Déri Múzeum A Déri Múzeum főépülete ( Györgyi Dénes / Münnich Aladár 1923–29) Korábbi nevek: Városi Múzeum A múzeum adatai Elhelyezkedés Debrecen Magyarország Cím 4026 Debrecen, Déri tér 1. Alapítva 1902 [1] Elhelyezkedése Déri Múzeum Pozíció Debrecen térképén é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 21° 37′ 20″ Koordináták: é. 21° 37′ 20″ A Déri Múzeum weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Déri Múzeum témájú médiaállományokat. A Déri Múzeum főbejárata 1963-ban A Déri Múzeum Debrecen egyik legnevezetesebb közgyűjteménye. A történeti formákkal épült múzeum – előtte Medgyessy Ferenc szobraival – Debrecen belvárosának ékessége. A felújított múzeumot 2012 márciusában adták át. A Déri Múzeum filiáléja a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum. Épülete [ szerkesztés] A főépület Debrecenben, a Déri tér 1. alatt található. Györgyi Dénes neobarokk épületei közé tartozik ( Münnich Aladárral közös terv, 1923–1929), 1930. Déri múzeum munkácsy trilógia. május 25-én, országos ünnepély keretében nyitották meg. [2] Ezt a minden oldalon nyugodt homlokzatú kompozíció, az épület jó arányai, a finom bejárat-alakítás, a helyes városszerkezeti és városképi beillesztés, valamint a kiállítási termek jó megvilágítása biztosítják.
A művet Charles Sedelmeyer műkereskedő rendelte meg a festőtől, majd a mű New York-i bemutatója után John Wanamakernek adta el 1887-ben. A Wanamaker örökösök 1988-ban átadták a Sotheby's aukciósháznak, onnan Julien Beck vásárolta meg. Tőle 2004-ben Pákh Imre gyűjteményébe került. Majd a Magyar Kormány 2018. decemberében vásárolta meg, és 2019. januárjában adta át a Déri Múzeumnak.
Rappai Zsuzsa: Debrecen - Déri Múzeum Munkácsy-terem (TKM Egyesület, 1987) - Fotózta Kiadó: TKM Egyesület Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1987 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 16 oldal Sorozatcím: Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára Kötetszám: 233 Nyelv: Magyar Méret: 16 cm x 12 cm ISBN: 963-555-517-2 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, reprodukciókkal illusztrálva. Rappai Zsuzsa: Debrecen - Déri Múzeum Munkácsy-terem (TKM Egyesület, 1986) - antikvarium.hu. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A Debreceni Déri Múzeum rendkívül gazdag látnivalóval várja látogatóit. Jelenleg a "Település és társadalom" című helytörténeti kiállítás látható az első emeleten, a másodikon pedig a híres... Tovább Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
2019-07-17 Archívum A múzeum Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulója tiszteletére rendezte sajátos képi világú tárlatát. HungaryCarddal 50% kedvezmény a belépőjegy árából. A Zoltai Terem nagy belmagasságú, galériás elrendezése segítségével a látogató a festő egykori párizsi palotája, a karzatos szalon és a műterem vendége lehet. A korabeli lapok beszámolói, a fennmaradt fotók, valamint Pataky László akvarelljei segítségével alakul át a múzeumi tér, amelyben tanúi lehetünk Munkácsy Mihály élete egy-egy érdekes eseményének. A kiállítás történeteket mesél, amelyek végül a Munkácsy Teremben található Trilógiához vezetnek. A festő hatalmas képeinek kiállításai mindig különleges események voltak, így a Krisztus Pilátus előtt és a többi festmény is óriási látványosságként jelent meg. A jelenlegi tárlat 1882 óta, 137 év után vállalkozik az első darab budapesti kiállításának rekonstruálására a korabeli beszámolók leírását követve. Az Egyetértés c. Déri múzeum munkácsy múzeum. lap 1882-es februári számában így olvashatunk erről: "Munkácsy Mihály legremekebb alkotása a »Krisztus Pilátus előtt« ma reggel érkezett meg Bécsből, délután 3 órakor szállították be a sugárúti képzőművészeti palotába.
