Az alkáliföldfémek a periódusos rendszer 2-es csoportjában (régi rendszer szerinti II. A csoportjában) található elemek. Többnyire szürke színű, kis sűrűségű, puha fémek. A berillium (Be), magnézium (Mg), kalcium (Ca), stroncium (Sr), bárium (Ba) és a rádium (Ra) tartozik ebbe a csoportba. A "föld" régi elnevezés, vízben rosszul oldódó nemfémes anyagokra használták (először csak az oxidok voltak ismertek). Ca periódusos rendszer táblázat. Tulajdonságaik [ szerkesztés] Az alkáliföldfémek kis sűrűségű, viszonylag puha, de az alkálifémeknél keményebb fémek, keménységük a periódusos rendszerben lefelé csökken. Szürke színűek, kivéve a stronciumot, amely sárgás árnyalattal is rendelkezik. Az elektromos áramot jól vezetik, standardpotenciáljuk rendkívül negatív. A csoportban lefelé haladva az atomtömegükkel együtt a reakcióképességük is nő. [1] A magnézium kevésbé reakcióképes, mivel felületén – a levegő oxigénjével érintkezve – összefüggő oxidréteg alakul ki, mely megóvja a további oxidációtól. A másik érdekes elem a rádium, mely radioaktív tulajdonságokkal rendelkezik.
Például: Hidrogén vegyjele: H Rendszám: Az elemnél látható szám, pl. Hidrogénnél 1 Elektronjainak száma: A rendszám száma Elektron héjainak száma: Első héjon mindig 2 lehet (kivéve Hidrogén, mert ott csak 1 van). Utána mindegyik héjon maximum 8, míg el nem fogynak az elektronok. Ha pl. a Cinkről beszélünk, rendszáma: 30, azaz 30 elektronja van. Első héján: 2 van, utána 8-8-8-4 Azaz: 2-8-8-8-4 (mert 2+8+8+8+4=30 elektron) A második, és utána lévő héjakra 8-nál több elektron nem fér rá! Külső héjon lévő elektron szám: Az utolsó leírt héj száma, előbbi példánál 2-8-8-8-4 volt, azaz a Cinknél 4. Csoport: A periódusos rendszerben az oszlop tetején ott van egy római szám és egy nagy betű. Az a csoportja, pl. Cinknél: II-B Periódus: Ugyan úgy, mint a csoportnál, csak itt sort kell nézni, arab számot. Periódusos rendszer - Energiatan - Energiapédia. Cink: 4 Próbáltam érthetően leírni, jegyezd meg őket! Ha nem érted, szólj, próbáld a többit megoldani, hisz a dolgozatnál nem leszünk ott
A kémiai elemek periódusos rendszere (más néven: Mengyelejev-táblázat) a kémiai elemek egy táblázatos megjelenítése, amelyben az elemek rendszámuk (vagyis protonszámuk), elektronszerkezetük, és ismétlődő kémiai tulajdonságaik alapján vannak elrendezve. Ez az elrendezés jól szemlélteti az elemek periodikusan változó tulajdonságait, mivel a kémiailag hasonlóan viselkedő elemek így gyakran egy oszlopba kerülnek. Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (oroszul: Дмитрий Иванович Менделеев; Tobolszk, 1834. január 27. [február 8. Ca periódusos rendszer e. – Szentpétervár, 1907. január 20. /február 2. ) orosz kémikus, a periódusos rendszer megalkotója.
Hivatkozás: BibTeX EndNote Mendeley Zotero arrow_circle_left arrow_circle_right A mű letöltése kizárólag mobilapplikációban lehetséges. Az alkalmazást keresd az App Store és a Google Play áruházban. Még nem hoztál létre mappát. Biztosan törölni szeretné a mappát? KEDVENCEIMHEZ ADÁS A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek. Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most, vagy lépj be a meglévővel! MAPPÁBA RENDEZÉS A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek. A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést! Mengyelejev periódusos rendszere. KIVONATSZERKESZTÉS Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre. A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!
Egyensúly és változás kémiai rendszerekben 1. A kémiai potenciál és az aktivitás 1. Ideális és reális elegyek 1. Fázisegyensúlyok 1. Híg oldatok fázisegyensúlyai 1. Kémiai reakciók egyensúlya 1. Kémiai reakciók energetikája 1. Kémiai reakciók sebessége 1. A reakciósebesség 1. Reakciók mechanizmusa 1. Reakciósebességi egyenletek 1. Katalízis és inhibíció 1. Ajánlott irodalom chevron_right 2. Anyagok chevron_right 2. A szén vegyületei 2. Telített szénhidrogének 2. Telítetlen szénhidrogének 2. Aromás szénhidrogének 2. Halogénezett szénhidrogének 2. Alkoholok, fenolok, éterek 2. Oxovegyületek 2. Karbonsavak és karbonsavszármazékok 2. Nitrogéntartalmú szénvegyületek 2. Heterociklusos vegyületek 2. Szerves kénvegyületek 2. 11. Az élet vegyületei 2. 12. Peridusos rendszer - Miket kell írni a táblázat helyére? Kél. Gyógyszerek és más hatóanyagok 2. 13. A hidrogén és az s-mező elemei 2. Általános elvek 2. A hidrogén és vegyületei 2. Az 1. csoport: alkálifémek: Li, Na, K, Rb, Cs, Fr 2. A 2. csoport: alkáliföldfémek: Be, Mg, Ca, Sr, Ba, Ra 2. A p-mező elemei és vegyületeik 2.
A latin calx, mész szavakból. Régi magyar neve mészeny. A kalciumvegyületeket már az I. században ismerték, hiszen például meszet állítottak elő az ókori Rómában. Ca periódusos rendszer la. Az elemi kalciumot először Sir Humphry Davy izolálta 1808-ban égetett mész és higany-oxid keverékének elektrolíziseként. Davy azután próbálkozott ezzel, miután hallotta, hogy Jöns Jakob Berzelius és Pontin kalciumamalgámot állított elő égetett mész higanyban történő elektrolízisével. Elektronok száma héjanként 2, 8, 8, 2 Elektronkonfiguráció [Ar] 4s 2 Ca A tojáshéj fő összetevője kalcium-karbonát Halmazállapot Szilárd Sűrűség 1, 54 g/cm 3 Olvadáspont 1115, 15 K | 842 °C | 1547, 6 °F Forráspont 1757, 15 K | 1484 °C | 2703, 2 °F Olvadáshő 8, 54 kJ/mol Párolgáshő 155 kJ/mol Fajlagos hőkapacitás 0, 647 J/g·K Gyakoriság a Földön 5% Gyakoriság az Univerzumban 0, 007% A kalciumot arra használják, hogy eltávolítsák a fémötvözetekből az oxigént, a ként és szenet. Emellett kedvelt ötvözőanyag, felhasználják alumínium, berillium, réz, ólom és magnézium ötvözetekben is.