Pallas Nagylexikon / OSZK. (Hozzáférés: 2011. november 29. ) ↑ a b Gutin (magyar nyelven). ) Források [ szerkesztés] ↑ Eurföldr: Nemerkényi–Móga: Gábris Gyula – Horváth Erzsébet – Horváth Gergely – Kéri András – Móga János – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Pavlics Károlyné – Simon Dénes, Telbisz Tamás: Európa regionális földrajza - természetföldrajz.. ELTE Eötvös Kiadó (2014) (Hozzáférés: 2016. ápr. 1. ) (pdf) ↑ Szombathy: Szombathy Viktor: Csehszlovákia (nagyútikönyv). Melyik a Kárpátok legmagasabb csúcsa? - Kvízkérdések - Földrajz, csillagászat, geológia - Európa (kivéve Magyarország). Budapest: Panoráma. 1976. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963-243-076-X
Erdély legnagyobb folyója a Gyergyói-havasokban eredő Maros (Mures), amely keresztülvágva az Erdélyi-medencét, a Nyárád (Niraj), a Kis-Küküllő (Tirnava Mica), a Nagy-Küküllő (Tirnava Mare), a Szebes (Sebes), és az Aranyos (Aries) vizét vezeti a Tiszába. Észak-Erdély vizeit a Radnai-havasokban eredő Szamos (Somes) gyüjti össze és a Krasznával egyesülve Magyarországon ömlik a Tiszába. Az Erdélyi-Szigethegység nyugati részének vizeit a Körösök, a Sebes-Körös (Crisul Repede), a Fekete-Körös (Crisul Negru) és a Fehér-Körös (Crisul Alb) szállítják a Tiszába, a Szilágyságból folyó Berettyó (Bercetaul) pedig a Sebes-Körösbe. Rododendron-túra a Radnai-havasokban - Kárpát Klub. A Bánsági-hegyvidék vizei, a Béga (Bega), Temes (Timis), Berzava (Birzava), Néra (Nera), Cserna (Cerna) stb. közvetlenül a Dunába ömlenek, s ugyancsak a Duna fogadja magába, de már a Havasalföldön a Déli-Kárpátokon áttörö Zsilt és Oltot. A tavak közül mindenekelött a Déli-Kárpátok hegyi tavait kell megemlítenünk, amelyeknek medencéit gleccserek hozták létre. Turisztikailag igen jelentős a vulkáni kráterben létrejött Szent-Anna-tó és a hegyomlás által keletkezett Gyilkos-tó.
Program Fontos tudnivalók A Keleti-Kárpátok északi csoportjához tartozik, annak is a legmagasabb, leginkább alpesi jellegű hegysége. Azokat a hegyeket, amelyek három oldalról körbeveszik a Máramarosi-medencét – Gutin, Cibles, Radnai-havasok, Máramarosi-havasok –, Máramaros hegyeiként is szokták emlegetni. A hegység főgerince északnyugat-délkelet irányban húzódik a Setref- vagy Szacsali-hágótól (826 m) a Radnai-hágóig (1277 m), kb. 50 km hosszúságban. A Radnai-havasok legmagasabb csúcsa a 2303 méter magas Nagy-Pietrosz, melyet Köves-havasként is emlegetnek, és amelyet a második világháború évei alatt (1942-44) Horthy-csúcsnak neveztek. A Radnai-havasokban még legalább öt csúcs magassága haladja meg a 2200 métert (Ünőkő, Kis-Ünőkő vagy Lála, Rebra, Kis-Rebra és Grohotu), és hat további csúcs magassága van 2100 méter fölött. A hegység legjelentősebb és legszebb vízesése a Lóhavasi-vízesés, amely kb. 80 méteres magasságból zúdul le a Gonoszkő oldalán. Minden valószínűséggel ez Erdély hegyeinek legnagyobb méretű zuhataga.
A havasokban jellemzőek az ún. nivációs formák is, amelyek a hófoltok környezetében kialakult negatív formák, kicsiny tavakkal (a legszebbek a Tavak-gerincén sorakoznak). A hegység legismertebb és egyik legvadabb része a Mosolygó-tó és a Nagy-Pietrosz térsége, amely kemény emelkedőkkel érhető el Borsáról. A több mint 1000 m-es szintemelkedés leküzdése a Mosolygó-tóig Borsa városából kb. 6–7 órát vesz igénybe. Mielőtt a tavat elérnénk, 1760 m-es magasságban találjuk a meteorológia állomás épületcsoportját, amely rossz idő esetén mentsvárul szolgálhat. E sorok írója is ott éjszakázott 2014-ben, egy "Tyuku" nevezetű meteorológus jóvoltából, aki befogadta éjszakára az ítéletidő elől. Az állomás mögötti tágas katlanban fekszik a csodálatos Mosolygó-tó víztükre, amely egy klasszikus tengerszem. Az 1786 m-en fekvő, kb. 2 m mély, 70 x 80 m-es állóvíz medrét egy gleccser vájta ki még a jégkorszakban, melynek mélyedését később víz töltötte fel. A tó mögötti sziklák között, alig észrevehető helyen kopjafa mered az ég felé.
