A női ruhák felsőrésze keskeny és szoros lett és még csak sejtetni sem engedte a mellet. A férfiruhák magasan záródtak, hegyes gallért viseltek, és a mérete is megnőtt. Bővült a nadrág, a lábszárat lazán körülfogta és hosszabb is lett. Divatba jött a barokk divat csúcsát jelentő rhingrave, ami a szoknyához hasonló szabású nadrág volt. Szűk elől nyitott mellénykével viselték bő fehér inggel. Ehhez az öltözékhez szalagokkal díszített színes harisnya és magas sarkú cipő társult. Az abroncsszoknya kiment a divatból a helyét mérsékelten bő szoknya váltotta fel. Hagyományőrző viselet. Gombokkal magasan záródó, bő ujjú kabátkát hordtak ehhez, amit deréktól bővülő szárnyakkal toldottak meg. A dekoltázs négyszögletűvé és mélyebbé vált. Lajos korabeli divatot a francia divattal azonosíthatjuk. A férfidivat újabb egyszerűsödésen ment keresztül. A berakások és a szalagok kezdtek eltűnni, a ruhatár egyik legjellegzetesebb darabja a katonakabát lett. A férfidivat egyszerűsödésével ellentétben a női egyre bonyolultabb és költségesebb lett.
Az eleinte spártaian egyszerű kinézetű, térd alá érő, terjedelmes, ám erősen nyitott fehérnemű az 1860-as évekre már gyakran a szárak végén hímzéses díszítéssel és fodrokkal vagy csipkével büszkélkedhetett. Az újítás az 1870-es évek második felében következett be: ekkortól a legtöbb bugyit középen teljesen összevarrták. Ebben a fajtában lehetett akár kánkánt táncolni nagyobb szeméremsértés nélkül. A már teljesen elfogadott bugyi főleg selyemből, vászonból, és téli használatra flanelből készült. Komoly változást a 20. század eleje hozott, az 1920-as évek, amikor a fiús kinézetű nők jöttek divatba, akik kényelmes, egyszerűbb szabású ruhákat viseltek. A divat története: Középkori divat. Ahogy rövidebb ruhájuk, úgy fehérneműjük, így a bugyi is sokkal kisebb, vékonyabb anyagú, és testhezállóbb lett. Innentől már modern fehérneműről beszélhetünk, olyanról, ami már nekünk sem idegen. Noha a szabás és a nagyság változott, az óriás bugyogó többé nem tért vissza. A további évtizedek bugyijai még mindig olyan méretűek voltak, mint ma egy női sort.
Fehér szín testesítette meg az ártatlanságot és tisztaságot, ezért igen kedvelt szín lett. A századforduló környékén divatba jöttek a színek, így az égszínkék és a rózsaszín. Az "úri divat" a férfiaknál letisztuló formákat és színeket jelentett, testhez simuló pantallót és rövid mellényt hordtak álló gallérral. A dandy célja az elegancia volt, amit végtelen egyszerűségével próbált elérni. A nők ruhája megint kissé merevebb lett. A szoknya kerek alja fodrokkal díszített lett. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. A felső rész jellegzetesen szív alakú volt. A derék karcsúságát újra a fűző használatával tették lehetővé. Újra divat lett a nagy gallér és a kibővült ruhaujj, a szoknya pedig bővebb és hosszabb lett. A nőknél a törékenység volt a sikk és ezért nagyon szűk fűzőt hordtak, szinte még lélegzetet sem tudtak bennük venni. A homokóraszerű megjelenést a sok alsószoknya viselése szavatolta számukra. Forrás:
A gótika kora A XII. század második felétől nagy változások történtek a középkori társadalmak életében. A gazdaság fejlődése, a polgárság erősödése megváltoztatta a művészet jellegét. Az új irány a magasba törő, általában felfelé keskenyedő, csúcsíves formákat használó stílus a gótika lett. A gótikus építészet is, mint a román kori, Franciaországban született. Stílusjegyeit szerkezeti újításoknak köszönhette. A födémek terhét a falakról az oszlopokra, támívek segítségével a támpillérekre hárították az építő mesterek. Ezáltal a falak vékonyodtak, magasodtak és ablakokkal áttörhetővé váltak. A korai gótikus katedrálisok közül kiemelkedik a párizsi Notre-Dame, a kor egyik legszebb alkotása. A szobrászat itt is, mint korábban összefügg a templomépítészettel, azok díszítését szolgálták. Tornyokon, oltárokon és a kapukon fordulnak elő leginkább. Kézművesek készítették ezeket a szobrokat, freskókat, festményeket is. A képek és szobrok közvetítették a hitélet szimbólumait, a szentek életét a híveknek.
