A módosító irányelv viszont az egycélú utalványt önmagában termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként tekinti, vagyis az a kibocsátást követő első átengedés időpontjában adókötelessé válik. Ezzel szemben a többcélú utalvány, melyet a jogalkotó frappánsan és komplementer módon "az egycélú utalványtól eltérő" utalványként definiál, a beváltáskor válik adókötelessé. Tekintve, hogy a nemrégiben kihirdetett nyári adócsomag (2018. évi XLI. törvény) már tartalmazza az Áfa tv. ezzel összhangban beiktatott rendelkezéseit, a téma vizsgálata igazán időszerű. Az egységesítési és egyszerűsítési szándék megkérdőjelezhetetlen, azonban ha mélyebben megvizsgáljuk, a gyakorlatban létező utalványkonstrukciók számos olyan kérdést vetnek fel, amelynek még nem látszik tisztán a megoldása. Nézzünk ezekből néhányat! 8 kérdés, ami megmutatja, hogy az átállás nem feltétlenül fog simán menni… Egycélú vagy többcélú utalványnak minősül, egyáltalán utalványnak minősül-e a forgalomba hozott eszköz? Hogyan adózik a céges ajándék? - Adó Online. Számos olyan pontgyűjtő kártyával találkozhatunk, amelyen az összegyűjtött pontok egy az egyben ellenértékként fogadhatók el egy termék vagy szolgáltatás vásárlásánál.
Azoknak, akik rendszeresen bocsátanak ki utalványokat, javasoljuk a témában közzétett hosszabb cikkünk elolvasását is, melyet ide kattintva érhetnek el.
2. Az egycélú utalvány többcélúvá válhat Létezhet természetesen egy olyan értelmezés is (szerintünk szintén nem helyes), miszerint az utalvány kibocsátásakor az utalvány egycélú volt, a termékpaletta utólagos kibővítése során azonban többcélúvá vált. Kereskedelmi akciók, árengedmények, utalványok, üzleti ajándékok, ingyenes értékesítések új adózási, könyvelési szabályai 2018-2019. - Szakmai Konferencia Vadász Ivánnal - System Media. Ha ez az értelmezés nyerne teret, akkor a korábban az egycélú utalvány kibocsátása miatt kibocsátott számlát sztornózni kellene (méghozzá a termékpaletta bővítése időpontjában), hiszen teljesítést követően egy olyan körülmény következett be, amely a teljesítést utólagosan lehetetlenné tette. Ilyenkor a kibocsátáskor keletkezett fizetendő áfát "vissza kell kérni" az adóhatóságtól, az utalvány beszerzőjénél esetleg keletkezett áfát pedig visszakorrigálni. Az eredeti egycélú utalvány kibocsátásáról szóló számla helyett egy számviteli bizonylatot kell kibocsátani az utólagosan többcélúvá vált utalvány kibocsátásáról (hacsak az utalványt magát nem tekintjük számviteli bizonylatnak). Hasonló korrekcióra kell, hogy sor kerüljön az utalvány-értékesítési lánc minden egyes résztvevőjénél.
TIPP: óva intünk azonban mindenkit attól, hogy a nagyközönség előtt kihirdetve az "év dolgozójának" teljesítményére tekintettel adott ajándékot is a fentiek szerinti közteherrel (43, 66%) adóztassák. Ez ugyanis iskolapéldája annak, hogy mikor nem alkalmazható az alacsonyabb közteher: abban az esetben, ha valakit az elért munkateljesítménye miatt jutalmaznánk, ilyenkor ugyanis az "ajándék" természetben adott bónuszként munkaviszonyos jövedelemként adózik (85, 71%). Akkor mégis, hogyan ajándékozhatom meg a sok éve nálunk dolgozó, hűséges munkavállalókat? Annak semmi akadálya, hogy egy közös ismérv alapján – például 10 évnyi nálunk töltött munkaviszony elismeréseként – az érintett dolgozók kedvezményes adózással (43, 66%) ajándékot kaphassanak. Mikor juttathatunk készpénzt kedvezményes adózással? Utalványok áfakezelése: nem lesz zökkenőmentes az átállás | KamaraOnline. Ha egy nálunk teljes évben dolgozó munkavállaló még nem kapott béren kívüli juttatásként készpénzt 2017-ben, úgy év végén nyugodtan "megajándékozhatjuk" legfeljebb nettó 100 000 Ft-tal kedvezményes adózás mellett (34, 22%), de szigorúan ne a jó teljesítménye elismeréseként!
