40 000 emberrel, akik öt napos játékokat és vallási ünnepeket néztek, az Olympia nagyszerű és nagyon zsúfolt látványt kínált. Az író Epictetus, aki 1900 évvel ezelőtt élt, azt írta: "És mit csinálsz az Olympia-ban? Nem olvadsz a forróságban? Nem kapod el a tömegben? Nem találkozol ezer problémával, ha mosakodni akarsz? Nem áztatod, amikor esik az esőben? Ókori görög olimpia. Nem szenvedsz a zajtól, a kiabálástól és a többi szóváltástól? De úgy tűnik számomra, hogy mindezt elintézed, mert amit látni fogsz megéri. " (Tól től Játékok és szentélyek az ókori Görögországban Panos Valavanēs, Kapon kiadás, 2004) A játékokat több mint 1000 évig tartanák, míg a keresztény hatóságok nyomása alatt valamikor megálltak az ötödik században. Olympia eredete Panos Valavanēs, az athéni egyetem professzora megjegyzi könyvében, hogy az emberi település első bizonyítéka az Olympia közelében több mint 5000 évvel telt el, jóval az első játékok előtt. 4, 500 évvel ezelõtt egy olyan rögös jelentõségû múmacsort építettek, amelyet a lakosok temetkezésre használhatnak.
724 óta a győztesek a szent olajfáról aranykéssel levágott olajágból font koszorút kaptak, életnagyságú szobrot készítettek róluk és teljes ellátásban részesültek városállamukban. Csak egyéni versenyszámokat tartottak, a csapatverseny ismeretlen volt számukra. Az utolsó feljegyzett ókori olimpia 261-ben volt, de még száz év múlva is tudunk versenyekről ezen a helyen. Ókori olimpia helyszíne
- "Vagy győzelmi babér, vagy halál. " (Így imádkoztak az indulók. Nem a részvétel volt fontos, hanem a győzelem! ) - Az olajágkoszorúval kitüntetett győztesek óriási tiszteletnek örvendtek. - Több tízezer néző is jelen volt, de nők közöttük sem foglalhattak helyet. III. Ókori görög olimpia játékok. Az olimpia programja - vallási szertartások (pl. százököráldozat) - sportversenyek, például: (1) futószámok (stadionfutás, fegyveres futás stb. ) (2) öttusa ( pentathlon: stadionfutás, diszkoszvetés, távolugrás, gerelyhajítás, birkózás) (3) küzdősportok (ökölvívás, birkózás, pankráció) (4) lovas versenyek (kocsiverseny, lovaglóverseny) - A versenyek helyszínei: Sztadion, Hippodromosz. - A játékokat a győzelmi lakoma zárta. IV. Az újkori olimpiai játékok - Kr. 1896-ban (Athénban) rendezték meg az első újkori olimpiát, a francia Coubertin báró kezdeményezésére. - Már ezen a versenyen feltűnt az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd (úszás). - Az ókori játékokhoz hasonlóan 1896 óta (kevés kivétellel) minden negyedik évben megrendezik a világ sportolóinak legnagyobb seregszemléjét.
A játékokon csak szabad görög férfiak vehettek részt. Fénykorában a játékok lefolyása a következő volt. Első nap volt az eskütétel, és az istentisztelet a Zeusz-szobor előtt. Második nap zajlottak a kocsiversenyek, ahol nem a hajtóé volt a diadal, hanem a lovak tulajdonosáé. Ezt követte a pentatlon, más néven ötpróba. A harmadik napon ismét csak szertartások következtek, valamint felvonulás és áldozat a Zeusz-szobor előtt. Ezt követte a 16–18 éves fiúk versenye birkózásban, ökölvívásban és stadionfutásban. A negyedik nap a hagyományos futószámoké volt: stadionfutás, kettős stadionfutás, kettős stadionnyi fegyveres futás és hosszútávfutás – ekkor már 24 stadion hosszban. Ókori görög olimpiada. Ezt követték a küzdősportok: az ökölvívás, a birkózás és a pankráció. Az ötödik napon rendezték a záróünnepséget, amely istentiszteletből és lakomából állt. A győztesek jutalma olajág koszorú volt. Csaknem mindegyikről készült szobor is, és valamennyien kiváltságokat élveztek életük végéig a lakóhelyükön. A legnagyobb tisztelet a pentatlon és a stadionfutás bajnokát övezte.