Fűző; forrás: A fűző a divattörténelem leginkább ellentmondásos darabjaként a XVI. században jelent meg. Az ellenzői szerint a fűző vetéléshez vezethet. Az 1700-as évek végén az alsószoknyák, fűzők és kombiné helyett (ezeket az arisztokrácia szimbólumainak tartották) merevítés nélküli fűzőket kezdtek hordani. Az 1800-as években aztán elővették újra a csontos fűzőt a női ruhatárak mélyéről, mert ekkor viszont a forradalom alatt viselt fehérneműkre néztek rossz szemmel. Az I. Világháborúig a fűző minden társadalmi osztályban elterjedt, és egyet jelentett a nőiességgel. 1913-ban egy Mary Phelps Jacob nevű hölgy, aki később Caresse Crosby néven vált ismertté, két zsebkendőt kötött össze egy szalaggal, és ezzel megalkotta a melltartót. A nehéz viktoriánus abroncsszoknyákkal és szoros fűzőkkel szemben a Crosby-féle melltartó kényelmes és könnyű viselet volt, mindamellett ez a ruhadarab végre nem szorította össze természetellenesen a kebleket. 1935-ben a Warner Brothers bevezeti a merevített kosaras melltartót és bemutatja a szabványosított kosárméreteket a máig használt A, B, C, D jelöléssel.
Alap- vagy osztatlan szakra, illetve felsőoktatási szakképzésre való jelentkezéskor maximum 500 pontot lehet szerezni a felvételin, ebből 200 pont szerezhető a tanulmányi eredményekkel. Felvételi ponthatárok a 2021-es évi általános felvételi eljárásban Bővebb információ » Korábbi évek felvételi ponthatárai Mennyi pont kellett tavaly, hogy bekerülhess hozzánk? Itt vannak a 2018-as felsőoktatási ponthatárok | 24.hu. A korábbi évek pontjait alább tekintheted meg. Bővebb információ »
Magas ponthatárokat húztak a BME szakjain Mintegy ötezer új hallgató kezdheti meg a tanulmányait szeptembertől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). Az intézmény azt közölte szerdán az MTI-vel, hogy idén is magas felvételi pontszámokat állapítottak meg, az alapképzésekre felvett állami ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma csaknem 416 pont. És a legmagasabb ponthatár cím győztese Az szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a legmagasabb 2018-as ponthatár 500 pont volt, ezt annak kellett elérnie, aki német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára – latin nyelv és kultúra tanár szakon szeretne tanulni. A Corvinus egyetemre csaknem három és fél ezer új diákot vettek fel A Budapesti Corvinus Egyetemen az általános felvételi eljárásban 3418 hallgató jutott be a szeptemberben induló magyar és angol nyelvű képzésekre, az alapszakokra felvettek csaknem fele 440 feletti pontszámmal jelentkezett – olvasható az egyetem szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleményében. A legtöbb, 2406 jelentkezőt a gazdálkodástudományi karra vettek fel.
Az itt közzétett adatok a 2020. szeptemberben induló felsőoktatási képzések hivatalos ponthatárai. A közölt adatok idézése, átvétele esetén az Oktatási Hivatalt forrásként fel kell tüntetni. A ponthatárok téves megjelentetése esetén a felelősség a közzétevőt terheli. A másutt történő megjelenések során előforduló hibákért az Oktatási Hivatal nem vállal felelősséget.