimálistól eltérő működése különböző folyamatok másságán múlik: lehet, hogy az ingerületek szabályozásában van nehezítettség (sensory modulation disorder), lehet, hogy a megkülönböztetés problémás (sensory discrimination disorder), az is lehet, hogy érzékelés alapú mozgásos rendellenesség (sensory-based motor problem) áll fenn.
Mivel biztonságban érezzük magunkat a világban, nem kell felesleges figyelmet, különleges energiákat fordítani arra, hogy reagáljunk a mindennapok érzékszervekre ható kihívásaira (hangokra, fényekre, ízekre, szagokra, tapintási érzékletekre, egyensúlyi ingerekre, stb. ); a megfelelő válaszok önbizalmat adnak, újdonságok megismerésében segítenek bennünket (öngerjesztő folyamat), bátrak vagyunk, hiszen tudunk jól teljesíteni. A szenzoros rendszerek működése képezi a tanulási folyamatok alapját, erre épülnek rá az egyre összetettebb, egyre bonyolultabb funkciók. A működés csúcsán bár az iskolai tanulás áll (Williams, Schellenberger - Tanuláspiramis), a hétköznapi történéseket is ezek befolyásolják: ahhoz, hogy ügyesen tudjon valaki felmászni a mászókára, jól kell látnia a mászóka fokait, jól kell érzékelnie végtagjai helyzetét, hogy irányítsa őket a kapaszkodásban, állásban, jól kell érzékelni a teret maga körül és mozgás közben pontosan kell irányítania izmai működését a megfelelő lépések megtételéhez.
Ebben az értelemben bevonhatók a kérgi asszociáció és a fehér anyag területei, amelyek kommunikálnak az agy egymással a különböző adatforrások feldolgozásáért felelős részeivel. Terápia Erre a rendellenességre nincs végleges gyógymód, bár vannak olyan beavatkozási javaslatok, amelyek célja a tünetek káros hatásának enyhítése a tapasztalt gyermekek és felnőttek életminőségére. Szenzoros integrációs terápia konkrétan arra készteti az embert, hogy vegyen részt olyan tanulási feladatokban, amelyeknek az érzékszerveik valós idejű egyeztetésére van szükségük, annak érdekében, hogy lehetőséget teremtsenek az agy megfelelő területeinek az agy plaszticitása révén történő egymáshoz való munkájának megszokására.