Őrizni biztonságát, hétköznapjait, reményt adni, hogy majd jobb lesz«"; tévednek a baloldali pártok, ha azt gondolják, hogy a szavazatok összeadhatok, ő például nem szavaz olyan politikai szövetségre, amely "szemérmetlenül utat enged a rasszizmusnak". Gerő András mellett több baloldali véleményformáló is bírálta a baloldalt Bíró László indításáért, köztük Tamás Gáspár Miklós filozófus, Somogyi Zoltán politikai elemző, és Böcskei Balázs politológus is. Hiába zsidózott, támogatják Mint ismert, a tiszaújvárosi-szerencsi időközi választáson a Párbeszéd, az MSZP, a DK, a Momentum és az LMP jelöltjeként induló Bíró László korábban több alkalommal is antiszemita megjegyzéseket tett. A három Gerő – Ingatlanos család | 24.hu. A szerencsi és környékbeli szállodákban lakó izraeli, oroszországi, lengyelországi zsidó turistákat "tetűcsúszdásoknak", Budapestet pedig "Judapestnek" nevezte. Máskor pedig arról írt, hogy "kikapcsolták a zsidó uzsora-banktőkét a gazdaságból, megszüntették a háborús jóvátételként eufeminizált kozmopolita rablás kifizetését".
Gerő András szerint nem kampánykérdések Z. Kárpát Dániel és Szilágyi György tettei. Dolga lett volna megszólalnia a Mazsihisznek – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Gerő András történész arra a kérdésre, hogy miért hallgat a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ilyen feltűnően a baloldali összefogás listáján szereplő, náci szimpatizánsként leleplezett jobbikosok botrányairól. Az ELTE BTK professzora úgy véli: ostoba döntése a Mazsihisznek, hogy nem nyilvánult meg ebben a botrányban, ugyanis ez nem kampánykérdés, hanem az európai kultúra kérdése. A történész arra utalt, hogy korábban a szervezet kiemelte, hogy kampánykérdésekben nem nyilvánulnak meg. – Ebben meg kellene szólalniuk – hangsúlyozta Gerő András. A történész kiemelte azt is, hogy a jobbikosok botrányainak ügye nem szimplán zsidó kérdés. Jegyzetek: Gerő András: Se nő, se zsidó. Előítéletek találkozása a századforduló Monarchiájában.. Úgy véli, hogy nem olyan fontos, hogy a Mazsihisz megszólal-e a témában, bár szerinte kellene, de nem olyan fontos. Mint fogalmazott, az a fontos, hogy a baloldali emberek elnézően viszonyulnak-e a neonáci világképhez köthető gesztusokhoz.
Péter is véletlenül került az üzletbe, mert miután 1988-ban külföldi munkájáról hazajött, elkezdett lakást keresni magának. Egy olyan ismerősénél érdeklődött, aki külföldieknek és hazatelepülő magyaroknak építtetett ingatlanokat, de az illető valamit félreérthetett. Lakás helyett ugyanis állást ajánlott neki. Így lett Gerő Péter az Immobilia Rt. kereskedelmi igazgatója szinte pillanatok alatt. Innen aztán már egyenesen vezetett az út az ingatlanfejlesztésig. A rendszerváltás idején ugyanis hirtelen megnövekedett a kereslet az irodaépületek iránt. Így azok, akik ismerték a helyi körülményeket, volt nyelvismeretük és tapasztalatuk, igen komoly előnyre tehettek szert. Gerő András az Origónak: A baloldalnak fel kellene mondania a Jobbikkal való együttműködést. Egy idő után Gerő Péter saját vállalkozásba kezdett: 1990-ben megalapította Gestor Kft. -t. Nekik volt az első komolyabb katalógusuk, számítógépes ajánlati rendszerük. A megbízható kivitelezés meg is hozta az eredményét: a bizalomra épülve sok ügyfél 10 év után is visszatér hozzájuk, s eddig már több mint 1700 lakást forgalmaztak.
Aki az ingatlanszakmában valamire is vinni akarja, nem árt, ha felveszi a Gerő nevet... A család három tagja szinte a szakma minden részterületén képviselteti magát. Jó nevű jogászdinasztiákhoz lehetne hasonlítani a Gerő családot, a különbség csak annyi, hogy a hazai ingatlanszakmában nincs hozzájuk fogható jelenség. Két testvér és egy fiú, akik a szakma különböző területein töltenek be vezető beosztást. Így kutakodjon bármilyen témában is az újságíró, valamelyik Gerővel biztosan találkozni fog. "A szakmai legjobbjai" – mondja ki tömören véleményét Benza György, a Magyar Lakásépítők Országos Szövetségének elnöke, hozzátéve, hogy ezt a címet több okból is megérdemlik. Részben, mert a legmagasabb ingatlanos végzettséggel rendelkeznek, másrészt pedig igazi tanítómesterük az élet volt. ELSŐ FECSKÉK. A szakmát már akkor művelték – mármint az első ingatlanos Gerő-generáció -, amikor az még Magyarországon gyerekcipőben járt, így aztán megtapasztalhatták annak minden nehézségét, buktatóját, s persze a gyönyörűségeit is.
Így persze a haszonállattartással szemben elvárt tárgyi feltételeket sem tudnák befutni, és így előbb vagy utóbb az élelmiszer-felügyelet feltehetően megtalálná őket – ha máshogy, hát, egy újabb feljelentés nyomán. Újabb feljelentés érkezett Próbálták a helyzet tarthatatlanságára informálisan felhívni a városvezetés figyelmét, de sikertelenül. Bíztak abban a magyar hivatali ügymenetben egyáltalán nem ritka jelenségben, hogy az ügy esetleg elhal a bürokrácia útvesztőiben, de nem tette. Sőt feljelentőjük ismét feljelentett, ezúttal azért, mert állítólag egy újabb épületet emeltek. Nem emeltek, de ez nem gátolta meg az építésfelügyeletet, hogy újabb ellenőrzési időpontot kézbesítsen nekik. Tyúkszieszta Gerőék innentől arra játszottak, hogy nincs vesztenivalójuk, tehát nem bontottak, a tyúkfarmot nem "nyiffantották ki". Sőt előre menekültek: levelet írtak az agrárminiszter hivatalának, ám amellett, hogy alapvetően pozitív válasz – a társtálcákkal konzultációt kezdenek a helyzet megoldására – érkezett, azt is rögzítették, hogy az ügyükbe nem tudnak beavatkozni.