Rendszertan Rend Pikkelyes hüllők rendje (Squamata) - Gyíkok alrendje (Sauria) Élőhely Meglehetősen változatos biotópokat hódított meg. A sík- és dombvidéki gyepeken, kaszálókon, legelőkön, szántók széleiben, alföldi erdőkben is otthon van. Különösen kedveli a magasfüvű, nedves, helyenként mocsaras réteket, vasúti töltéseket, füves árokpartokat. Státusz, védelem Magyarországon általános elterjedtsége miatt igen nagy számban él. Teljes állománya nem veszélyeztetett, de élőhelyeinek egyre nagyobb mértékű feldarabolódása hosszú távon komoly veszélyt jelenthet számára. Az elszigetelődött, kisebb állományok megfelelő utánpótlás és egy-egy rájuk specializálódott ragadozó hatására könnyen megsemmisülhetnek. A fürge gyíkot meglehetősen sok állat zsákmányolja. Ezek közül a legfontosabbak a rézsikló, az egerész ölyv, a hamvas rétihéja, a békászó sas, a fehér gólya, a tövisszúró- és a kis őrgébics, a sün, a róka stb. Lakott területeken, illetve azok közelében élők közül sokat elfognak a házi macskák is.
Egészen sötétedésig mozog, csak ekkor húzódik vissza földalatti üregekbe, esetleg faodvakba. A zöld gyík mozgáskörzete magában foglal több, rendszeresen használt búvóhelyet is, amely lehet elhagyott tücsöklyuk, vakondtúrás, vagy bokor is. Veszéy esetén ide menekül a ragadozó elől. A többi gyíkfajhoz mérten viszonylag későn, áprilisban jön elő a telelésből, és egészen októberig aktív. A hibernációból való ébredés után rövidesen hozzálátnak a táplálkozáshoz. Zsákmányként étlapjukon elsősorban sáskák, mindenféle kisebb rovar és pókok szerepelnek, de elfogyasztják a rágcsálók újszülött kicsinyeit és a fiatal gyíkokat is. Májusban, a szaporodási időszak során a hímek ádáz harcot vívnak egymással, melynek nyomát a hímek a testükön látható sebek, forradások formájában őrzik. Földigiliszta Tápláléka elkorhadt, elrodhadt növényi részekkel kevert szervesanyag-tartalmú föld, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok. Ha a talajban nem talál táplálékot feljön a felszinre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket amit a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni.
Mit kell tudni az étrendjükről! Mit esznek a kacsák
A gyíkokra jellemző, hogy növekedésük során többször vedlenek. Kövekhez, faágakhoz dörgölőzve, darabokban válik le róluk a régi kültakaró felső rétege. A fürge gyík gyors mozgásáról kapta a nevét. Lábai gyengék, mozgás közben nem bírják a testet felemelni. gyorsaságát a hajlékony gerincoszlopa és a hozzákapcsolódó izomzat biztosítja. A szervezeti sajátossággal a teste gyors, kígyózó mozgással halad előre. A fürge gyík változó testhőmérsékletű, ezért gyakran sütkérezik a napon. ilyenkor melegíti fel testét, ami az életfolyamatainak felgyorsulásához szükséges. Hűvös, esős időben rejtekhelyén marad. Napsütéses időben szinte egész nap rovarokra, pókokra vadászik. A táplálék megszerzésében rejtőszíne, gyors mozgása és kiváló látása segíti. Természetes ellenségei közé tartozik a rézsikló, a gólya, a varjú és a nyest. A homokos talajba rakja 5-10 lágy héjú tojását, melyeket a nap melege költ ki. Fagymentes helyen téli álmot alszik. Életmódja [ szerkesztés] Párzó fürge gyíkok. A zöld hím farkán látszik, hogy az eredeti ledobása után nőtt pótlék A fürge gyík október elejétől március elejéig telel valamilyen fagymentes helyen, farönkök között, lyukakban.
2010 Kőfaragás-kőszobrászat Kőburkolatok Az Erzsébet Nagy Szálloda Paks város egyetlen országszerte is ismert építészeti műemléke. A reformkori nagy építkezések Pakson is jelentkeztek. 1844-ben a korábbi Zöldfa vendéglőt frissen felújították és nevét Erzsébet Szállóra változtatták, hiszen a helyi mondás szerint egy alkalommal Erzsébet királyné is vendégeskedett a szállodában.
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak. Adatkezelési tájékoztatónkat itt olvashatja.
szélesség (lat): N 46° 37, 644' hosszúság (lon): E 18° 52, 055' védettség: Műemléki védelem eredeti kategória: Középület eredeti főtípus: kereskedelmi- és vendéglátó létesítmény település KSH kódja: 4862 földhivatal: Paks Körzeti Földhivatal rövid leírás: A városközpontban szabadon álló, L alaprajzú, egyemeletes, részben alápincézett, kontyolt nyeregtetős épület. Térre néző főhomlokzatán timpanonnal lezárt, óriáspilaszterekkel tagolt, széles középrizalit, középtengelyében kapuval, felette konzolokon nyugvó, vasrácsos erkéllyel. Az Erzsébet szálló épületegyüttese - Paks - Hazai középületek. Az egytraktusos udvari szárny földszintjén félköríves záródású, utólagosan beüvegezett árkádsor mögött csehsüveg boltozatos oldalfolyosó. A középfolyosós utcai szárny földszinti helyiségei különböző típusú boltozatokkal fedettek, az udvari szárny csehsüveg boltozatos, illetve síkfödémes, az emeleten síkfödém. A lépcsőházban dór pilaszterek és oszlopok. Részben még építéskori nyílászárók, a lépcsőházi folyosószakaszon eredeti kőburkolat. Vendégfogadónak épült, a régebbi udvari szárny síkfödémes magjához kapcsolták utólag a főszárnyat.