Itt a Kossuth Rádió és benne a Halljad Izrael! Üdvözlöm a kedves hallgatókat 2022. április 08-án, péntek délután fél kettőkor, avagy a zsinagógai naptár szerint 5782. niszán hónap 07. napján. A mikrofonnál a szerkesztő műsorvezető Breuer Péter. Műsorunk a Magyar Rádió Kunigunda utcai központjának 1-es stúdiójából jelentkezik. És akkor nézzük a mai tartalmat: A hetiszakaszt Darvas István rabbi ismerteti. Az orosz-ukrán háború kapcsán az egész ország megmozdult, segítséget nyújtva a menekülteknek. Többek között erről is kérdezem vendégeimet: – Heisler Andrást, a Mazsihisz elnökét – Vadász Magdát, a Bet Jehuda Zsinagóga világi vezetőjét – Soltész Miklóst, a miniszterelnökség egyházügyi államtitkárát – Szalay-Bobrovniczky Vincét, a miniszterelnökség civil ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkárát. – Benedek István Gábor héber hónapok sorozatában niszán haváról írott jegyzetét is meghallgathatják. A Hely: Virág Benedek Ház, Budapest | MédiaKlikk. Tartsanak velünk. Műsorunk véget ért. A mai adás munkatársai voltak: Farkas Dávid hangmérnök; A gyártásvezető Gémesi Erika.
Tarlós István az MR1 Kossuth Rádióban 2019. szeptember 23. 07:30 Helyszín: Kossuth Rádió Tarlós István főpolgármester szeptember 23-án, 7. 30-tól a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország című műsorának vendége lesz
07:40 Helyszín: MR1 Kossth Rádió Tarlós István főpolgármester július 8-án, hétfőn az M1 Kossuth Rádió vendége lesz Lábléc menü Kapcsolat Oldaltérkép Impresszum Ugrás a lap tetejére Budapest Főváros Önkormányzatának hivatalos oldala © Budapest Főváros Önkormányzata, 2021. Minden jog fenntartva.
Azok kiértékelése után a mentésbe bekapcsolódott Terrorelhárító Központ és búvármentők döntik majd el, hogy felhozzák-e Márton testét a mélyből. Mindenképpen szeretnék megadni a családnak a lehetőséget szerettük illő eltemetésére, de mérlegelniük kell a kockázatokat. Egy buborék is okozhatta a tragédiát Nagy Gábor barlangi oktató a Borsnak azt mondta, az adott terület az egyik legveszélyesebb Magyarországon, de Mede Márton az egyik legnagyobb tapasztalattal bíró búvárként pontosan tudta, hogy milyen helyzetben hogyan kell eljárnia. Budapest portál | Tarlós István az MR1 Kossuth Rádióban. Már bebizonyosodott, hogy a tragédiát agyagomlás okozta, amit akár a búvár által kilélegzett levegő által vert buborékok is okozhattak. Nagyon szűkek a járatok Az oktató arról is beszélt, hogy a területen igen szűkek a járatok, egy 90 kilónál testesebb búvárnak nem is ajánlott lemennie, mert könnyen beszorulhat. Az úszás mellett kizárólag kúszva és mászva lehet ott közlekedni a víz alatt. Történt már tragédia ebben a barlangban Nem ez az első halálos baleset a Kossuth-barlangban.
A város lakói 1763. június 28-án reggel 5 óra után egy nagy rengésre riadtak fel, de voltak olyanok is, akik már javában készülődtek a másnapi Péter-Pál-napi vásárra és őket az utcán érte a földmozgás. Egy korabeli feljegyzésben olvasható, hogy A keletkezett károk alapján a földrengés erősségét a kutatók a Richter-skála szerinti 6, 2–6, 3 magnitúdójúra teszik, ami már nagyon erősnek mondható. A beszámolók szerint hét templom, 279 ház dőlt össze, 353 ház súlyosan megrongálódott, vált életveszélyessé. Legnagyobb földrengés magyarországon árakkal. Kénbűzös gázok, furcsán bugyborékoló vizek is feltörtek a mélyből. Érdekes, hogy a módosabb polgárok boltíves kőépületei sínylették meg leginkább a csapást, az egyszerű, vályogból és fűzfavesszőből tapasztott házikók megúszták. Mivel a környéken több településen is éreztette a hatását a földrengés (epicentruma valahol Győr és Komárom között lehetett), a károk aszerint alakultak, hogy hol milyen épületek álltak. A katolikus egyház adatai szerint 63 ember halt meg és sok százan megsérültek, de elképzelhető – dr. Mácza Mihály helytörténész szerint –.
Ez jellemzően a Pannon-medence alpi-dinári-dél-kárpátoki peremén M max = 7. 3, míg belső részein M max = 6. 1-6. 7 intervallumban van. Végül ismernünk kell a földrengések hatásának távolság szerinti csillapodását, mely általában több évtizedes megfigyelési folyamat eredménye. Legnagyobb földrengés magyarországon 2021. A bizonytalanságok kezelése: Mivel a forrásterületek kijelölése meglehetősen szubjektív, ezért a vizsgálat során több lehetséges forrásterület-konfigurációt is használhatunk, amelyekhez valószínűségi súlyozást rendelünk Eredmények: A földrengésveszély meghatározás eredménye a veszélyeztetettségi görbe, mely a különböző gyorsulás (vagy intenzitás) értékek előfordulási valószínűségét (éves gyakoriságát) adja meg. Egy adott valószínűség mellett számított különböző periódusú (frekvenciájú) rezgések előfordulási valószínűsége adja a veszélyeztetettségi válaszspektrum ot. A fejlettebb országokban a különböző épületek földrengésbiztos tervezését és építését szabványok és előírások szabályozzák. Magyarországon a nukleáris létesítmények tervezése és telepítése, valamint a veszélyes hulladékok elhelyezésére szolgáló lerakótelepek helyének megválasztása folyamán kell kötelezően megállapítani és számításba venni a földrengésveszélyt.
A skála logaritmikus jellege miatt ez azt jelenti, hogy akkor a mostaninál körülbelül ezerszer nagyobb energia szabadult fel. Ajánljuk figyelmükbe a honlapot, ahol a Térképekre kattintva jól láthatjuk, miért nem volt szokatlan a mostani földrengés kipattanásának helye. Korábbi információk (január 29., szombat, 19. 30): A földrengés erőssége az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) adatai szerint 4, 2-es, a Potsdami Geofizikai Intézet (Németország) adatai szerint 4, 7-es volt a Richter-skálán (magnitudó-skálán). Ez Magyarországon nagy rengésnek számít. (A német adat korábban 4, 8-as volt, ezt módosították 4, 7-re). Ehhez hasonló erősségű földrengés átlagosan csak 10 évente fordul elő Magyarországon, utoljára 1985-ben a berhidai rengés volt 5-ös erősségű. Azóta nem volt ehhez fogható földmozgás. A földrengés központja (epicentruma) Környe és Vértessomló között (Oroszlány és Tatabánya között) volt ( lásd a Google Maps oldalát). Legnagyobb földrengés magyarországon élő. Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője szerint ez nem meglepő, mert ez a terület Magyarországnak a földrengések szempontjából legaktívabb zónájába, a Komárom-Berhida vonalra esik.
A 2000-es években volt néhány 3–3, 6 magnitúdójú rengés a Felvidéken, a magyarok lakta települések közül Somorján 2002. december 30-án és Gútán 2013. január 17-én. Forrás: Tovább a cikkre »