Weboldalunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni Önnek a tartalmakat. Kérjük, olvassa el aktuális Adatkezelési tájékoztatónkat, amelyben a cookie-ra vonatkozóan is részletes információkat olvashat. Az "Elfogadom" gombra kattintással Ön az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerinti cookie-kezeléshez hozzájárul. Elfogadom Beleszámít-e a KIVA alapjába a minimum járulékalap és a ténylegesen fizetett bér különbözete? 2020. szeptember 1-től az új Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott, munkaviszonyban foglalkoztatottakra tekintettel bevezetésre került a járulékfizetési alsó határ, vagyis a tb járulékot minden hónapban, a minimálbér 30%-a után (2020-ban 48 300 Ft) meg kell fizetni akkor is, ha a munkavállaló havi jövedelme ennél kevesebb. Legalább a minimálbér 30%-a után meg kell fizetni a szochot is. Hogyan érinti ez a szabály a KIVA alapját? A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
Minimum járulékalap A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként! Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet. Összesen: 1 db hozzászólás Vissza az előző oldalra
A járulékfizetési alsó határ meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni ezeknek az időszakoknak a naptári napjait. Amennyiben ezek a körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét (azaz 1. 610 forintot) kell alapul venni. Ha például a munkaviszony 2020. szeptember 20. napján keletkezik, akkor a szeptember havi járulékfizetési alsó határ a 11 nap biztosítási jogviszonyban töltött idő és az 1. 610 Ft szorzata, azaz 17. 710 Ft. Minden munkavállaló esetén alkalmazni kell a járulékfizetési alsó határt? A járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és – gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők, – köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.
Ezekben az esetekben a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni. Mindezeken kívül egy mentesítő szabályra is tekintettel kell lenni, miszerint a járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők, továbbá a nappali tagozaton tanulók és hallgatók esetében. Fontos, hogy bár utóbbi felsorolás nem tartalmazza nevesítetten a csecsemőgondozási díjat – annak folyósítása alatt ugyanis a munkavállaló nem végezhet munkát –, ettől függetlenül álláspontunk szerint, fennálló munkaviszonya és folyamatos biztosítotti jogviszonya ellenére sem kell rá ezen időszakban a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetést alkalmaznia a foglalkoztatónak. 2020-09-28
Készült: 2020. június 17. szerda, 11:54 2020. 07. 01-től a minimálbér 30%-át el kell érnie a járulék alapnak függetlenül attól, hány órára van bejelentve a munkavállaló. A törvénymódosítás egyértelmű célja, hogy gátat szabjon a visszaéléseknek, amely a 'kevés órás-kevés béres' bejelentésekből származik azonban sok munkakört és részmunkaidős foglalkoztatást érint. De mire is számíthatunk? Bezáródnak az adózási kiskapuk? Olvasd el bejegyzésünket! Múlt év novemberében nyújtotta be Varga Mihály pénzügyminiszter azt a törvényjavaslatot amely radikálisan megreformálja a társadalombiztosított ellátásra jogosultság feltételeit. Rengeteg apróbb módosítás követte ezt és vélhetően lesznek finomhangolások, de ami biztos, hogy júliustól érvénybe lép a módosított a Tbj. törvény. A Munkaügyi Fórumon hamarosan részletes szakmai anyagban és segédlettel is készülünk! Az Szja. törvény visszavág A módsításokat az hívta életre, hogy csökkentsék a 'trükkös' bejelentéseket. Az egyik ilyen lehetőség, amikor valakit nem túl életszerű bérezéssel jelentenek be akár havi párszáz forintra.
Ebből adódóan a különbözet összege nem minősül személyi jellegű ráfordításnak, azaz a két feltétel közül az egyik nem teljesül, így ez az összeg nem képezi a KIVA alapján. A Tbj. szerint a különbözet után a munkaadónak kell megfizetni a 18, 5% tb járulékot. Mivel ez már tényleges, munkavállaló helyett teljesített kifizetés, azt személyi jellegű egyéb kifizetésként (T 55 – K 47) tudjuk elszámolni. Viszont ez az összeg már nem képez járulékalapot, ezért ez sem lesz alapja a KIVA-nak. A törvény erejénél fogva a KIVA kiváltja a szocho-t, azaz a KIVA alanynak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, így a járulékfizetési alsó határ miatti különbözetre sem áll fenn szocho fizetési kötelezettségük. Mivel sem a Tbj-ben, sem pedig a KIVA tv-ben nincs ettől eltérő rendelkezés, ezen különbözet után a KIVA-t sem kell megfizetni a KIVA alanynak. (Más adóalanyok esetében a különbözet után fizetendő szocho elszámolása: T 56 – K 46) Összegezve, KIVA alanyok esetében a járulék fizetési alsó határ miatt csak 18, 5% tb járulék fizetési és elszámolási kötelezettség áll fenn.
