Jeges-Varga Ferenc | " Bal felől megnyílt a fasor. Életem egyik fontos elágazásához közeledtem" – kezdi Kun Árpád kissé hatásvadász felütéssel a Megint hazavárunk című regényét. Habár az elbeszélő itt elsősorban a járművezetési vizsgáján megoldandó feladatra koncentrál, e nyitány egyértelműen utal arra a sokkalta jelentősebb változásra is, amellyel a regény főszereplője, bizonyos Kun Árpád néz szembe, amikor Magyarországot elhagyva családjával együtt nekivág Európának. A jól ismert környezettől eltávolodás mindig mély megrázkódtatással teli élmény, ezért is lehet a kiindulópont, egészen pontosan 2006. szeptember 15., 11 óra 47 perc 15 másodperc, oly éles határvonal, amely a regény főszereplőjének egész addigi életét egyetlen pillanatba egybesűríti. Az elvándorlás, melyet a gazdasági kényszer indukál, gyakorlatilag egyfajta kis halálként értelmezhető, életösszegző folyamatokat indít be a főszereplőben. A változás szemléltetése érdekében Kun a földrajzi határokon átívelő utazással párhuzamosan egy belső utazásra is meghívja az olvasót.
"A Megint hazavárunk ötlete onnan jött, hogy szerettem volna megírni a norvégiai élményeimet közvetlenebbül, nem egy benini, színes bőrű ember szájába adva. Csakhogy a hőseimet csupán a regény vége felé sikerült kijuttatnom Norvégiába, így a magam norvégiai élményeibe éppen csak belekezdtem. Ezért is tervezek még egy következő kötetet" – árulta el a szerző, aki kitért arra is, hogy a Boldog Észak epilógusát, amelyben először harangozta be új regényét, afféle rejtett első fejezetnek szánta a Megint hazavárunk hoz. Az MTI kérdésére, hogy most megjelent regényében tudatosan törekedett-e a kemény gyermekkori traumákat átélt kisgyerekes családapa történetét átható reményre és optimizmusra, úgy válaszolt: ha törekedett is, azt ugyanolyan természetes módon tette, mint ahogy lélegzik. "Az alapélményem az, hogy az ember alapvetően szabadon dönthet a sorsa felől, csak mernie kell teljes életet élni, és azt fog előbb-utóbb. Nagyon nem könnyű, félelmeink legyőzésén túl kell hozzá kitartás is, de elérhető.
Megint hazavárunk leírása 2006 októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a boldog északon. Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják. Mégsem életrajzot, hanem igazi szépirodalmat tart a kezében az olvasó. Bár a regény lapjain megelevenedik a soproni gyerekkor, a 2000-es évek magyar közege, az emigráció mindennapjai, a Megint hazavárunk nem csupán egy páneurópai bédekker. Inkább egy magával ragadó, letehetetlen útikönyv arról, hogy hogyan tudunk függetlenné válni őseink mintájától úgy, hogy mégis szeretjük őket, arról, hogy hogyan tudjuk magunkat megtalálni a mindennapi teendőinkben: arról, hogy hogyan tudunk felnőni. A szerző előző regényéhez, a Boldog északhoz hasonlóan ezt a könyvet is egyfajta hit hatja át: a bizalom abban, hogy az ember szabad akarata megnyilvánulhat abban is, hogy jó és javít. Hogy én mennyire vagyok boldog vagy boldogtalan, arra egy nagyon bonyolult választ fogok adni a készülő könyvemben, ígérte a szerző egy interjúban.
"A magyar közegből való kiszakadás felszabadítóan hatott rám, a norvégiai elszigeteltség pedig kifejezetten ihletően. Már a Boldog Észak ban központi szerepet játszott az élőhalottak motívuma. Ez a képzet megjelenik ebben a könyvben is, amikor a főhős úgy éli meg, hogy modernkori Odüsszeuszként átkel a Skagerrak tengerszoros Styxén, hogy Norvégiában partot érve mégse meghaljon, hanem újjászülessen. És tényleg, amikor éljük itt, a mi norvég falusi világunkban a négygyerekes családi hétköznapjainkat, akkor a magyar valósághoz viszonyítva egy másik glóbuszon érzem magunkat, valahogy a ködös messzeségbe hullik számunkra a magyar jelen, annak ellenére is, hogy folyamatosan nyomon követjük az ottani történéseket az interneten keresztül" – fogalmazott. Kun Árpád elmondta azt is, hogy a Boldog Észak – amelynek főhőse az Afrikából északra vetődő, egyszerre joruba, vietnami és francia származású Aimé Billion – és a Megint hazavárunk után egy újabb kötetet is szeretne írni norvégiai tapasztalatai elmesélésére.
