,, Hová merűlt el szép szemed világa? Mi az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága, Min a csalódás könnye rengedez? " Vörösmarty Mihály: A merengőhöz Laurának Hová merűlt el szép szemed világa? Min a csalódás könnye rengedez? Tán a jövőnek holdas fátyolában Ijesztő képek réme jár feléd, S nem bízhatol sorsodnak jóslatában, Mert egyszer azt csalúton kereséd? Nézd a világot: annyi milliója, S köztük valódi boldog oly kevés. Ábrándozás az élet megrontója, Mely, kancsalúl, festett egekbe néz. Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Vörösmarty Mihály: A merengőhöz (verselemzés) - verselemzes.hu. Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön, A telhetetlen elmerülhet benne, S nem fogja tudni, hogy van szívöröm. Kinek virág kell, nem hord rózsaberket; A látni vágyó napba nem tekint; Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget: Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt. Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt, Ki életszomját el nem égeté, Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt, Földön honát csak olyan lelheté. Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába: Egész világ nem a mi birtokunk; Amennyit a szív felfoghat magába, Sajátunknak csak annyit mondhatunk.
A MERENGŐHÖZ – Vörösmarty Mihály Laurának Hová merűlt el szép szemed világa? Mi az, mit kétes távolban keres? Talán a múlt idők setét virága, Min a csalódás könnye rengedez? Tán a jövőnek holdas fátyolában Ijesztő képek réme jár feléd, S nem bízhatol sorsodnak jóslatában, Mert egyszer azt csalúton kereséd? Nézd a világot: annyi milliója, S köztük valódi boldog oly kevés. Ábrándozás az élet megrontója, Mely, kancsalúl, festett egekbe néz. Mi az, mi embert boldoggá tehetne? Kincs? hír? Vörösmarty Mihály: A merengőhöz | Vers videók. gyönyör? Legyen bár mint özön, A telhetetlen elmerülhet benne, S nem fogja tudni, hogy van szívöröm. Kinek virág kell, nem hord rózsaberket; A látni vágyó napba nem tekint; Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget: Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt. Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt, Ki életszomját el nem égeté, Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt, Földön honát csak olyan lelheté. Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába: Egész világ nem a mi birtokunk; Amennyit a szív felfoghat magába, Sajátunknak csak annyit mondhatunk.
A zárlat visszatér a nyitó képhez: a költő Laurát kérleli, hogy ne merüljön el az ábrándjaiba, mert látja rajta, hogy fizikailag ott van, de lélekben nincs ott. Arra kéri, térjen vissza (lelkileg) a valóságba "barátjához", aki szereti. Vers a hétre – Vörösmarty Mihály: A merengőhöz - Cultura.hu. Ezzel lényegében azt próbálja elérni, hogy a lány lelke is az övé legyen, hogy Laura gondolatai ne máshol járjanak, amikor együtt vannak. A zöld ággal visszatérő madár képe bibliai kép (az Ószövetség vízözön, Noé bárkája történetéből ismert), a megbékélést jelenti. " Úgy térjen az meg, mint elszállt madár, / Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát ": a zöld ág az enyhülés jele, a dolgok jobbra fordulásának ígérete. De a hangsúly azon van, hogy a madarat egy egész erdő csalogatja (" Egész erdő viránya csalja bár "), ő mégis az ő saját zöld ágát választja. Laurának is így kell ellenállnia az ábrándok csábításának és hűségesnek maradnia a valósághoz, melyben várja a vőlegénye (aki bár nem az elképzelhető legszebb jövőt kínálja számára, de aki nagyon szereti), és akit társaságával, testi-lelki jelenlétével jókedvre kell derítenie, boldoggá kell tennie.
Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek, Megférhetetlen oly kicsin tanyán; Hullámin holt fény s ködvárak lebegnek, Zajától felréműl a szívmagány. Vörösmarty mihály merengőhöz. Ha van mihez bizhatnod a jelenben, Ha van mit érezz, gondolj és szeress, Maradj az élvvel kínáló közelben, S tán szebb, de csalfább távolt ne keress, A birhatót ne add el álompénzen, Melyet kezedbe hasztalan szorítsz: Várt üdvöd kincse bánat ára lészen, Ha kart hizelgő ábrándokra nyitsz. Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát; Úgy térjen az meg, mint elszállt madár, Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát, Egész erdő viránya csalja bár. Maradj közöttünk ifju szemeiddel, Barátod arcán hozd fel a derűt: Ha napja lettél, szép delét ne vedd el, Ne adj helyette bánatot, könyűt.
