Szép nyári nap – Neoton musical írta: Böhm György, Korcsmáros György dalok: Pásztor László, Jakab György, Hatvani Emese a Magyarock Dalszínház előadása Esőhelyszín: Békéscsabai Jókai Színház Kétszázhúsz felett, Santa Maria, Don Quijote, Pago Pago, Ha szombat este táncol, Tini-dal, Holnap hajnalig, Vándorének. Ugye mindenkinek ismerősek ezek a slágerek? A hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évek sikerzenekara, a Neoton dalairól van szó, melyek nagyszerű alapul szolgálnak a Szép nyári nap - a Neoton musicalhez. Igazi bulira készülnek a musical szereplői, akik a hetvenes évek egy forró júliusi napján "önkéntesen" utaznak a jugoszláv határnál lévő Bácsszentmáriára, építőtáborba. Persze, korán kelnek, sőt még reggeli torna is van, meg munka a paradicsom-feldolgozóban, de leginkább szórakozni akarnak, táncolni-énekelni, egymást ugratni, s megtalálni a szerelmet… A tábor vezetője, Tóth Antal, s helyettese, Panni néni, az orosztanárnő, ébren figyeli őket.
A csapat, melyet csehszlovák gitárjuk márkájáról neveztek el, 1968-ban megnyerte az Országos Ki mit tud? vetélkedőt, s ugyanebben az évben készült el a Kell, hogy várj című sláger. Az első nagylemez 1971-ben jelent meg, Bolond város címmel, amit 30 másik követett. Az évek során többféle stílust játszottak, az együttesből tagok váltak ki, újak jöttek, zenéjük végső formáját végül az 1972-es Ki mit tud? -on Csepregi Évával feltűnt lány-vokál, a Kócbabák csatlakozása döntött el véglegesen. A siker innentől végképp megállíthatatlan volt. Végigkoncertezték a világot Dél-Amerikától Afrikán és Európán át Ázsiáig, s mindenhol hatalmas sikert arattak. Sajnos azonban a Szép nyári nap premierjét nem érhették meg mindannyian, köztük az egyik szerző, Jakab György sem lehet már ott a bemutatón. Az előadás főszerepeiben Csengeri Ottília, Csonka András, Faragó András, Kerényi Miklós Máté, Náray Erika, Peller Anna, Szabó Dávid, Szerényi László, Szulák Andrea, Vágó Bernadett és Vágó Zsuzsi látható majd.
Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Csákányban a Miklós-járás ban két-két alakoskodó vett részt. Az egyik Szent Miklósnak, a másik ördögnek öltözött. A Miklóst alakító legény hosszú bundát viselt, kenderszakállat ragasztott, derekát lánccal kötötte körbe, botot vitt a kezében. Az ördög rossz ruhába öltözött, néha szalmából púpot is készítettek a hátára. Kolompot vitt magával. Az "ördög" vesszőkorbáccsal fenyegette a gyerekeket, a nagyobb lányokra rá is vert. Várkonyt a legények hatan jártak, egyikük püspöknek öltözött, öten meg ördögnek. Az ördögök hátán szalmából készített púp volt, a házban bottal ütötték egymást, jelezve, hogy a rosszak mindig megkapják a büntetésüket. A Miklós-napi alakoskodás másik formája feltehetően középkori diákhagyományból ered. A püspököt megszemélyesítő figura kíséretével felkereste a házakat, a gyerekeket vizsgáztatta, megimádkoztatta, büntette és jutalmazta. E szokásnak lehet a változata a Csallóközben, Mátyusföldön, az Ipoly mentén a lányok tréfás gyóntatása a fonóban. Ipolyszécsénkén a tréfás gyóntatás szereplői voltak a püspök, a nyakában krumpliolvasóval, a kezében bekormozott fakereszttel; a két ministránslegény; a negyedik szereplő a harangozó, kezében csengővel és rossz bögrével, amiben parázs volt a füstöléshez.
A császár, aki a püspököt nem ismerte, kételkedni kezdett, de amikor kiderült, hogy a per bírája ugyanilyen álmot látott, újra megvizsgálta az ügyet, és szabadon bocsáttatta a vádlottakat. A nevéhez fűződő leghíresebb legenda szerint élt Mürában egy szegény ember, aki nem tudta férjhez adni 3 lányát, mert nem tellett neki a hozományra. A dolog Miklós fülébe is eljutott, de a püspök túl szerény volt ahhoz, hogy nyíltan segítsen. Inkább az éjszaka leple alatt dobott be 3 erszényt az apának, így a lányok megmenekültek attól, hogy örömlánynak adják el őket. Ezért a tettéért Szent Miklós a hajadonok és az aggszüzek, továbbá a házasságnak és az anyaságnak a védőszentje és az oltalmazója. Védőszentje ezen felül Oroszországnak, Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Apuliának, a zálogházak tulajdonosainak, az illatszerészeknek, a gyógyszerészeknek, a pálinkafőzőknek, illetve Magyarországon Kecskemét városának. Szent Miklós ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése, hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel.
Hagyományainkhoz híven idén is megemlékeztek a csoportok Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Sajnos a járványhelyzetre való tekintettel csak egy nagyon gyors látogatást tehetett nálunk a piros köpenyes, fehér szakállas vendég, s gyorsan sietett is tovább, mert e jeles napon még sok gyermek várta… Az óvodások már nagyon várták a csoportokban a jellegzetes kopogtatást az ajtón. Az ajtón bekukucskáló piros ruhás nagyszakállút csillogó szemekkel fürkészték, majd izgatottan figyelték, mit rejt a hatalmas kosár, amit a kezében tart. A Szent Miklós napjára tanult dalok és versek meghallgatása után az óvodapedagógusok a Miklós püspök által személyesen írt levélkét olvasták fel, melyben kérte, hogy a gyermekek legyenek továbbra is kedvesek és jók, szeressék egymást, figyeljenek a társaikra, és fogadjanak szót szüleinek. Képgaléria: Részletek Kategória: Eseménytár - 2020/2021. nevelési év Megjelent: 2020. december 07.
2021. december 6., 09:54 A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által annyira várt Mikulás-ünnep is. Ma reggel sok kisgyermek volt boldog, amikor az ablakban, a gondosan kitisztított csizmácskákban finomságokat találtak. De lássuk a Mikulás-nap történetét! Fotó: Szent Miklós (Nikolaosz) a keleti egyházak legtiszteltebb szentje, ünnepét nyugaton a 10. század óta tartják. A hagyomány szerint Miklós a 3. században született a kis-ázsiai Patarában, gazdag kereskedőcsaládban. Úgy tartják, hogy már csecsemő korában is tartotta a böjtöt, e napokon csak egyszer szopott. Szüleit kiskorában elvesztette, egyik rokona, a város püspöke nevelte fel. Megtérése után Miklós jótékony célokra szétosztogatta örökségét, a hívők pedig égi jelre megválasztották Müra püspökévé. A hivatalt ötvenkét évig töltötte be. Diocletianus és Galerius császár keresztényüldözése (303-311) idején börtönbe került.