A nemi erőszak tényét Európában itt jelentik be a legkevesebben. Ez annak is bizonyítéka, hogy a büntető- és igazságszolgáltatás intézményrendszere nem lép fel elég hatékonyan a bűncselekmények ellen. Az államoknak elengedhetetlen feladatuk kell legyen az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és az elkövetők megbüntetése. Gurmai Zita hangsúlyozta: amíg a magyarországi kormánypárt csak jelentős nyomásra zárja ki saját képviselőjét egy súlyos, tettlegességi fajuló családon belüli erőszak után, addig igen nehezen várható áttörés a kérdésben. Viszont az áttörésre halaszthatatlan szükség van. A Magyar Szocialista Párt és annak nőtagozata is mindent elkövet annak érdekében, hogy Magyarországon is minél előbb aláírás kerüljön az isztambuli egyezményre. Isztambuli egyezmény kritika malik. Nem csak az emberi jogok világnapján kell beszélnünk a nők elleni erőszak jelenségéről; a probléma megoldása azonnali feladat. Ha az Európai Unió is aláírja az egyezményt, az jelzés értékű lesz a magyar kormánynak, hogy nem halogathatja tovább a probléma
Varga Judit: Sosem gondoltam volna, hogy Jourová gyűlölete idáig fajul Az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourová a Bloombergnek nyilatkozva kifejezte konkrét elvárásait az Európai Unó Bíróságával szemben. Szúnyogirtás kezdődik a Balatonnál Idén a korábbi évekhez képest előbb, már március 24-26-án megkezdik az első biológiai légi szúnyoggyérítést a Balatonnál. Apja volt szerelői megkönnyezték Mick Schumacher érkezését a Haasnál A korábban Michael Schumacherrel is dolgozó Haas-szerelők némelyike megkönnyezte, hogy 2021-től a hétszeres bajnok fiával dolgozhat együtt. Günther Steiner a munkamódszerben is lát hasonlóságot a két generáció között. Isztambuli egyezmény kritika khurana. László Csaba szerint a folyamatok logikus következménye az, amit látunk Az egykori pénzügyminiszter járványszámtani elmélkedéseket folytatott. Szerinte, ha logikusan átgondoljuk a most zajló folyamatokat, akkor nem annyira meglepő, hogy a betegek átlagéletkora csökkent az elmúlt időszakban. Hrutkát kirúgták a Spíler TV-től, majd nekiment a kormányközeli sportoldal is Hrutka János megvédte a szivárványcsaládok mellett kiálló Gulácsi Pétert, ezután távoznia kellett a sportcsatornától, most meg azért bírálják, hogy 19 éve majdnem csődbe vitte a Fradit, annyit keresett.
Aggasztónak nevezte emellett, hogy jelenleg rendkívül nehéz menekültstátushoz jutni Magyarországon, azt szerinte nagyon kevesen igényelhetik, s közülük is szinte mindenkit elutasítanak a hatóságok, a menedékkérőket pedig a kísérő nélküli kiskorúakat leszámítva rendszerszinten őrizetben tartják. "Magyarországon a menedékkérők nem élhetnek azon jogukkal, hogy védelmet kérjenek a hatályos nemzetközi és európai jognak megfelelően. Isztambuli egyezmény kritika chapter. A kormányzatnak elérhetővé kellene tennie a rendes menekültügyi eljárásokat, véget kellene vetnie az indokolatlan "tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek" és fel kellene hagynia a menedékkérők tranzitzónákban való fogva tartásával" - emelte ki az ET-biztos. "Felszólítom a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjanak az idegenellenes érzelmek felkorbácsolására alkalmas, migránsellenes retorikától és kampányoktól" - írta. Mijatovic végezetül aggodalmát fejezte ki a közigazgatási bírósági rendszer felállításával kapcsolatban is, hangsúlyozva, hogy a kormánynak erős befolyása lesz a szervezet működése felett, ezért a tervezettnél szilárdabb biztosítékokra lenne szükség.