Esténként, amikor háznépe már lefeküdt, elhúzódott egy maga alkotta költői álomvilágba, a képzelődések országába, ahol versírással, olvasással vigasztalódott. Megoldhatatlan problémája egy idő után csüggedtté, kedélybeteggé, kiábrándulttá és melankolikussá tette. Berzsenyi Levéltöredék Barátnémhoz Elemzés. Falusi elvonultságában a "niklai remete" lelki társtalanságát, egész életének szomorúságát gyönyörű elégiákban verselte meg. A Levéltöredék barátnémhoz valamikor 1804 és 1808 között keletkezett (pontosan nem tudjuk, mivel a költő nem keltezte verseit), és a vidéki, magányos költőember életét mutatja be érzékletes képekkel. Berzsenyi kezdetben a Kemenesalján (Vas megyében) gazdálkodott, felesége sömjéni birtokán, ahová az apai zsarnokság elöl menekült el. Az 1800-as években költözött a Somogy megyei Niklá ra, anyjától örökölt birtokára, s a Levéltöredék barátnémhoz is itt született. Berzsenyi Dániel portréja Az elemzés vázlata: Bevezetés (a vers keletkezésének körülményei, életrajzi háttere) A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan) A cím értelmezése és a műfaj kérdése: episztola vagy elégia?
Verseiben számos női név előfordul (pl. Lolli, Lili, Pyllis, Daphné, Dudi), ezek közül csak egyet sikerült azonosítani. A hetyei lelkész lánya, Perlaky Judit – Dudi – Döbrentei Gábor (1785-1851) költőnek a mostohatestvére volt, és állítólag Berzsenyi feleségül is vette volna, de szigorú apja vagyoni okokból nem engedélyezte a házasságot. Akár Judit a vers címzettje, akár valaki más, könnyen lehetséges, hogy a Levéltöredék egy ilyen Kemenesalján hagyott barátnőhöz szól. Megjegyzés: Perlaky Judit nem összekeverendő Dukai Takács Judit költőnővel, aki távoli rokona volt Berzsenyinek (egy episztolát is írt hozzá később Dukai Takács Judithoz címmel). Ebben a Juditban már valóban megtalálta a vágyott szellemi partnert, de a hölgy a vers keletkezésekor, 1804 és 1808 között még csak gyermek volt (19 évvel fiatalabb Berzsenyinél), így hozzá nem szólhat a mű. Az is lehetséges még, hogy a vers címzettje fiktív személy, egy elképzelt barátnő, beszélgetőtárs, amilyenre régóta vágyott a költő. Az elemzés szempontjából egyébként nem fontos a címzett kiléte.
Tudod, elvesztettem édes enyelgőmet, Tudod, magam vagyok, mert te nem vagy velem. Lefestem szüretem estvéli óráit, Ha már cselédimet nyugodni eresztem, És csak alig hallom a vígság lármáit, Agg diófám alatt tüzemet gerjesztem. Leplembe burkolva könyökemre dűlök, Kanócom pislogó lángjait szemlélem, A képzelet égi álmába merűlök, S egy szebb lelki világ szent óráit élem. Az őszibogárnak búsongó hangjai Felköltik lelkemnek minden érzéseit, S az emlékezetnek repdező szárnyai Visszahozzák éltem eltűnt örömeit. Életem képe ez. – Már elestvéledtem, Béborúlt az élet vidám álorcája! Még két mulatótárs van ébren mellettem: A szelíd szerelem hamvadó szikrája S bús melancholiám szomorgó nótája. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! A nemesi életmód tarhatatlanságának tudatosulása ez a pillanat. Ehhez kapcsolja a "lehet-e tovább" kérdést. Az érzés és a költészet jelent kapaszkodót. Ahogy a levélkezdet episztola-ígérete leírássá alakult, a leírás helyét az "önszemlélet líra személyessége" veszi át.