Számviteli elszámolása az értékesítés időpontjában az arról kiállított számla alapján: T 38. Pénzeszközök K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség K 467. Fizetendő általános forgalmi adó. A sajátkibocsátású egycélú utalványok beváltásakor az utalvány fejében átadott terméket, vagy nyújtott szolgáltatást számvitel szempontjából itt kell értékesítésként elszámolni, függetlenül attól, hogy áfa szempontjából nem itt valósul meg a termékértékesítés, vagy szolgáltatás nyújtás. Beváltása esetén számvitel szempontjából azonban ki kell állitani számviteli bizonylatot, amely lehet számla, vagy nyugta, de áfa körön kívüli tételként kell feltüntetni. T 31 Vevőkövetelés K 91-92 Értékesítés nettó árbevétele A folytatásban arról fogunk néhány szót ejteni, hogy mi történik akkor, ha a beváltás nem pont ugyanazon az értéken történik, amelyiken az utalvány kibocsátása történ.
kormányrendelet 2016. december 31-ig hatályos 1. mellékletében meghatározottak figyelembe vételével készítsék a kiviteli tervek dokumentációját a tartalmi követelményekre vonatkozóan. Forrás:
A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. rendelet kiegészül 6/A-6/E szakaszokkal. E szakaszok szerint az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész vagy más szakági tervező az általa vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység, a fővállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, illetve azt meghatározott ideig fenntartani. A felelősségbiztosítással a tervezőnek legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor, a fővállalkozó kivitelezőnek legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkeznie kell. A kivitelezési dokumentáció munkarészei (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) – Frissített tájékoztató | A Komárom-Esztergom Megyei Építész Kamara. A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a biztosított tevékenység körében felmerülő dologi és személyben történő károkozás esetére is. A tervezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt a tervező és alvállalkozója által a tervezési tevékenységgel, a tervező, vagy az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott másik tervező által végzett tervezői művezetéssel okozott károkra.
(VI. 13. rendeletet is. A módosítás az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. rendelet módosítása során kiemeli, hogy a tervezési szerződés tartalmazza a kivitelező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépületek egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott felelősségbiztosítással rendelkezik, vagy azzal legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkezni fog. Magyar Mérnöki Kamara. A rendelet az "egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról" szóló 482/2016 (XII. ) delet alapján történt módosítása alapján nem lép hatályba az a rendelkezés, mely szerint felelősségbiztosítás hiányában az építési munkaterület nem adható át a fővállalkozó kivitelező részére, az építési napló nem nyitható meg, illetve a kivitelezés sem kezdhető meg. A kivitelezési szerződésnek akkor kell tartalmaznia a felelősségbiztosításra vonatkozó nyilatkozatot, ha a kivitelezési szerződést 2017. január 1-jét követően kötötték, és a kivitelezési szerződés alapján végzett építőipari kivitelezési tevékenység elektronikus építési főnaplójának megnyitására 2017. február 1-jét követően kerül sor.
A december 28-án megjelent Magyar Közlönyben megjelent, "egyes kormányrendeleteknek az egyszerű bejelentés körének kiterjesztésével és az építésügy területén érvényesítendő további bürokráciacsökkentéssel összefüggő módosításáról" szóló 482/2016 (XII. 28. ) delet módosítja a november 18-án kihirdetett, "az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról" szóló 353/2016 (XI. 18. ) Korm. rendeletet. Az egyes kormányrendeleteknek a kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás bevezetésével összefüggő módosításáról szóló 353/2016 (XI. ) számú Korm. rendelet módosítja az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15. rendeletet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8. 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet (Épkiv) - koos.hu. rendeletet, az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11. rendeletet, valamint a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016.
§ (1) -(3) bekezdése szerint TELJES KÖRŰ kiviteli tervet kell készíteni minden szakágban, vagyis a tartószerkezeten túl épületgépészeti és épületvillamossági szakágakban is. Ez már nem "rendszerterv", hanem valódi szakági kiviteli terv tervlapokkal, számításokkal, műszaki leírással és költségvetési kiírással. Bármilyen furcsa is, hogy miközben eltörölték a gépészeti és elektromos terveknél a teljesítmény alapú kötelezettséget a kiviteli tervek készítését illetően, jelenleg attól függ, hogy kell-e épületvillamossági terv, hogy pl. az épület tartalmaz-e "a tartószerkezet 1, 5 méternél hosszabban kinyúló konzolt" (22. § (1) b-c) alpontjai…). Ha ezt valaki furcsának találja, forduljon az MMK-hoz. Ők remélhetőleg értik. A rendelet 22. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek ( és ez talán a legfontosabb változás az egész rendeletben): " (2) A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31.