A COVID-19 vakcinák hatásaival és mellékhatásaival kapcsolatban rengeteg információ árad felénk, és sokszor nehéz eldönteni, melyek a valós-, és melyek álhírek. Ilyen például az az elképzelés, hogy a COVID-19 vakcina beadását követő mellékhatások erőssége egyenes arányban áll a kialakuló védettség mértékével – de ez vajon igaz, vagy a téves információk közé tartozik? Telex: A második oltás a keményebb, de azért simán kiheverhető. A baltimore-i John Hopkins kutatói erre a kérdésre keresték a választ tanulmányukban, melyben az egyetemen dolgozó több, mint 900 egészségügyi dolgozó vett részt. A résztvevők mind mRNS-vakcinát, azaz Pfizer/BioNTech vagy Moderna-t kaptak, és néhányan közülük korábban COVID-19 fertőzésen is átestek. Néhány beoltottnál kiemelkedően magas ellenanyagszint alakul ki Forrás: A dolgozókat megkérték, hogy jelentsék az oltást követően esetlegesen jelentkező mellékhatásokat: volt-e egyáltalán mellékhatásuk a vakcina felvételét követően, és ha igen, enyhe, például fájdalom az oltás helyén, fejfájás, enyhe fáradtság vagy komolyabb tüneteket – mint láz, hidegrázás, fáradékonyság – tapasztaltak.
Komponensből pedig van elég, a modern védőoltások ugyanis elég egzotikus összetevőből álló koktélok. Például csimpánzvírus vagy növényekből izolált nukleotidok is előfordulhatnak bennük – hogy ezek miért nem jelentenek veszélyt, azt Falus András immunológus kifejtette a Telexnek. A második oltás a rosszabb Falus azt is elmondta, hogy minden oltóanyagnak van kívánt mellékhatása, mégpedig az, hogy egy kis gyulladás bekövetkezzen, mert csak így indul be az immunválasz. Éppen ezért nem kell meglepődni, ha az első vagy második adag oltás után ilyen jellegű tünetet tapasztal az ember magán. Sőt, Falus szerint nagyon ritkán előfordulhat az is, hogy az elölt vírus a szervezet egy pontján hosszabb ideig megmarad, és ott krónikus gyulladást válthat ki. Egyre biztosabb: eddig védhet a Pfizer-vakcina a második oltás után - Napi.hu. Akinek örökölt vagy környezeti hatásra kialakult hajlama van erre, annál esetleg autoimmun folyamatok is elindulhatnak, de ezek nem veszélyesek. Ami a konkrét, gyakoribb tüneteket illeti, egy magyar egészségügyi dolgozókat tömörítő csoportban a legtöbben fejfájást, kisebb izom- vagy csontfájdalmat, esetleg nyirokcsomó-duzzanatot említettek azon felül, hogy némi fájdalmat éreztek az oltás helyén.
Retteg attól, hogy az ügy nyilvánosságra kerül és botrány lesz belőle. Felháborodásában képmutatónak, hazugnak, bűnözőnek nevezi Nórát és eltiltja három kicsi gyermekük nevelésétől. Aztán amikor Krogstad váratlanul visszaküldi az adóslevelet, és már nem kell félni a botránytól, teátrálisan mindent megbocsát Nórának. Nóra azonban nem fogadja el ezt a megalázó helyzetet. Tudatosodik benne, hogy férje értéktelen, kicsinyes, hitvány ember. Úgy dönt, hogy elhagyja gyermekeit, otthonát és kilép a házasságból. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Harmadik korszakában (1879-től) a szerző mindig valamely központi jelkép köré szervezi darabját, ebben a műben ez jelkép a babaház vagy babaszoba. Nóra egyik megszólalása világítja meg a legjobban a szimbólum értelmét: " De az otthonunk lényegében nem más, mint egy gyerekszoba. Én itt a te babafeleséged vagyok, mint ahogy odahaza a papa babagyereke voltam. A gyerekeink pedig az én babáim. " Ez az idézet mutatja, hogy a szöveg feminista értelmezése természetesen jogos, ugyanakkor nem az egyetlen értelmezés. A főszerep a darabban (és az eztán következőkben, A vadkacsa és a Solness építőmester c. művekben) az élethazugság eszméjéé. Bár Nóra felveti a babahasonlatot a III. felvonás végén, a babaház (dukkehjem) kifejezés nem hangzik el a darabban. Helyszín: csak egy helyszín van, a Helmer család polgári otthona, azon belül is a lakás nappalija. Tehát mindig zárt térben zajlanak az események. Idő: a történet december 24-én kora délután kezdődik és december 26-án éjszaka zárul (teljes időtartama 3 nap).
A drámai cselekmény megértéséhez a lassan feltáruló előzmények ismeretére is szükség van. Mivel Ibsen darabja eltér az ókori szerzők mitikus tárgyú (tehát mindenki által ismert) alaptörténetétől, a cselekmény előadása megköveteli a tájékoztatást. Így derül fény a múltban történt dolgokra, és így tudja meg az igazságot Hjalmar és a hazatérő barát, Gregers is. A TÉMA A darab témája voltaképpen az életet átszövő élethazugságok problematikája. A szereplők önámító szerepeket játszanak, amelyek lelepleződése törvényszerű, hiszen az igazság egyszer mindig a felszínre kerül, csupán az a kérdés, mekkora árat kell fizetni annak halogatásáért. A dráma kezdete valójában már egy végállapot. A két család sorsa a múltban gyökeredzik, ennek a múltnak a feltárulása a dráma lényege. Hedvig halálán kívül már minden fontos dolog megtörtént, a kapcsolatok bonyolult szövevénye és a rájuk települő hazug ábrándok leleplezésére fog sor kerülni. A LÁTÁS "A látásnak és látással kapcsolatos metaforáknak, a fénynek és sötétségnek az egész darabban jelképes értelme van... " (Kúnos László).