Vasárnap este több mint 1, 3 millióan nézték az M4 Sporton a labdarúgó Európa-bajnokság döntőjét. Ez egyébként a készülékek előtt ülők közel 33 százaléka volt. A 18-49-es korcsoportban 443 ezer nézőről és 35, 4 százalékos közönségarányról beszélhetünk. A Németország-Magyarország mérkőzés még a döntő nézettségét is verte (Fotó: MTI/Kovács Tamás) Mindez pedig azt eredményezte, hogy az Eb legnézettebb találkozója a 2-2-es döntetlennel végződött Németország-Magyarország lett, amelynek 1 751 699 nézője volt. Érdemes megjegyezni, hogy ezzel egyben az év legnagyobb nézettséggel büszkélkedő televíziós műsora lett, míg a kontinensbajnokság döntője 2021 második legnézettebb tévés programja lett. A döntőt egyébként nem csak hagyományos módon nézték sokan, de a csatorna weboldalán keresztül elérhető streamen is. Az összecsapást az weboldalon 121 295 fő kísérte figyelemmel a közvetítést, akik 326 306 videóindítást kezdeményeztek. (Utóbbi kapcsán a korábbi cikkeinkben megjegyeztük, hogy azért az nem egyértelmű, hogy sokan voltak, akik például technikai hiba miatt csatlakoztak többször a közvetítésbe, vagy sokan menet közben kikapcsolták a streamet. )
A hivatalos közönségmérést végző Nielsen statisztikái szerint az elődöntők közül az Anglia-Dánia mérkőzés egyértelműen nagyobb érdeklődést generált, igaz ebben talán az is közrejátszott, hogy az a hosszabbításban eldőlt, és ennek köszönhetően a közvetítés a másik találkozónál bő 20 perccel rövidebb volt. Miután mindkét találkozó hétköznap volt, talán volt annak jelentősége, hogy az angol meccset követők a fentieknek köszönhetően éjfél előtt ágyba bújhattak. Erre a szerdai találkozóra egyébként a teljes lakosság esetén (4 év felettiek) 940 ezren voltak kíváncsiak, ami a tévé előtt ülők közel 30 százalékát jelentette. Az olasz-spanyol találkozó ennél 90 ezerre kevesebb nézőt tudott felmutatni, azt 851 ezren követték, ami 28 százalékos közönségaránynak felelt meg. Ha az elődöntők statisztikáit a 18-49 évesek esetén nézzük, akkor az olasz meccs esetén 357 ezer nézőről és 31, 4 százalékos közönségarányról beszélhetünk. Az angolok találkozóját a kereskedelmi célcsoportból 406 ezer ember követte, ami azt jelenti, hogy a tévé előtt ülők 34 százaléka kapcsolt az M4 Sportra.
A válogatott játékosai a szereplésük alapján részesülnek a jutalomból. Mindhárom Eb-csoportmeccset Gulácsi Péter kapus és az előtte húzódó védőtrió, Willi Orbán, Botka Endre, Szalai Attila játszotta végig, ők számíthatnak a legmagasabb díjazásra. Négy éve fejenként átlagban mintegy 50 millió forintot kaptak a focisták, vélhetően most is hasonló lesz a díjazásuk. Kleinheisler László (fehérben) mindhárom csoport-meccsen szerepelt, így ő is több jutalomra számíthat / Fotó: GettyImages De a weboldal által 74 millió euróra (25, 8 milliárd Ft-ra) taksált csapat igazán nagy nyeresége az átigazolási időszakban válhat kézzelfoghatóvá. Több játékosunk remekelt, aminek köszönhetően előkelőbb klubhoz is igazolhatnak a nyáron. A török Fenerbahcéban szereplő Szalai Attilát például a spanyol bajnok Atlético Madrid és a Bajnokok Ligája-induló olasz Atalanta is kiszemelte, de korábban az angol Leicester is érdeklődött iránta. Jelenleg 7 millió euróra (2, 5 milliárd Ft-ra) tartják az értékét, de csak több mint 20 millió euróért (6, 9 milliárd Ft-ért) engedné el a klubja.
A The Guardian március 22-i információi szerint Nagy-Britannia és Írország közösen rendezi meg a 2028-as labdarúgó Európa-bajnokságot, miután rajtuk kívül senki más nem nyújtott be pályázatot a kontinenstornára. A pályázati szándékot március 23-ig, vagyis szerdáig kell benyújtani, a jelentkezők listáját pedig április 7-én jelenti be az UEFA, amely a győztest 2023 szeptemberében hirdeti ki. Ám eddig az Egyesült Királyság és Írország közös rendezésű tervezetén kívül egyetlen pályázat sem érkezett be, így könnyen lehet, hogy még az UEFA végrehajtó bizottságának áprilisi ülése előtt hivatalos döntés születhet. Az Európai Labdarúgó Szövetség szerint a hat év múlva esedékes tornán 24 csapat vesz majd részt, de nem elképzelhetetlen, hogy 32-re növelik a mezőnyt. A 2024-es Európa-bajnokságnak Németország ad otthont.
#csakegyutt — MLSZ (@MLSZhivatalos) June 7, 2021 Az UEFA és a FIFA szabályai nem engedik a politizálást a pályán, és a stadionban sem, amit az MLSZ nem csak elfogad, de egyet is ért vele. " A himnusz alatt térdelni a színesbőrűek elnyomása elleni tiltakozásként 2016-ban kezdett Colin Kaepernick, aki akkor még a San Francisco 49ers amerikaifutball-csapatának irányítója volt. Újra és újra megismételt akciója, amelyhez mind többen csatlakoztak, végül oda vezetett, hogy gyakorlatilag kirekesztették az NFL-ből. Az általa indított tiltakozási hullám tavaly kapott új erőre, George Floyd halála után, a Black Lives Matter mozgalom megerősödésével. Az angol labdarúgó Premier League-ben például szerves része lett a térdelés a meccseknek, és tudható, hogy az angol válogatott játékosai az Eb-n is bemutatják majd a tiltakozásnak ezt a formáját. Nemrég kiderült, hogy a tokiói olimpián az ilyesmiért büntetés jár majd.
