Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1962-ben születtem? Az 1962-ben született férfiak és nők 2027-ben mehetnek nyugdíjba. Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1963-ban születtem? Az 1963-ben született férfiak és nők 2028-ban mehetnek nyugdíjba. Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1964-ben születtem? Az 1964-ben született férfiak és nők 2029-ben mehetnek nyugdíjba. Mikor mehetek nyugdíjba, ha 1965-ben születtem? Az 1965-ben született férfiak és nők 2030-ban mehetnek nyugdíjba. Az 1957-ben vagy azt követően született emberek legkorábban a betöltött 65. életév napján mehetnek nyugdíjba. Számos európai ország gyakorlatától eltérően Magyarországon a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárra vonatkozó életkora pontosan megegyezik a két nem között, vagyis nincsen semmilyen különbség a nők és férfiak között a nyugdíjkorhatár tekintetében. 2021-ben tehát az 1956. Mikor mehetek nyugdíjba ha 1962 ben szulettem 10. félévében születettek mehetnek nyugdíjba, 2022-ben az 1957-ben születettek, 2023-ban az 1958-ban születettek, 2024-ben az 1959-ben születettek, míg 2024-ben az 1960-ban születettek mehetnek nyugdíjba azon a napon, amikor betöltik 65. életévüket.
Archívum A Vasárnap előfizetője vagyok, így mindig böngészem az egyes számokat. Kezembe akadt a 2014. június 3-i szám, és meglepett a válaszuk, melyet egy hölgy kérdésére adtak. Az írás címe az volt, Mikor mehetek korkedvezménnyel nyugdíjba? 2014. szeptember 26. 14:00 Engem az lepett meg, hogy a kérdező hölgynek, aki 1956-ban született, és egy gyermeket nevelt, azt a választ adták, hogy akkor éri el a nyugdíjkorhatárt, ha betölti a 61. életévét és 3 hónapot. Ez nekem azért furcsa, mert a szociális biztosítónál nekem azt válaszolták, hogy ha én 1955-ben születtem, és egy gyermeket neveltem fel, csak a 62. életévem betöltésekor érem el a nyugdíjkorhatárt. Ezért kérdezem, hogy lehet az, hogy aki nálam fiatalabb, az hamarabb mehet nyugdíjba, mint én. Módosítani fognak az 1957 és 1963 között született nők nyugdíjkorhatár-plafonján - Körkép.sk. Tudom, hogy ezzel a témával már többször foglalkoztak, de szeretném megkérdezni, hogy az ország egyes területein változó a törvény? A mai időkben, amikor a munkahely megtartása néha bizonytalan, nem mindegy, hogy 9 hónappal előbb vagy utóbb mehet valaki nyugdíjba.
- kalkulátor - Mennyi idő van még hátra statisztikailag az életemből? - kalkulátor
forrás: Kapcsolódó jogszabály: 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
Az alábbi táblázat szemlélteti, ki mikor jogosult az öregségi nyugdíjra, és ha teljesíti a fent említett feltételeket, két évvel előtte kérvényezheti a korkedvezményes nyugdíjat.
Adatvédelmi áttekintés Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Nyitókép: Shutterstock A nők nyugdíjkorhatár-plafonjának meghatározásában több módosításra lehet számítani. A szociális biztosítással kapcsolatos törvénymódosító javaslatot Petra Krištúfková (Sme rodina) mutatta be. A törvénymódosító javaslat célja, hogy a nyugdíjkorhatár-plafonnal kapcsolatban megszüntesse azt az igazságtalanságot, ami körülbelül 140 ezer nőt érint, ezenkívül az 1957 és 1963 között született nőket is érinteni fogja. "Ezek a nők az alkotmányos alapelv teljesülése nélkül mentek nyugdíjba, ami azt jelenti, hogy minden egyes felnevelt gyermekért nem számítottak le nekik fél évet. Ebből az okból kifolyólag három kategória alakult ki" – magyarázta Krištúfoková, majd hozzátett: "Az első kategóriába azok a nők tartoznak, akiken az új törvénymódosító javaslat segíthet. Nézze meg, mikor mehet nyugdíjba! | Szabad Föld. Ez azt jelenti, hogy az alkotmányos elv beteljesülésével minden egyes felnevelt gyermekért leszámítanak nekik fél évet. A második kategóriába azok a nők sorolhatók, akiknél az évleszámítás és a kompenzáció keveréke várható, a harmadik kategóriába pedig azok a nők tartoznak, akik igazságtalanul úgy mentek nyugdíjba, hogy az alkotmányos elv nem teljesült be, így esetükben nem számolták le a felnevelt gyermekek után járó fél évet".
2006. szeptember 18-án este a Kossuth térről a Szabadság térre vonuló kormányellenes tüntetők petíciót akartak beolvastatni a köztévében, majd összecsaptak a rendőrökkel, autókat borítottak és gyújtottak fel, betörtek az MTV székházába, és ott több tízmillió forintos kárt okoztak. HírExtra - MTV-székház ostrom pere meghallgatásokkal folytatódik. Az MTV székházának ostromában 191 rendőr sérült meg, 21 súlyosan. A rendőrségi eszközökben, felszerelésekben, járművekben több mint 70 millió forintos kár keletkezett. Számos elkövető ismeretlen maradt, 39 vádlott ellen - köztük van Goró Oszkár XV. kerületi fideszes önkormányzati képviselő és Ekrem Kemal Görgy - májusban elkezdődött a büntetőper közérdekű üzem megzavarása, lopás, rongálás és más bűncselekmények miatt. A csütörtöki tárgyaláson meghallgatott vádlottak többsége arról számolt be, hogy a Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése miatti harag vitte az utcára, ezután pedig csak a rendőrök "indokolatlan, előzetes figyelmeztetés nélküli támadása" ellen védekeztek, de volt olyan is, aki arról vallott, hogy ő maga védte a rendőröket, illetve, hogy az események pszichikusan megviselték, fél évig pánikbeteg volt.
