Budapest székesfőváros statisztikai es kőzigazgatási évkönyve... - Budapest (Hungary). Statisztikai Hivatal - Google Könyvek
A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Budapest Székes Föváros Statisztikai Évkönyve. [Statistisches Jahrbuch der... - Budapest (Hungary). Statisztikai Hivatal - Google Könyvek
közepe) Étkezési tök: (Magvetés palántaneveléshez: III. - IV., kiültetés ideje: V., szabadföldi vetés: IV. közepe) Cukkini, patisszon (Magvetés palántaneveléshez: IV. - V., kiültetés ideje: VI. közepe - VII. vége, szabadföldi vetés: V. ) Fejes saláta (Magvetés palántaneveléshez: III. IV., kiültetés ideje: III. - VIII., szabadföldi vetés: VIII. - IX. ) Így neveljünk palántát! Ha mégis palántanevelésre adnánk a fejünket, kétféle módon tehetjük meg: egyrészt úgy, hogy egyenként, sejttálcába ültetjük el a magokat. Itt nagyon kell ügyelni arra, hogy a sejttálcákban nem szabad túltömöríteni a földet, ugyanis levegőtlen lesz a közeg, így nem fog szépen kicsírázni a növényünk. Illetve nagyon fontos, hogy a tálcákat meleg és páradús helyre tegyük. Érdemes radiátor vagy ablak elé kihelyezni, fóliával vagy üveglappal letakarni – tanácsolta Kósa Dániel a Megyeri Kertészet vezető kertészmérnöke az Agrárszektornak. 5+1 tipp a saláta sikeres neveléséhez - Elefánt a kiskertben. A másik módszer a palántaneveléshez, hogy fogunk egy tálcát, azt megszórjuk földdel, aztán ráhintjük a magokat, majd letakarjuk földdel.
a hajtatási fajták nem alkalmasak átteleltetésre. A fejes saláta szedését korán kezdjük meg, mert mire a végére érünk, az utolsó fejek felmagzanak! A hajtatott fajtákból 20-25 fejre, a szabadföldiekből 15-20 fejre számíthatunk m 2 -enként. Felhasználása Fogyasztása nálunk nagyon idényszerű: márciustól júniusig tart, májusban tetőzik. Uborka palánta kiültetése lépésről-lépésre – Kreatív Farmer. Ha ősszel megjelenik a piacon, akkor újra szívesen vásárolják. A fejes salátát többnyire nyersen fogyasztjuk. Egyik-másik háziasszony levest és főzeléket is készít belőle.
Az előző posztban röviden áttekintettük, hogy milyen saláták közül választhatunk a kiskertbe, így most lássunk néhány tippet arra, hogyan neveljük őket a kiskertben. Salátát nevelni nem ördöngősség, de vannak fortélyok, amiket ha betartunk, jobb eredményeket érhetünk el. Figyelem! Az alábbiakban leírt tippek csak a salátákra és nem az endíviákra, radicchiókra, madársalátára és rukolára értendőek. Azok egészen más növények, egészen más igényekkel. 1. Medvehagymát magról?. tipp: Az évszaknak megfelelően válasszunk salátafajtát A legtöbb salátafajta márciustól októberig folyamatosan vethetőek a július második felétől augusztus első feléig terjedő időszakot nem számolva. Ugyanakkor a legtöbb fejesedő fajta legalább 90 napot igényel, ami azt jelenti, hogy inkább kora tavaszi vagy augusztus végi vetésre valók. Az áttelelő salátákat szeptemberben, vagy októberben vessük el. A saláta nem fagyálló. Az áttelelő saláták kivételével a fagyok tönkreteszik a leveleket, a nagyobb fagyok a gyökereket is. Ősszel és kora tavasszal a nem áttelelő példányokat fóliával fedjük.
Mint más hajtatott zöldségfélénél, a fejes salátánál is a termesztés sikerének kulcsa a klimatikus tényezők összhangjának megteremtése. A hőmérsékletet mindig a növények magasságában mérjük. Az optimálisnál alacsonyabb hőmérsékleten lelassul a növekedés, elhúzódik a tenyészidő, később lehet a főnövényt kiültetni, súlyosabb esetben egyes fajtákon a levél fonáki részén kismértékű lilás elszíneződést is megfigyelhetünk. Magasabb hőmérsékleten nagyobb levelek, lazább fejek képződnek, romlik a minőség.
Ezt a növényt is sekélyesen kell ültetni, megelőzve a rothadását. Mindenem a kert. Legyen szó veteményesről, vagy éppen díszkertről. De a szobanövények is közel állnak a szívemhez. És persze mindezt a lehető legtermészetközelibb megközelítésben!
Alatta rendszeresen szellőztessünk. Az áttelelő példányokat a tél közeledtével szintén védjük, pl. szalmával, mulccsal borítsuk, ami alatt melegebb van, de szellőzik. Július második felében, augusztus első felében ne vessünk salátát, ezek nagyon hamar felmagzanak a száraz, forró időben. A salátákat kb. 2 hetes ciklusokban folyamatosan vessük tavasztól őszig. Ha kevés a hely, akkor a vetést szaporítótálcán végezzük. Így biztosíthatjuk a folyamatos salátaellátását a családnak akkor is, ha felmagzana a korábbi állomány. 2. tipp: A vetést hűvösebb, nyirkosabb napokra időzítsük A saláta magja relatív hűvös időben, napfényre csírázik és sok nedvességet igényel. A növény nem túl tápanyagigényes, így külön a salátát trágyázni nem kell a kiskertben. Gyakorlatilag elég, ha közvetlenül a jól felgereblyézett, elegyengetett és jól belocsolt talaj felszínére szórjuk a magot. A magok elszórása után elég, ha picit lenyomkodjuk a talajt. Hamar csírázik, 4-6 nap múlva már láthatóan beindulnak a magok. Ha túl sűrű lett a vetés, egyeljük ki, a kiegyelt példányokat ültessük új helyre.
Számos tényező akadályozhatja még a magnyugalom megtörését, így a kísérletek tovább folynak, hiszen a mag származási helye, esetleg egy növény-gomba kapcsolat is eredményeket szolgáltathatna. Annyi biztosan látszik, hogy a már 1950-es években mért adatok a módszerek fejlődésével nem javulnak, vagyis a medvehagyma magról nehezen szaporítható. A növény generatív úton történő termesztése tehát bizonytalan, bár már forgalmaznak medvehagymamagot. Csírázásgátlás A medvehagyma fő hatóanyaga az erős ízt adó alliin kéntartalmú vegyület, de tartalmaz még allelopatikus hatású vegyületeket is, fenolokat, fenolsavakat, illóanyagokat, és flavonoidokat is. Ezek közül leginkább a fenolok gátolják a magok csírázását, a növények növekedését és az egyéb fiziológiai folyamataikat is. Az illóanyag-tartalmú növények által termelt anyagok (terpének) a környezetben lévő növényeket kipusztítják, korlátozzák a csíranövények fejlődését, a flavonoidok csoportja pedig a növekedésüket gátolja. A talajba jutó allelopatikus anyagok származhatnak közvetlenül a gyökérből, a hajtásból, vagy pedig a föld fölötti részek maradványaiból.