A vasárnap véget ért labdarúgó Európa-bajnokság két dolgot is bizonyított, az egyik, hogy az emberek szeretik az izgalmas, jó meccseket. A másik, hogy ha mindezt a magyar válogatott szállítja nekik, akkor olyanok is leülnek a tévé elé, akik egyébként nem néznének focimeccset. Az Európa-bajnokság alatt, a korábbi hetekben beszámoltunk arról, hogy az első mérkőzések tévés nézettsége hogyan alakult, ahogy arról is írtunk milyen érdeklődést generált a magyar válogatott debütálása, majd a mindent eldöntő Németország elleni találkozó. Ebből a szempontból érdemes megnézni, hogy az Eb csúcsát jelentő elődöntők és a finálé nézettsége milyen számokat hozott. Az összehasonlításban ezúttal is okoz némi nehézséget, hogy a méréseket végző Nielsen az egyes adások számait adta meg. Míg az elődöntők esetében a közvetítés gyakorlatilag csak a mérkőzésre korlátozódott, addig a döntő esetén az azt megelőző rövidebb záróceremónia, illetve a díjátadó is szerepelt. Ugyanakkor az MTVA kiadott a döntőre vonatkozó adatokat, amelyek révén viszonylag jól összevethetőek az egyes mérkőzések.
Imádom a mézes krémest, de most egy olyan verziót szerettem volna, ami nagyon egyszerűen elkészül és nem kell egy fél napot rászánni. Így gondoltam, pohárkrémet készítek, alapként pedig rizslisztes mézeskalácsot használok hozzá - ennek a morzsája tökéletes alapja lesz a mézes sütinek. Hozzávalók 2 pohárhoz kb. 100 g a rizslisztes mézeskalácsból (recept ITT) 200 ml tej 2 ek. cukor 2, 5 ek. rizsdara 80 g vaj baracklekvár csokidarabok A tejből, cukorból és rizsdarából főzünk egy tejbegrízt, majd hagyjuk kihűlni. Fahéjas mézes krémes. Robotgéppel hozzádolgozzuk a vajat, a mézeskalácsot pedig apró darabkákra törjük. A pohárban rétegezni kezdjük az alapanyagokat - mézes keksz morzsa, grízes krém, kekszmorzsa, baracklekvár, még egy kis keksz, grízes krém, a tetejére pedig csokoládédarabokat szórunk, vagy olvasztott csokit teszünk. Nagyon egyszerű, gyorsan elkészül, és ízvilágban éppen olyan, mint a rendes sütemény. :)
Ajánljuk még: Ellenállhatatlan fahéjas desszertek >>> Fenséges mézes finomságok >>> Nagyi házi sütijei >>> Szeretnél értesülni a Mindmegette legfrissebb receptjeiről? Érdekel a gasztronómia világa? Iratkozz fel most heti hírlevelünkre! DECEMBER 10. - Gluténmentes mézes krémes kehely | Gluténmentes élet. Ezek is érdekelhetnek Friss Hagyományos húsvéti ételek Közeleg a húsvét, lassan meg kell tervezni a húsvéti menüt, amelynek minden családban vannak fix, kihagyhatatlan elemei. Ilyen például a húsvéti sonka tormával és a fonott kalács, amelyeket szinte kötelező elkészíteni húsvétkor. De a töltött tojás, tojássaláta, sárgatúró, pogácsa, sonka- és sajttekercs, a répatorta vagy a linzer sem hiányozhat a húsvéti asztalról. A hidegtálakhoz készíthetünk göngyölt húst, egybesült fasírtot és salátát is. Hogy le ne maradjon semmi fontos a bevásárlólistáról, összegyűjtöttük azokat a recepteket, amelyek részei a hagyományos húsvéti menünek, a levestől a főételen át a desszertig megtaláltok mindent, és a húsvéti reggeli fogásait is elmenthetitek.
Mikor valami krémes finomságra vágysz, próbáld ki ezt a receptet. Nálunk mindenkit elbűvölt ez a finomság. Hozzávalók Tészta: 40 dkg finomliszt, 1 db tojás, 3 dkg sertészsír, 3 ek tej, 2 ek akácméz, 15 dkg cukor, 1 ek fahéj (púpos evőkanál), 1 kk szódabikarbóna. Krém: 2 csomag vaníliás cukor, 4 evőkanál finomliszt, 4 dl tej, 25 dkg vaj, 25 dkg porcukor. Elkészítés Tészta: Liszt nélkül a többi hozzávalót felmelegítjük egy fazékban, majd a lisztet is hozzátesszük. Összedolgozzuk, és 4 lapot nyújtunk belőle. Gáztepsi méretűre is ki lehet nyújtani, de ha egy kicsivel kisebbre nyújtjuk, az sem gond. Egyesével kisütjük őket a tepsi hátlapján. Krém: A vajat a cukorral habosra keverjük. A vaníliás cukrot és a lisztet a tejjel felfőzzük, majd ha kihűlt, összekeverjük a vajas keverékkel. Felkenjük a lapokra a krémet, és kész éjszakát hűtőbe tesszük. Én a tetejére tortabevonót tettem. Kati Kiss receptje!