Ezután elkezdték kővel dobálni a tüntetők az MTV épületét, több autót felgyújtottak, végül összecsaptak a rendőrökkel is, majd éjjel kettőkor elfoglalták a kiürített székházat. A tüntetők egy csoportja kifosztotta a büfét, a ház több szobájából elvitték a mozdítható számítógépeket, az archívumból pedig több tucat kazettát. Majd nem sokkal ezután a rendőrök felszólítására elhagyták az épületet. MTV székház ostroma. "Hazudtunk reggel, éjjel meg este" A tévészékház ostroma az őszödi beszéd kiszivárgása miatt kezdődött tüntetéshullám része volt. A rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb politikai válságát robbantotta ki a 13 évvel ezelőtt a nyilvánosságra került "titkos" hangfelvétel Gyurcsány Ferencnek a balatonőszödi kormányüdülőben elmondott beszédéről. Ezen az akkori miniszterelnök azt mondta, a szocialisták politikája az előző években hazugságokra épült. Az MSZP és a liberálisok közös kormányzása pedig a szakadék szélére sodorta az országot. A beszédnek először csak néhány részlete szivárgott ki szeptember 17-én.
Az MTV-székház ostomának
perében egy vádlott letöltendõ,
hét felfüggesztett
börtönbüntetést kapott, három
vádlottat pedig felmentett elsõ fokon a Pesti
Központi Kerületi Bíróság
pénteken.
Ugyancsak rögzíti a vádirat, hogy az épületbe bejutottak közül többen a televízió büféjében rongáltak, a vádlottak egyike pedig egy üdítőt is elvett és elfogyasztott - a vádlottak körében ez derültséget keltett. A 2006. szeptember 19-re virradóra történt tömegjelenettel kapcsolatban az MTI aznap 4 óra 5 perckor jelentette, hogy a székházban újra a rendőrök a helyzet urai. A védők a vádirat elhangzását követően többek között azt kifogásolták, hogy aránytalanul sok bizonyítási indítványt terjesztett elő a vádhatóság, aránytalanul sok tanút kívánnak meghallgatni olyan közismert tényekre vonatkozóan, amelyek nem köthetőek közvetlenül a vádlottakhoz. Több védő utalt arra, hogy maga a vádirat is több ponton rögzíti: egyes cselekmények elkövetői ismeretlenek maradtak. A per szerdán folytatódik, a bírósági tájékoztatás alapján a jövőben egy-egy tárgyaláson hat-hat vádlottat hallgatnak majd meg. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Tizenhárom éve több ezren vonultak a Magyar Televízió Szabadság téri székházához, és az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. A demonstrálók többször összecsaptak a rendőrökkel, majd betörtek az épületbe. Az őszödi beszéd szeptember 17-i nyilvánosságra kerülésének napján Budapesten, a Kossuth téren és több vidéki városban is tüntetések kezdődtek, amelyeken Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. 2006 májusában egy zárt frakcióülésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerte, hogy a szocialista-szabaddemokrata kormány hazudott, és négy éven át nem csinált semmit – közölte az M1 Híradója. A szeptember 17-én kiszivárgott őszödi beszéd után Budapesten, a Kossuth téren és több vidéki városban is tüntetések kezdődtek, amelyeken Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. Mivel Gyurcsány ennek nem tett eleget országszerte utcai tüntetések, erőszakos demonstrációk és rendőrattakok kezdődtek, és ezek egészen november elejéig tartottak. Az MTV-székház ostroma A Magyar Televízió 2006. szeptember 18-i ostromára azért került sor, mert a televízió vezetése nem volt hajlandó beolvasni a tüntetők petícióját.
(…) Életveszélyben vagyunk, nem tudjuk tartani! (…) Hol a (…) vagytok, már elnézést! " A rádióforgalmazásokból kiderült az is, hogy az egyik rendőrtől még a pisztolyát is elvették a támadók, letépték a derékszíjáról. Budapest, 2006. szeptember 19. A tüntetők ostromolják a Magyar Televízió bejáratát. (MTI-fotó: Kovács Tamás) "Nyomjátok gyerekek, lőfegyver kivételével minden engedélyezve van"! Az elöljárók nyugtázták az adásokat, időnként felszólították beosztottaikat, hogy tartsanak ki, és csak órák múlva hangzott el az utasítás: "Nyomjátok gyerekek, lőfegyver kivételével minden engedélyezve van"! A tárgyaláson felvetődött, hogy az egyik vádlott, aki az MTV-székház helyszínparancsnoka volt az ostrom idején, nem is volt a helyszínen, de több olyan tanú is szót kapott, aki állította, hogy a vádlott az épületben volt. A tárgyaláson a vádlott állította, hogy a helyszínen volt, és az ezzel ellentétes adatok csak tévedésből, elírásból származhatnak. Korábban több tanú is elmondta, hogy a tévészékház ostromakor a helyszínparancsnokot nem ismerték, nem látták.