E törekvésünk reményében minden érdeklődőt szeretettel várunk! Állandó időpontok: kedd 11. 00 - Bibliai témájú, fényjátékkal kísért tárlatvezetés kedd 16. 30 - Zenekísérettel egybekötött fényjáték csütörtök 11. 00 - Zenekísérettel egybekötött fényjáték csütörtök 16. 30 - Bibliai témájú, fényjátékkal kísért tárlatvezetés szombat 11. 00 - Zenekísérettel egybekötött fényjáték szombat 16. Déri Múzeum – Wikipédia. 00 - Bibliai témájú, fényjátékkal kísért tárlatvezetés vasárnap 11. 00 - Bibliai témájú, fényjátékkal kísért tárlatvezetés vasárnap 16. 00 - Zenekísérettel egybekötött fényjáték
Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia A múzeum talán leglátogatottabb kiállító terében, a Munkácsy Teremben láthatók Munkácsy Mihály Krisztus szenvedéstörténetét feldolgozó, monumentális méretű alkotásai: a Krisztus Pilátus előtt, az Ecce homo és a Golgota. A közel két évtized alatt formálódó festmények Krisztus és vádlói, elítélői konfliktusait, továbbá végkifejletként az ige beteljesedését, Krisztus kereszthalálát jelenítik meg. Fényjátékkal kísért tárlatvezetések a Munkácsy Teremben Állandó időpontok Bibliai témájú, fényjátékkal kísért tárlatvezetés: kedd 16. 30, csütörtök 16. Rappai Zsuzsa: Debrecen - Déri Múzeum Munkácsy-terem (TKM Egyesület, 1987) - antikvarium.hu. 30, szombat 16. 30, vasárnap 16. 30 Zenekísérettel egybekötött fényjáték: szerda 16. 30, péntek 16. 30, szombat 11. 00, vasárnap 11. 00 Részvétel: megváltott belépőjegy + 800 Ft/fő
A kastély stílusa Az 1881-82-ben épült neoreneszánsz stílusú Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján készült. align=left A Parádsasvárra vezető út mellett lévő parkban három, egymáshoz lazán kapcsolódó épületből álló együttes a francia reneszánsz építészetet idézi. A téglány alaprajzú, kétszintes, beépített padlásterű főépület tömegéből négyzetes alaprajzú, legfelső emeletén loggiás torony és egy kisebb, kör alaprajzú lépcsőtorony emelkedik ki. Fájl:Károlyi-kastély, Parádsasvár.jpg – Wikipédia. A homlokzatot változatos kiülésű, kapcsolt ikerablakokkal megnyitott, a tetőszerkezetben harántirányú nyeregtetővel kiemelt rizalitok tagolják, melyek közt nyitott, kőmellvédes terasz húzódik. A főbejárat dór fejezetes pilaszterekkel tagolt, magas attikával hangsúlyozott kapurizalitban kapott helyet. A kapuszárnyak fölötti lunettában a Károlyi és Zichy család címere van. A kerek lépcsőtoronyból a park felé kváderezett keretezésű, félköríves kapu nyílik, zárókövén a Károlyi címerrel. A főépület a szemben álló gazdasági épülettel és a két épületet összekötő, pergolás épületrészekkel és középen kétszintes pavilonnal hangsúlyozott szárnnyal egy udvart fog közre.
Parádsasvár község Heves megye Pétervásárai járásában található, a 24-es számú főút mellett helyezkedik el a Mátra északi oldalán, Kékes-tető és Galyatető között. A településhez tartozik még Rudolf-tanya, Áldozó és Fényespuszta. Nem volt mindig önálló település, 1912-ig Bodonyhoz tartozott. Közigazgatásilag önálló községgé 1958-ban vált, ekkor kapta a mai Parádsasvár nevet. Parádsasvár több gyógyvízzel is rendelkezik, köztük a legismertebb a Parádi kénes víz, melynek forrása fölé egy ivócsarnok épült. Az ivócsarnok mellett eredetileg egy fürdőház is volt, aminek a helyén most a Károlyi kastély található. Parádsasvár látnivalók Károlyi kastély A Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján épült 1881-1882 között, neoreneszánsz stílusban az egykori csevicefürdő helyére. A Károlyi család a vadászkastélyt Sasvár névre keresztelte, melyet a település mai neve is őriz. A Tanácsköztársaság után az állam eltulajdonította a birtokot a Károlyiaktól. Parádsasvár – Károlyi kastély | Bagyinszki Zoltán fotográfus. A két világháború között lakhatatlanná vált épület 1945 után úttörőtábor lett.
