Szeptember 28-án Faragho Gábor vezérezredes vezetésével küldöttség utazott Moszkvába, mely október 11-én alá is írt egy előzetes fegyverszüneti egyezményt; ennek értelmében Magyarország az 1937-es határok mögé szorult vissza,
A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta. Szálasi aranyvonatát nyilasok és amerikaiak is fosztogatták Kereken hetvenhárom éve, 1945. január 23-án hosszú szerelvény futott ki a fertőbozi vasútállomásról. Az osztrák határ felé tartó vonat a Magyar Nemzeti Bank csaknem 30 tonna aranykészletén kívül a nyilas kormány kezére került nagy összegű magyar devizatartalékot, becses közgyűjteményi értékeket, így többek között Mátyás király korvináit, továbbá a magyar zsidóktól elrekvirált értékeket vitt a Harmadik Birodalom területére, Szálasi Ferenc, a hatalmát ekkor már csak alig néhány dunántúli megyére kiterjesztő hungarista rezsim "nemzetvezetőjének" utasítására. Elhunyt Horthy Istvánné | Híradó. Nem a villámháború volt a Vörös Hadsereg erőssége Hetvenhárom éve vette kezdetét az Alföld térségében a második világháború egyik legnagyobb páncélos ütközete. Az 1944. október 6. és 31. között zajló, a korábbi terminológiában debreceni páncélos csatának nevezett összecsapás ugyan szovjet győzelemmel végződött, ám Magyarország gyors elözönlésének terve - nem függetlenül az október 15-én és 16-án Budapesten lezajlott eseményektől -, kudarcba fulladt, és az ország még fél évre rendkívül súlyos pusztítással együtt járó utóvédharcok helyszínévé vált.
[3] Szálasiék hatalomra kerülése után behívták a 16 éves korosztályt is, 1944 legvégén pedig elhurcolták még a 14-15 éves fiúkat is. Tehervagonokban, viszontagságos út után Németországba vitték őket, ahol német katonai kiképzésben akarták őket részesíteni. Erre azonban már nem maradt idejük. [4] Hazatérésük után, ha a hadifogságtól megmenekültek sem számíthattak tisztességes bánásmódra. Formalitások [ szerkesztés] A Levente Egyesületben a törvény által előírt köszönés "Szebb jövőt! " volt, melyre a kötelező válasz az "Adjon Isten! ". Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ "Hozzatok virágot az orvul megölt leventék sírjára" Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine -ben, ↑ Magyarországi Rendeletek Tára, 1936 ↑ Moravitz Péter 2012: 1945 tavasza, leventék menetelése nyugat felé. Honfoglalás I-II.. Komárom. ↑ Elhurcolt és elfeledett gyerekek. Nem kaphatnak kártérítést a Németországba kényszerített leventék... ; Új Szó 2004 Köbölkúton a leventékre emlékeztek Archiválva 2014. január 12-i dátummal a Wayback Machine -ben; Török András István: Golyófogónak szánt leventék [ halott link]; múlt-kor Források [ szerkesztés] Moravitz Péter 2012: 1945 tavasza, leventék menetelése nyugat felé.
Meglepetésre a kormány lemondott, de régi összetételében alakult újjá – a németbarát miniszterek maradtak. A kormányülés után Horthy egy másik szobában fogadta dr. Veesenmayert, a Német Birodalom követét, aki az ország német megszállása óta "teljhatalmú megbízottként" működött. A kormányzó felháborodottan kérte számon a követen fia elrablását, majd amikor Veesenmayer – rutinos diplomataként – közölte, hogy mit sem tud az ügyről, de majd tájékozódik, Horthy dühösen az asztalra dobta a délelőtti incidens helyszínén talált német töltényhüvelyeket. 1944-es kiugrási kísérlet — Google Arts & Culture. Kiáltvány a nemzethez [ szerkesztés] A tárgyalás színhelyéül szolgáló szoba ajtaját kissé nyitva hagyták, hogy az ajtó mögött tartózkodó Horthy Istvánné, a kormányzó 1942-ben repülőbaleset áldozatául esett, idősebbik fiának özvegye fültanúja lehessen a megbeszélésnek. Amikor Horthy kiejtette száján a fegyverszünet szót, menye jelzett kezével, s a Várból azonnal utasították a Magyar Rádiót, hogy az adást megszakítva olvassák be a kormányzónak a nemzethez intézett kiáltványát.
Bakay Szilárdot, a budapesti I. hadtest parancsnokát tőrbe csalták. Október 15-én délelőtt, egy német SS -különítmény Otto Skorzeny vezetésével elrabolta ifjabb Horthy Miklóst, a kormányzó még élő utolsó gyermekét. A németek a következő napokban az ő sorsával is zsarolni tudták a fiáért aggódó idős kormányzót. A koronatanács ülése [ szerkesztés] Ifjabb Horthy Miklós elrablása miatt néhány perc késéssel, délelőtt fél tizenegykor kezdődött a Várban a kormány ülése, amelyen ezúttal a kormányzó elnökölt. Horthy bejelentette, hogy fegyverszünetet kért az ellenségtől, a Szovjetunió kormányától. Elhallgatta, hogy a Moszkvában folyó fegyverszüneti tárgyalásokon már október 11-én megszületett a megegyezés, a magyar és a szovjet fél képviselői aláírták az előzetes fegyverszüneti megállapodást. Az elhallgatásra persze jó oka volt: a magyar kormányban számos németbarát miniszter foglalt helyet, akik minden elhangzott szót jelentettek a német követnek. A bejelentés után Horthy fel is kérte a döntését nem támogató minisztereket, hogy távozzanak a kormányból.
Ezután a szovjetek megszegték az előzetes megállapodást, amely szerint a magyarok megtarthatják fegyvereiket és harcolhatnak a németek ellen, s az átállt katonákat lefegyverezték. - Budapesten a németek már korábban felkészültek Horthy kormányzó lépésére, így a bejelentést követően megszállták a Budai Várat és Horthyt - miután egyetlen élő gyermekét túszként elfogták - lemondásra kényszerítették. Október 16-án a kormányzó visszavonta kiáltványát és - fia szabadon bocsátása ellenében lemondott. Egyidejűleg - német nyomásra - Szálasi Ferencet, a Nyilaskeresztes Párt vezérét nevezte ki miniszterelnökké. Megkezdődött a nyilasok rémuralma. (MTI) 60 éve történt Október tizenötödikei lapszemle Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.