Tavaly visszatért a kamera elé a Terápia című tévésorozatban, amelyben magányos nőt alakít, ahogy most. Gálffi László egy esperest alakít a filmben, aki meghal. A fiát Kristóf Márton játssza – Meggyőződésem, hogy valahol minden ember magányos, de ez a Janka azért mégsem annyira. Azt kifecseghetem, hogy kalandba keveredik az esperessel – mondta kacagva Csákányi, aki a film témáját, a szülők halála utáni felnőtté válást is a magáénak érzi. – Nem tudom elengedni a szüleimet. Erősen érzem, hogy velem maradtak, és hiszem, hogy figyelnek, és segítenek. Egy kicsit szerencsésnek is mondhatom magam, mert édesapám, Csákányi László hangját aránylag gyakran hallani a tévében. Jegy.hu | Gálffi László. Ilyenkor mindig úgy érzem, mintha Kaposváron játszanék, ő pedig Pesten. Csákányi Eszter Jankát, a kemény nagynénit alakítja a filmben Gálffi Lászlót is új kihívás elé állították a készítők. – Negyven éve vagyok színész, de kísértet még nem voltam – mosolygott Gálffi, Zomborácz Virág (28) filmjének esperese. – A lelkész, akit alakítok, a történet elején egy ellenszenves ember, aki csak a halála után jön rá, hogy neki még dolga van a földön.
Vivaldi Versenyművének részletét Czifra László és a Liszt Ferenc Kamarazenekar adja elő, vezényel Sándor Frigyes. A filmben elhangzik: Presser Gábor – Adamis Anna: Ezüst nyár ( Locomotiv GT együttes) Tolcsvay László – Bródy János: Nincs értelme ( Fonográf együttes) Szereplők [ szerkesztés] A film cselekménye [ szerkesztés] A film főszereplői Virág és Vince, akik testvérek. Vince egy termelőszövetkezet pulykatelepének vezetője. Falun élnek, apjuk halála óta nagyszülöikkel. Anyjuk nem él velük, Vince a családfenntartó. Virág, főiskolás diáklány, aki a főiskolai kórussal Finnországba utazik vendégszerepelésre. Itt Helsinkiben, a város különböző pontjain, három alkalommal is találkozik egy finn fiúval. Gálffi lászló felesége. Szavak nélkül – mert nem beszélik egymás nyelvét – alakul ki köztük a kapcsolat. Visszatérve Magyarországra, Virág otthagyja az egyetemet, visszamegy falura, a nagyszüleihez. Levelei felbontatlanul visszajönnek Finnországból, és bevallja bátyjának, hogy terhes. Vince, Virág bátyja, azt tanácsolja a lánynak, hogy vetesse el a gyereket.
A film többi szimbóluma is hasonlóan működik, az apa halálának pillanatában kettétörő Krisztus-szobor, a repülni nem hajlandó fehér galamb vagy a vizespalackban vegetáló hal az alapkonfliktust kommentálják nyíltan, a fanyar képi humornak köszönhetően mégsem tűnnek erőltetett szerzői gesztusoknak. Az önéletrajzi elemek ellenére a főszereplő nem egyszerű rendezői alteregó. Azzal, hogy férfi főhőst választott, Zomborácz pluszréteget is adott a karakternek. Bige László Fia / Nem akar magyar válogatott lenni Bénes László | BorsOnline ... - Facebook gives people the power to share and makes the. - samm-leer. Ha Mózes lány lenne, történetét leginkább személyes síkon lehetne csak értelmezni, de azzal, hogy fiú létére feminin vonásai is vannak – és apja többek közt ezért sem tudja őt elfogadni –, a film a nemi szerepekhez kapcsolódó társadalmi elvárások érvényességére is rákérdez. Hogyan készült? Az Utóélet volt Zomborácz Virág első nagyjátékfilm-forgatókönyve, egyben a diplomamunkája is a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol Schulze Éva osztályfőnök saját ötletű, eredeti szkriptet kért a hallgatóktól. Az alapötletet a rendező egyik visszatérő álma adta, amelyben elhunyt édesapja kísértetként, megváltozott személyiségként tér vissza, de sok mondatot, szituációt emelt át a saját életéből.
A nagy birodalom nagy felelősséggel is jár, és Henrik úgy érzi, eljött az idő arra, hogy rendelkezzen az ország jövőjéről, bár nem beteg, és nem szándékozik meghalni. Karácsonyra összehívja családját, feleségét és három gyermekét (Schruff Milán, Ötvös András és Mészáros Máté) és amint egy légtérbe kerülnek, felszínre törnek a régi sérelmek, és még a hős katonából is anyuci pici fia válik. A hatalomért folytatott harcban, az egymás kijátszására tett kísérletek közben azonban nem csak a vér folyik, hanem a nézők könnye is, ugyanis roppant szellemesen, jó humorral játsszák a színészek ezt a totálisan a fantázia szülte történetet. Az oroszlán télen annak ellenére, hogy királydráma, mégsem utánozza Shakespeare stílusát. Gálffi lászló fia gt. Goldman saját, egyedi hangon szól a nézőkhöz, és olyan világot teremtett a valós személyek számára, melyben időtől és helytől függetlenül minden néző otthon érezheti magát, még ha néha, akárcsak a való életben, feszült az otthoni légkör. "A darab érdekessége az, hogy királydráma, de közben családi játék.