Kevés visszajelzést kapok, így nem tudom, hogy mit éreztetek a verses rovat újításával kapcsolatban. Bár az tény, a versek változatosabbak lettek. Sok költőre újra és újra sor kerülhet, hiszen hogy ki és mit kedvel, rendkívül szubjektív. Ami viszont engem a leginkább elképeszt, hogy minden, az csapata által hozott költőt nagyra tartottam, sőt, akad köztük kedvenc is. Pedig nem is én választottam őket. Talán egyetlen kivétel akadt köztük, de mostanra ő is belopta magát a szívembe. Talán nem kéne ezen meglepődni, hiszen van bennünk közös rendesen, még akkor is, ha különbségeink számosság uk ban tízszer annyit tesznek ki, elvégre azok hoztak össze minket. Rácsodálkoztam néhány választásra, hol a költőre, hol a versre, hol csak arra, aki küldte, de alapvetően nagyon élvezem ezt a kísérletet. Többet mondott el rólunk, mint a legtöbb írásunk, mert valóban lemeztelenítettük lelkünket, egy részét legalábbis. Galgóczi Móni szerint: "Vannak versek, melyeket nem tudunk végig, sokszor a költő nevét sem tudjuk, egyes sorai mégis ott lapulak az agyunk egy rejtett zugában.
Vörösmarty ebben a versben lélektani és erkölcsi tételeket, mondhatni közhelyeket ismétel, amelyeket már sokan elmondtak, így a vers erénye nem a bölcseleti újdonságában van és nem is a mélységében. A költő elég ravaszul érvel, retorikailag-nyelvileg remekel, de sokszor inkább csak féligazságokat mond (persze nem szabad elfelejteni, hogy az egésznek Laura meggyőzése és a Laurával való boldogság "bebiztosítása" a célja). A költemény a személyes érintettség miatt ilyen hatásos, az általános bölcsességeket teljesen megtölti élettel Vörösmarty szenvedélye, és a stiláris fordulatok művészi értéke is nagy. Ezt jelzi, hogy A merengőhöz némelyik sora szállóigévé vált (szoktuk mondani, ha valaki elábrándozik, hogy "hová merült el szép szemed világa? ", és közismert mondás lett az "ábrándozás az élet megrontója" sor is). Azonkívül a szubjektív kiindulópontból Vörösmarty objektív igazságok kimondásáig jut el, aztán elvont bölcsességeket tesz nagyon személyessé. És az egész tiszta, áttekinthető formában történik.
Szenvedélye azonban túlságosan erős volt, nem tudta legyűrni, így megvallotta barátjának, Bajzának, hogy mit érez Laura iránt. Az elképedt lány sógorától tudta meg, hogy a híres költő, ez a "nagy ember" nem atyai barátsággal viseltetik iránta, hanem félénk, bátortalan szerelemmel, és egy tüzes fiatalember hevességével esdekel viszonzásért. Nem nehéz elképzelni, mi játszódhatott le Laura lelkében. Az ország első költőjének szerelmi ostroma meglehetősen zavarba ejtette az amúgy is tartózkodó lányt, aki hosszan halogatta a válaszadást. A kortársak visszaemlékezései alapján úgy tűnik, Laura tisztában volt vele, hogy mekkora megtiszteltetés érte, ugyanakkor nem volt biztos abban, hogy boldoggá tudná-e tenni a hozzá képest idős férfit, és abban még kevésbé volt biztos, hogy ő maga boldog lenne-e mellette. Minden jel arra mutat, hogy kezdetben egészen biztosan nem érzett szerelmet Vörösmarty iránt. Tudjuk, hogy váratlanul érte és megriasztotta a költő rajongó szenvedélye. Közös barátaik általános elképedéssel és udvarias csodálkozással fogadták a lánykérés hírét.