1998-tól folynak az építési munkálatok: a kastélyt szállodává építik át; az engedélyt a gazdasági épület bővítésére, új garázs-, ill. mosodaépület, sportpályák építésére szól. 1999 júniusban a munkálatok szemlátomást a befejezésükhöz közelítenek.
A három épületrész udvari Homlokzatát a klasszicista fürdőházból megőrzött dór oszlopos, fedett folyosó kíséri. A főépület udvarra néző homlokzatán a hármas ikerablak alatt terrakotta, koronás grófi címer és 1882-es évszám látható. Az épületek megjelenését terméskövet idéző lábazat felett vörös tégla falszövet és a vakolatból kialakított sarokarmírozás, illetve ablak-és ajtókeretezés határozza meg. Belsőben eredeti lépcsőház, földszinten kandalló. A parádi felső, majd sasvári kastély gr. Kastélyhotel Sasvár Resort - Kastélyhotel Sasvár Resort. Károlyi Györgyné született gr. Zichy Karoline építtette (építész: Ybl Miklós). A községbe vezető út mentén elterülő parkban szabadon álló, egy udvar három oldalán U alakban emelkedő épületszárnyakból álló együttes. Az U alak egyik szára egy L alaprajzú, földszintes gazdasági épület, mely a patakvölgy felé eső szakaszon azonban kétszintes; másik szára a tulajdonképpeni kastély: téglalap alaprajzú, főhomlokzatán két sarokrizalittal, a rizalitok között elhelyezkedő nyitott terasszal, a D-i rizalithoz kapcsolódó négyzetes s az ehhez tartozó kör alaprajzú (lépcső-) toronnyal.
A kerek lépcsőtoronyból a park felé kváderezett keretezésű, félköríves kapu nyílik, zárókövén a Károlyi címerrel. A főépület a szemben álló gazdasági épülettel és a két épületet összekötő, pergolás épületrészekkel és középen kétszintes pavilonnal hangsúlyozott szárnnyal egy udvart fog közre. A három épületrész udvari Homlokzatát a klasszicista fürdőházból megőrzött dór oszlopos, fedett folyosó kíséri. A főépület udvarra néző homlokzatán a hármas ikerablak alatt terrakotta, koronás grófi címer és 1882-es évszám látható. Az épületek megjelenését terméskövet idéző lábazat felett vörös tégla falszövet és a vakolatból kialakított sarokarmírozás, illetve ablak-és ajtókeretezés határozza meg. Belsőben eredeti lépcsőház, földszinten kandalló. A parádi felső, majd sasvári kastély gr. Károlyi Györgyné született gr. Zichy Karoline építtette (építész: Ybl Miklós). külső leírás: A községbe vezető út mentén elterülő parkban szabadon álló, egy udvar három oldalán U alakban emelkedő épületszárnyakból álló együttes.
Jelenleg Kastélyhotel Sasvár néven ötcsillagos szállodaként üzemel. Üveggyár Egykor az üveggyár volt Parádsasvár leglátogatottabb nevezetessége. A Parádi Üveggyár elődje eredetileg a mai Parádóhuta helyén volt, amelyet II. Rákóczi Ferenc építtetett 1708-ban. A gyár ekkor fagáz tüzeléssel üzemelt, és amint az erdő elfogyott körülötte, az üzemet áttelepítették. Így lettek az üzem következő állomásai Szuhahuta, Ötházhuta, Fiskálishuta, majd a végleges helye (1767) Parádsasvár. A gyárnak az idők folyamán több tulajdonosa is volt, melyek egyike Grassalkovics herceg volt, majd azt a báró Orczy család követte. Tőlük Kaan Henrik Sámuel és Szitányi Ulman Móric vette haszonbérbe. Ezután gróf Károlyi György vásárolta meg az üveggyárat. A rendszerváltás óta több tulajdonosváltáson átment üzem néhány éve felhagyott az országhatáron túl is elismert ólomüveg gyártásával és csiszolásával, ezt követően már csak hagyományos eljárással készültek üvegtermékek. 2005 őszén jelentették be, hogy új néven, új tulajdonossal már 2005-ben 100 dolgozóval újraindul az üveggyár.