A két éve mûködõ Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer a jogalkotó szándékai szerint lehetõséget nyújt majd a bonus-malus rendszer kiváltására, amellyel – szól a törvény indoklása – "lehetõvé teszi a károkozók következetes nyilvántartását és (…) megteremti az európai kompatibilitást is. "
A hivatal az ügyben megkereste a pénzügyminisztert, a Magyar Biztosítók Szövetségét, valamint a biztosítási piac felügyeleti szerveként eljáró Magyar Nemzeti Bankot is. A kár összegénél is nagyobb lehet a díjemelés Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke az MTI tudósítása szerint a beadványban példákat is bemutatott: adott esetben egy 10 éve kármentes biztosítottnak 40 000 forintos díja első károkozás esetén is akár a négyszeresét meghaladó összegre, 170 000 forintra emelkedhet. Ha ugyanazon tulajdonos esetleg két gépkocsit üzemeltet, akkor 200 000 forintos károkozása esetén a kétszer 40 000 forintos díja kétszer 170 000 forintra emelkedik, vagyis az okozott kár összegét is meghaladja. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) az MTI-vel közölte: ha a mostani szabályozás a jövőben is fennmarad, a fogyasztók alapvető érdeke, hogy az alkuszok is hozzáférhessenek ügyfelüknek a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszerben tárolt adataihoz a pontos kalkuláció érdekében.
Korábban a biztosítók saját nyilvántartásában szerepeltek a gépjármű-tulajdonosok adatai, a káreseményeik, illetve a balesetmentes előélet. Az előzmények alapján dőlt el, ki mennyit fizetett a biztosítási évfordulót követően. A BOMA rendszer átlátható volt, hiszen a biztosítók közvetlenül is kommunikálhattak egymással. A magyar szabályozás 2010 január 1-én gyökeresen megváltozott. Ekkor kezdett működni a Központi Kártörténeti Nyilvántartó Rendszer, melyet egy később, egy 2011 június 15-i, Nemzetgazdasági Minisztériumban kiadott rendelet alapján kibővítettek a bónuszátvezetés szabályozásával. A változás célja a biztonságosabb adatkezelésen túl az volt, hogy a jövőben ne az autósoknak kelljen átvinni egyik biztosítótól a másikig a korábbi bónusz-málusz besorolásukról kiállított igazolást, hanem ezt a biztosítók kérdezhessék le egyszerűen, elektronikus úton. Az új rendszerbe maguk a biztosítók töltötték fel az ügyfelek adatait, de ez sok esetben pontatlan volt, például eltért attól, ami az autósok lakcímkártyán szerepelt.
A több mint 7 millió szerződés (ebből 4 millió aktív) adatait tartalmazó kárnyilvántartási rendszer hibás adatait folyamatosan javítják a Mabisznál, jelenleg már kevesebb mint 1 százalékuknál lehetnek problémák. A legjellemzőbb hibák egyébként olyanok, hogy a biztosított nem adta meg mindegyik rendszerben az öszszes utónevét, vagy elgépelték a szerződésszámot. Az is megtörténhet, hogy nem sikerült a váltás, mert az ügyfél elfelejtette, hogy nem január 1-jén van az évfordulója, esetleg a határidőt elmulasztva mondta fel vagy kötötte újra a szerződését. A biztosítók azt tanácsolják az ügyfeleknek, ha arról kapnak értesítést, hogy a kártörténeti igazolás lekérdezése sikertelen volt, pontosan kövessék a biztosító utasításait. "Az ügyfélnek le kell ellenőriztetnie a régi biztosítójánál a szerződés adattartalmát, mert vélelmezhető, hogy az új biztosítónál nyilvántartott – ügyfél által megadott – adatok nem egyeznek a régi biztosítónál nyilvántartott adatokkal" – mondja Simon Zsolt, a Generali gépjármű-biztosítási osztályának vezetője.
Egy lekérdezéssel tehát megtudhatjuk majd, hogy az adott járműnek volt-e balesete, fizettek-e ki rá kártérítést, mikor ment műszakira, hány km volt az órájában, melyik társaságnál volt a biztosítása stb. A cél az, hogy a forgalomba helyezéstől a bontási igazolás kiadásáig a járművel kapcsolatos összes hivatalos esemény lekérdezhető legyen egy közös felületen keresztül. Ez a terv egyelőre papíron létezik: az alkalmazás fejlesztésére 2017. áprilisban írták ki a közbeszerzési pályázatot, így a valóságban majd talán jövőre próbálhatjuk ki a valóban sokat tudó, minden más adatbázissal is összekapcsolt kártörténeti nyilvántartót. Autó előélet – kártörténet lekérdezés A CarVertical nemzetközi autó előélet lekérdező rendszer en keresztül azonban megtudható, hogy az autónak volt-e korábban olyan balesete, amire valamelyik biztosító fizetett kártérítést. A kárelőzmény lekérdezésért ugyan fizetni kell 5999. -Ft-ot, azonban a díj jelentéktelen ahhoz a veszteséghez képestképest, amit egy törött autó megvásárlása okozhat.
Amennyiben az üzembentartó és tulajdonos nem azonos, csak az üzembentartó lehet a biztosítás szerződője közülük. Ez természetesen az online biztosításkötésnél is kiválasztható. Ha már élő szerződés esetén történik év közben az üzembentartó változás, akkor új kötelező biztosítást kell kötni. Ebben az esetben az új szerződés megkötése során az internetes felületen a szerződéskötés okának az üzembentartó váltást kell megjelölni. A felmondási nyilatkozatnak milyen elemeket kell tartalmaznia ahhoz, hogy elfogadják? A rendelet sem a felmondási, sem a kártörténeti igazolást kérő nyilatkozatra nem ír elő különös tartalmi kellékeket. Formáját tekintve a felmondást a biztosítási szerződésre vonatkozó általános szabályok szerint írásban kell megtenni, amely követelménynek a hatályos rendelkezések szerint megfelel a fax útján történő üzenetváltás is. A felmondásnak az általános szabályokból következően tartalmaznia kell minden olyan elemet, amelyből az ügyfélszándék kétségkívül megállapítható, így abból ki kell derülnie, hogy: ki a szerződő, mely szerződést kívánja felmondani (pl.