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető 2006 októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a "boldog északon". Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják. Mégsem életrajzot, hanem igazi szépirodalmat tart a kezében az olvasó. Bár a regény lapjain megelevenedik a soproni gyerekkor, a 2000-es évek magyar közege, az emigráció mindennapjai, a Megint hazavárunk nem csupán egy páneurópai bédekker. Inkább egy magával ragadó, letehetetlen útiköny arról, hogy hogyan tudunk függetlenné válni őseink mintájától úgy, hogy mégis szeretjük őket, arról, hogy hogyan tudjuk magunkat megtalálni a mindennapi teendőinkkben: arról, hogy hogyan tudunk felnőni. A szerző előző regényéhez, a Boldog északhoz hasonlóan ezt a könyvet is egyfajta hit hatja át: a bizalom abban, hogy az ember szabad akarata megnyilvánulhat abban is, hogy jó és javít.
Talán az anya és az apa "megtagadása" miatt sem tud szilárd talajt fogni az életében (" küzd a gyövőténnyel " – ez a gabonára tekeredő gyom, a szulák, folyton előkerül a gyermekkori emlékekből). Elhagyva Sopront és környékét, egyetemistaként Budapestre költözik. Segélyként tartós élelmiszert és gyógyszert szállítva bejárja Erdélyt, majd Franciaországba költözik. De hazatérése után is ingázik egy éven át (a francia munkaügyi segély végett) Bordeaux és Budapest között, végül családjával Norvégiába indul. A mozgás. a mindenütt-lét és sehova nem tartozás szinte általános életélményévé válik. Csak a végére világosodik meg, hogy Kun a szövegbe ágyazott idézetekkel, utalásokkal, a saját és másoktól kölcsönzött versekkel meg az emlékezet hektikusságára alapozó sajátos szövegszerkesztési technikával a történetét következetesen átgondolt koncepció szerint építi fel. Prózanyelve rendkívül egyszerű, nyugodt ritmusú, emberközeli, amely ugyanakkor teret enged a belső hang zabolátlanságának. A regény elbeszélője rendre belefeledkezik a részletekbe, már-már túlontúl őszintén osztja meg gondolatait olyan személyes dolgokról, mint a holdkórosság alapos gyanúja, a impotencia fojtogató réme, a szájpadlásból kiálló fog miatt ódzkodás a csókolózástól.
Az Aegon- és József Attila-díjas Kun Árpád könyve az első, Boldog Észak címet viselő regénynek valamiféle folytatása, amennyiben ugyanazt a témát járja körbe, csak ezúttal más, jellegzetesen kelet-európai megvilágításban. A téma pedig az örök aktuális: az átültetés, a hazaváltás témája, a menni vagy maradni dilemmája utáni hídverés, és az azon való átkelés. Csak éppen, mint annyi minden, az utóbbi időben ez is megváltozott: nem a többel kecsegtető csábos világot vágyja az útrakelő, hanem inkább azt, hogy megtalál valamit, amit otthon szinte lehetetlenség. Azt reméli, hogy a váltás gyötrelme után lehetőséget kap arra, hogy tisztelje kiteljesedő, a harcra késztető frusztrációktól megszabadulva szerethetővé szelídülő önmagát. Bár az elbeszélőt ugyanúgy hívják, mint a szerzőt, és az önéletrajzi indíttatás tagadhatatlan, a regény mégis jobbára fikció. Annak viszont nagyon is hihető. Különösen akkor, ha szeretjük az olyan történeteket, amelyek alulról építkeznek, amelynek minden mondatában benne van az egész történet.
A lakás 80 nm-es, megkímélt, de felújtásra váró... 73, 400, 000Ft 77, 400, 000Ft 6% X Értesítést kérek, ha új hirdetés kerül fel az oldalra ebben a kategóriában: eladó lakás feneketlen tó x Értesülj a legújabb ingatlan hirdetésekről emailben Új hirdetés értesítő
Hemingway étterem Budapest +36 30 488 6000 Üdvözöljük a Hemingwayben Bármi legyen is az alkalom, mi emlékezetessé tesszük! A Hemingway étterem Budapest egyik klasszikus étterme a Feneketlen tó partján, amely minden korosztály számára tartogat valami érdekeset, izgalmasat a kulináris világból. Az étterem előnyös elrendezésének köszönhetően kiváló kisebb és nagyobb rendezvények, esküvők megszervezésére is. Vélemények Rólunk Elégedett ügyfeleink mondták rólunk... Barbara és Barnabás Esküvő Hosszú keresés után rátaláltunk a Hemingway Étteremre, ami életünk legjobb választása volt. Alinka és Gyula Esküvő Szeretnénk mégegyszer megköszönni, hogy nálatok tölthettük életünk legfontosabb napját. A helyszín gyönyörű volt, az ételek is nagyon finomak voltak, a vendégek teljesen odavoltak, mindenkinek örök emlék marad. Budapest feneketlen to imdb movie. Katalin és Viktor Esküvő Az Önök étterme tökéletes választás volt, szebb és jobb helyet keresve sem találtunk volna! Közelgő Események A legjobb & legnépszerűbb események a Hemingway étteremben DEC 2021 Decemberben különleges ajánlatokkal várjuk minden kedves vendégünket!