Myoma (méh izomdaganata) A méhizom jóindulatú daganatos betegsége. Balázs Péter marad a szolnoki színház igazgatója : HunNews. A daganat elhelyezkedésétől függően lehet: a méh felszínén, a méh falában, a méhnyálkahártya alatt. Jellemző rá, hogy gyorsan növekedhet, és miután a női medencében előbb utóbb valamit nyomni fog (húgyhólyag, keresztcsonti idegek) fájdalmat illetve panaszt vált ki. Abban az esetben ha a méh nyálkahártyája irányába nő, vérzészavar, vagy hirtelen erős vérzés lesz a beteg panasza. Körültekintő kivizsgálás után a kezelés, műtéti beavatkozás módját a nőgyógyász dönti el.
... keresés eredménye: 0 találat... A keresés nem hozott eredményt...
Pogány Judit egy régre visszanyúló küzdelméről mesélt, ami miatt már autót sem vezethet. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő a Retro Rádió Abaházi Presszójában nyilatkozott egészségügyi problémájáról – írja a Bors. – Nem látok már jól, nem is vezetek. Nem gyógyítható szembetegségem van, makuladegenerációnak hívják – kezdte a színésznő, majd kifejtette, milyen hatással van ez a mindennapjaira. – Mindenben korlátoz, nem tudok olvasni. A Bon Bon énekese, Szolnoki Péter változtatott az életén. Nagyobb betűkkel kell nekem írni a színházi szövegkönyveket. Először csak egy kicsit nagyobbat kértem, mostanra már jóval nagyobbra van szükségem, hogy egyáltalán lássam. Így is már ötös szemüvegre van szükségem. Ez a betegség nem dioptriahiba. Minél nagyobb a betű, annál kisebb egységet töröl ki a szemem. Forrás: Zih Zsolt / MTVA – Most fejeztük be a Bogyó és Babócát, mert én mondtam, hogy egyre nehezebb már nekem ez az olvasás. Föl kell még mondanom egy-két mesét, ezek rajta vannak a tabletemen, ki kell nyomtatnom és fel kell nagyítanom őket, hogy be tudjam gyakorolni az olvasásukat – tette hozzá Pogány Judit.
Endrei Judit Született Kurdics Judit 1953. május 7. (68 éves) Szolnok Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Élettárs Sütő Péter újságíró Gyermekei Sütő Nóra (1991) Sütő Laura (1994) Szülei Kurdics István Karkus Irén Foglalkozása bemondó műsorvezető lapszerkesztő Iskolái Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (–1977) MÚOSZ Újságíró Iskola (–1978) Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1983) weboldal IMDb A Wikimédia Commons tartalmaz Endrei Judit témájú médiaállományokat. Endrei Judit (született Kurdics) ( Szolnok, 1953. –) magyar televíziós bemondó, szerkesztő-műsorvezető. SZOLJON - A magyar énekes felesége: halálos betegsége volt a kislányomnak, de végigcsináltuk. Élete [ szerkesztés] Kurdics Judit néven született Szolnokon 1953. május 7-én Kurdics István és Karkus Irén gyermekeként. 1973–1977 között a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanulója volt Szegeden. Ezután egy évig (1977–1978) a MÚOSZ Újságíró Iskolában tanult művelődéspolitikát. 1980–1983 között elvégezte az ELTE -BTK magyar–orosz szakát. 1989–90-ben az Európai Kulturális menedzserképzőbe járt. 1976–1998 között tévébemondó volt a Magyar Televíziónál.
Bogi igazi szövetségesként tekint az édesapjára, sőt még a fiúügyeibe is beavatja: az énekes korábban elárulta, volt feleségével sosem tiltották semmitől, nem tartották rövid pórázon, hiszen mindig megbíztak benne. 3 / 5 Fotó: Facebook/ BEST Magazin
"Persze, itt van a mindennapjaimban az öregedés és az elmúlás gondolata is, de a pályázatom mottója is az volt: »akárhol tartasz az életben, a munka java része hátravan«. Szolnok azonban a szívem csücske, úgyhogy csinálom, amíg a Jóisten engedi. " Balázs Péter azt is elmondta, hogy nem tervez véglegesen visszavonulni, de mindenképpen szeretne lazítani egy kicsit, jóval több időt tölteni a családjával.
Ezért több mint egy évvel ezelőtt úgy érzetem, hogy az alkohol már egyáltalán nem tesz jót nekem. Azóta egy kortyot sem ittam, és jól is esik. Sokkal jobban érzem magam. Egyszerűen úgy éreztem, hogy ez már nem nekem való. Valljuk be, hogy zenészként, annak idején mi megittuk a kenyerünk javát. Rengeteg bulink volt, és amikor elmentünk egy fellépésre, mindig megkínáltak minket valamilyen itallal. Nyilván nem volt szívünk visszautasítani. Viccet félretéve, így teltek az évek, és rájöttem, hogy nem szeretném ezt tovább folytatni" - tette hozzá.