Az olajágakat a szentnek tartott olajfáról mindig egy olyan kisfiú metszette le aranykéssel, akinek még mindkét szülője élt. A bajnokoknak szobrot is emeltek Olümpia szent ligetében. Az otthonába hazatérő győztest nagy megbecsülés övezte haláláig. Nem kellett adót fizetnie, ingyenjegyet kapott a színházi előadásokra, államköltségen élt, sőt még pénz- és természetbeni juttatásokban is részesült. Megtaláltak egy eddig csak leírásokból ismert ókori görög várost : HunNews. Az újkori olimpiák 1896 -ban rendezték meg először az újkorban Athénban, a francia Coubertin kezdeményezésére Hajós Alfréd Érdekességek: Herkules teljes mesefilm Érdekességek: A sport hajnala Zanza tv Érdekességek: Ókori olimpiák Zanza tv Érdekességek: Az olimpiai játékok eredete - Armand D'Angour Ókori olimpiák Érdekességek: Asterix az olimpián: //tudasbazis. sulinet. hu/hu/muveszetek/muveszettortenet-7 evfolyam/egyes-templomok/olumpia-zeusz-templom: // romaikor. hu/romai_elet/a_romaiak_szorakozasi_szokasai/sport/cikk/az_olumpiai _jatekok_tortenete: //iskolaellato. hu/Okori-olimpiak-oktatotablo: // mozaweb.
Szép példájuk Pityer-szer. Az Őrség vidéke hazánk legcsapadékosabb területe - a szubalpin dombvidék eldugott völgyeiben megbújó kisebb mocsaras, lápos területek különleges növény- és állatvilágnak adnak otthont. A Duna-Dráva Nemzeti Park a Duna Sió-torkolat és az országhatár közötti szakaszán és a Dráva mentén jött létre. A holtágak, morotvatavak, erdőterületek egyedülálló élővilágot rejtenek. Több védett és fokozottan védett faj hazánkban csak itt fordul elő. A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyedisége a folyóvölgyek, a hegység és a síkság találkozásában rejlik. A Börzsöny és a Pilis-Visegrádi-hegység területén található mély szurdokvölgyek, merész hegycsúcsok és az itt található, tájképi szépségekben bővelkedő Dunakanyar, (illetve Budapest közelsége) miatt Magyarország leglátogatottabb hegyvidéki területe. Megkezdődött a túzokdürgés | Agrotrend.hu. A nemzeti park igazgatóságához tartozó Budai Tájvédelmi Körzet Szénások- hegycsoportja az Európa Tanács Európa Diplomás területe. Védett növénye pl. a pilisi len. A Kiskunsági Nemzeti Park a Duna- és a Tisza-menti ártereket, a Kiskunság és a Bácska homokhátait (Fülöpháza környékén egykor mozgó futóhomokot), szikeseket, mocsarakat és lápokat foglal magába.
Jelenleg tíz nemzeti park van hazánk területén. 1982-ben természetvédelmi törvényt alkottak, amely ellen véteni bűncselekmény. Tanösvény a Tétényi-fennsíkon A természetvédelem területei A természetvédelem megjelenésével tájvédelmi körzetek (pl. Budai TVK), természetvédelmi területek (pl. Háros-sziget), nemzeti parkok alakultak. Ezek védhetnek egy-egy földtani értéket (pl. barlangot, különleges kőzetet – Aggteleki NP), növénytársulást (pl. egy ártéri erdőt), sajátos élővilágot (pl. a pilisi lent). Védelem alá vehetnek fasorokat (pl. a lónyai kastélypark gesztenyefa-sorát) vagy egy-egy különlegesen öreg fát (pl. a budafoki Ősök Fája több mint 200 éves). Magyarország területén a természeti környezet egytizede védett, ennek felén tíz nemzeti park található. A határmenti nemzeti parkokat a szomszéd országokkal közösen működtetjük. A határokon túlnyúló "zöld folyosók" lehetővé teszik a természetes élővilág zavartalan áramlását. A kialakított tanösvények, az erdei iskolák sokat segíthetnek a természet megismerésében, megszeretésében és megóvásában.
Homokterületein fújja a szél az árvalányhajat. A nemzeti park egy része Bioszféra Rezervátum, illetve nemzetközi jelentőségű vizes élőhely. Feladatuknak tekintik a tanyasi életforma emlékeinek őrzését, a hagyományos gazdálkodási módszerek és az ősi magyar háziállat-fajták (szürke marha, mangalica, rackajuh) megtartását. Külföldiek által is előszeretettel látogatott területe a Bugac puszta. Az Aggteleki Nemzeti Parkot a Gömör-Tornai- karsztvidék magyarországi oldalán hozták létre. A terület barlangjai felkerültek a Világörökség listájára. Legkedveltebb látványossága az Aggtelek és Jósvafő között húzódó Baradla-barlang, amely hazánk legnagyobb és legdíszesebb cseppkőbarlangja. A felszín alatt átnyúlik Szlovákia területére (domicai bejárat), ami még inkább különlegessé teszi. A Bükki Nemzeti Park magját képező mészkőhegység barlangjait már az ősember is lakta (Szeleta-, Istállóskői-, Subalyuk-barlang). Látogatható a lillafüredi Szent István- cseppkő- és az Anna- mésztufabarlang. A Miskoltapolcai-fürdőbarlang a fürödni vágyó turisták tömegeit vonzza télen és nyáron egyaránt.