A Kosztolányi Dezső téren található Feneketlen tó nagyon elterjedt kirándulóhely a kisgyermekes családok, barátok, de még a randizó párok körében is. A tó medre az akkoriban itt található téglagyár építésének során keletkezett, ugyanis a munkások innen nyerték ki az agyagot. Azonban amikor a munkások felszín alatti vízre bukkantak, ez a meder megtelt vízzel és így alakult meg a Feneketlen tó 1877-ben. A Feneketlen tó környékén elterülő park az 1960-as évek környékén épült, amit nagyrészt a diákok végeztek, ezért is hívták akkoriban Ifjúsági parknak. A tó partján egy halászcsárda nyitotta meg kapuit Park Étterem néven 1960. áprilisában. Az étterem már akkoriban 160, kerthelyisége 200 férőhelyes volt, és a vendégeknek azzal kedveskedtek, hogy az étterem halászai a pontyot mindig frissen fogták és a hálóból került a konyhára. Az étterem ma már Hemingway Étterem néven található meg. Feneketlen-tó • Tó » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. A 20. században a tó környékét náddal telepítették be és korlátokat helyeztek el. A horgászok örömére horgászstégeket alakítottak ki, ám a tóban 2010. óta tilos a horgászás, azonban a tó körül fekvő park mai napig közkedvelt hely a fővárosban.
Bikás-domb A "Monda" című szobor a Bikás-domb tetején Ország Magyarország Elhelyezkedése Bikás-domb Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 27′ 58″, k. h. 19° 01′ 55″ Koordináták: é. 19° 01′ 55″ A Wikimédia Commons tartalmaz Bikás-domb témájú médiaállományokat. A Bikás-domb Budapest XI. kerületében, Kelenföldön álló mesterséges eredetű kiemelkedés. Kelenföldi Városközpontban, a Budapesti Művelődési Központ épülete közelében található, tágas park térségében. A park és a domb a környék fontos, a helyiek körében népszerű zöldterülete. Feneketlen tó - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. Játszótér és különféle sportpályák vannak rajta, rendszeresen ad otthont különböző kulturális rendezvényeknek. Télen szánkódombként funkcionál, nyáron 2 csúszdán lehet lecsúszni róla. Adatok [ szerkesztés] Területe mintegy 1 hektár. Felszíntől számított legnagyobb kiemelkedése 8 méter, tengerszint feletti magassága 121 méter. Felszínét fű borítja, illetve néhány fa. A dombon és közelében nincs természetes vízfolyás. 2014-től mesterséges tó található mellette. Története [ szerkesztés] Bikás-domb légi felvételen A Bikás-dombot és parkot a Kelenföldi lakótelep egykori felvonulási területének helyére, a városközponttal azonos időben építették 1974-1979 között.
1877-ben tárták fel azt a föld alatti vízforrást, amely az ekkor létrejött tavat egy évszázadon át táplálta. Ma a tó környéke kedvelt pihenőhely, ahol modern játszótér, futókör és az Új Budai Parkszínpad is helyet kapott. Buda egyik legnépszerűbb pihenőhelye az 1, 1 hektár vízfelületű Feneketlen-tó. A Kosztolányi Dezső tér és a Móricz Zsigmond körtér között elterülő mesterséges tó a 19. század végén keletkezett. A 18. század előtt a Feneketlen-tó helyén lakatlan, mocsaras terület állt, ami érdektelen volt mindenki számára. A közelben kanyargó Duna azonban az idők során annyi agyagot hordott a területre, hogy hamarosan kapós környékké vált. A 18. század végén téglagyárat hoztak létre a mai Kosztolányi Dezső téren, az agyagot pedig a tó helyén lévő agyaggödörből nyerték ki a munkások. A gödör folyamatos mélyítése során 1877-ben egy föld alatti vízforrásra bukkantak. A legenda szerint a feltörő víz olyan erős volt, hogy a munkások fejvesztve menekültek ki a gödörből, munkafelszerelésüket és gépeiket is hátrahagyták, csak életüket mentették.
A valóság azonban az, hogy 1889-ben bezáratták a téglagyárat, és a talajvíz szép lassan feltöltötte az agyaggödröt. A tó a XX. század elején is elhagyatottan állt, semmilyen funkciója nem volt. Sőt, mintha átok ült volna rajta: az 1919-es forradalmat követően több alkalommal is holttesteket vetett ki a víz. A tó környékének beépítése azután kezdődött meg, hogy a ciszterci szerzetesek 1912-ben Budán is megtelepedtek. A szerzetesek számára dr. Wӓlder Gyula építész egy templomból, rendházból és iskolából álló épületegyüttest tervezett a tó partjára. Ezek közül a Szent Imre-templom és a Szent Imre Gimnázium ma is látható a tó szomszédságában. Erre az időszakra nyúlik vissza az a történet is, amelynek a hagyomány szerint a hely a nevét köszönheti. Eszerint az építkezést megelőzően a munkások megkezdték a tó mögötti hegyoldal elbontását, és onnan a vízbe szórták az összegyűjtött földet. Furcsa módon azonban a föld nem süllyedt le a tó fenekére, hanem a vízben lebegett, így kapott lábra az a különös monda, miszerint a tónak talán nincs is feneke.