(2004) First Choice Films | Isle of Man Film | Mr. Mudd Production | Dráma | Romantikus | 5. 8 IMDb A film tartalma Rochester grófja - Pokoli kéj (2004) 114 perc hosszú, 10/5. 8 értékelésű Dráma film, Johnny Depp főszereplésével, Rochester szerepében a filmet rendezte Mary Selway, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Rochester grófja, John Wilmot (Johnny Depp) az élvezetek rabja. A gróf London valamennyi bordélyházát és kocsmáját megjárta már, az összes kurtizán előre köszön neki, és nincs olyan nap, ami ne részeg ájulással végződne. Ám ez a kéjsóvár botrányhős egyben a XVII. század egyik legfigyelemreméltóbb költője is, aki pimaszul szellemes írásműveivel messze meghaladta korát. Mikor Wilmot megismerkedik Elizabeth-tel (Samantha Morton), a színésznői karrierről álmodó prostituálttal, azonnal beleszeret, és elhatározza, hogy olyan darabot ír neki, amely a színpad ünnepelt csillagává teszi.
Rochester grófja, John Wilmot (Johnny Depp) az élvezetek rabja. A gróf London valamennyi bordélyházát és kocsmáját megjárta már, az összes kurtizán előre köszön neki, és nincs olyan nap, ami ne részeg ájulással végződne. Ám ez a kéjsóvár botrányhős egyben a XVII. század egyik legfigyelemreméltóbb költője is, aki pimaszul szellemes írásműveivel messze meghaladta korát. Mikor Wilmot megismerkedik Elizabeth-tel (Samantha Morton), a színésznői karrierről álmodó prostituálttal, azonnal beleszeret, és elhatározza, hogy olyan darabot ír neki, amely a színpad ünnepelt csillagává teszi. Ám a túlontúl merész művet a király (John Malkovich) személyes sértésnek veszi, ez pedig a gróf karrierjének, címének és életének végét jelentheti.
Rochester grófja - Pokoli kéj előzetes Meg lehet nézni az interneten Rochester grófja - Pokoli kéj teljes streaming.
2005. november 18. 2007. április 3. DVD premier Korhatár IV. kategória (F/3902/J) További információk weboldal IMDb Rochester grófja – Pokoli kéj (The Libertine) Laurence Dunmore 2005 -ben bemutatott történelmi drámája, Johnny Depp főszereplésével. A forgatókönyvet Stephen Jeffreys írta. Magyar mozibemutató nem volt. Történet [ szerkesztés] John Wilmotnak, Rochester grófjának ( Johnny Depp), a XVII. századi – önpusztító és élvhajhász életvitele miatt – fiatalon elhunyt költőnek az életét meséli el, aki gyorsan élt és gyorsan halt, így költészetéért már csak posztumusz elismerésekben részesülhetett. Szereplők [ szerkesztés] Szereplő Színész Magyar hang John Wilmot, Rochester grófja Johnny Depp Nagy Ervin II. Károly angol király John Malkovich Kulka János Elizabeth Barry Samantha Morton Zsigmond Tamara Elizabeth Wilmot Rosamund Pike Agócs Judit Sir George Etherege Tom Hollander Fekete Ernő Charles Sackville Johnny Vegas Besenczi Árpád Alcock Richard Coyle Billy Downs Rupert Friend Harris Jack Davenport Zámbori Soma Jane Kelly Reilly Külső hivatkozások [ szerkesztés] Rochester grófja – Filmkataló The Libertine az Internet Movie Database oldalon (angolul) Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
a film adatai The Libertine [2004] szinkronstáb magyar szöveg: hangmérnök: vágó: gyártásvezető: szinkronrendező: hangsáv adatok közlése cím, stáblista, szövegek felolvasása: céges kapcsolatok szinkronstúdió: megrendelő: DVD-forgalmazó: vetítő TV-csatorna: visszajelzés A visszajelzés rendszer ezen része jelenleg nem üzemel. Kérjük, hogy használd a főmenü Visszajelzés menüpontját! hangsáv adatok Rochester grófja - Pokoli kéj 1. magyar változat szinkron (teljes magyar változat) Ha hivatkozni szeretnél valahol erre az adatlapra, akkor ezt a linket használd: látogatói értékelés ( 0 db): -. - 0 felhasználói listában szerepel filmszerepek
ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓNBAN és FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEKBEN megtekintheti, hogyan gondoskodunk adatai védelméről, és dönthet elfogadásukról. Köszönjük, hogy az "ELFOGADOM" gombra kattintva hozzájárul a cookie-k használatához. Bővebb információért és személyes beállításokért kattintson ide!