A falusi CSOK a Családi Otthonteremtési Kedvezmény egyfajta kiterjesztéseként óriási segítséget nyújt azok számára, akik szeretnének lakást vásárolni, házat építeni, esetleg már meglévő ingatlant felújítani valamelyik vidéki településen. Bár a kedvezmény kizárólag családok számára vehető igénybe, és rengeteg helyen nem is elérhető, ellenben érdemes élniük a lehetőséggel akik gyerekvállalás előtt állnak, esetleg már rendelkeznek kiskorú gyermekekkel. Alábbiakban részletesen bemutatjuk, milyen feltételei vannak 2020-ban a falusi CSOK-nak! Mindent a falusi CSOK összeghatárairól A Családi Otthonteremtési Kedvezmény specializált változatának a lényege, hogy könnyebben új lakáshoz juthassanak, vagy egyszerűbben újítsák fel meglévő otthonaikat a kisgyermekes családok. A falusi CSOK csak bizonyos településeken vehető igénybe, érdekessége pedig leginkább az, hogy egy használt lakásra ugyanannyi jár, mint abban az esetben, ha vadonatúj ingatlant vásárolunk. Hogy mekkora összegű támogatás illet meg minket, azt minden esetben a már meglévő, vagy szerződésben vállalt utódok száma határozza meg, vagyis egy gyermekre 600 ezer forintot; két gyermekre 2, 6 millió forintot; három gyermekre pedig 10 millió forintot igényelhetünk.
A minimális alapterületet természetesen nem előzetesen, hanem utólag kell teljesítenie az igénylőnek, ezzel biztosítva azt, hogy a támogatási összeget a család a lakás alapterületének bővítésére használja fel. A maximális alapterület tekintetében a falusi CSOK-kal támogatott ingatlanok maximális mérete nem esik korlátozás alá. A falusi CSOK felhasználhatósága Sokan azért nem élnek a falusi CSOK részeként igénybe vehető vissza nem térítendő támogatással, mert nem tudják pontosan, mire is használhatják fel az így kapott összeget. Itt lényeges kiemelni, hogy ha a támogatásban részesülő személy nem tudja teljesíteni a szerződésben rögzített követelményeket, azaz számlákkal igazolni a munkálatok elvégzését – amire három év áll a rendelkezésére –, akkor a támogatást teljes egészében vissza kell fizetnie az összeget biztosító pénzintézet számára, akik személyesen ellenőrzik majd a szerződésben foglaltak teljesülését. Jelenleg a jogszabályok az alábbi ingatlancélok esetén fogadják el az igénylést: új lakás vásárlásakor; új lakás építésekor; használt lakás vásárlásakor; használt lakás bővítésekor; használt lakás korszerűsítésekor.
Falusi CSOK igénybevételének feltételei - 2021. 04. 12. Agrárhírek Az elmúlt időszakban a Kamarához a falusi CSOK-kal kapcsolatban több megkeresés is érkezett. A kérdések nagy része a falusi CSOK igénybevételének feltételeire irányultak, különös tekintettel arra, hogy egy preferált településen élő kistermelő, akinek nem adottak a lehetőségei arra, hogy vállalkozását lakóhelyétől eltérő helyen működtesse, elesik-e a falusi CSOK támogatástól azért, mert ingatlanát lakhatási cél mellett, gazdasági célra is használja. Jelen írásunkban választ szeretnénk adni a felmerült kérdésre. A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10. ) Korm. rendelet kimondja, hogy azon személy, aki felvette a falusi CSOK támogatást, de a támogatásban szereplő ingatlan lakáscél mellett egyéb, például gazdasági célt is szolgál, úgy abban az esetben a kedvezményezett a támogatás összegét késedelmi kamattal növelten köteles visszafizetni. Ez alól azonban kivételt képeznek azon személyek, akik már a támogatás benyújtásakor, a Kormányrendelet szerint nyilatkoznak arról, hogy az érintett ingatlant többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó székhelyeként használja; feltéve, ha a nyilatkozat megfelel az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben szereplő, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételeknek.
A támogatást igénylőknek akár több ingatlan tulajdona is lehet, és csak az igénylést követően kell a településre költözniük. A támogatást elnyert ingatlan 10 éven belül nem adható el (a támogatás visszafizetése nélkül), és nem adható bérbe, haszonélvezeti jog, vagy bérleti jog sem ruházható más személyre. A rendelet engedélyezi egyéni vállalkozás bejelentését az ingatlanba. Továbbá az igénylők gyermekei a támogatott településen kívüli más településen járhatnak iskolába, óvodába. A támogatás mellé speciális, állami kamattámogatású lakáshitel igényelhető (Falusi CSOK+Hitel) maximum 25 évre. A falusi CSOK támogatás igénylésének bonyolítását az OTP és a Takarékbank országos fiókjaiban tehetik meg az ügyfelek. Módosultak 2020. januártól a falusi CSOK szabályai! – Módosítás I. A használt ingatlanok (ház, lakás, tanya) felújításának, korszerűsítésének, és bővítésének a költségeire is igényelhető az áfa-visszatérítés. Ennek összege maximálisan 5 millió forint lehet, és a költségeket számlával kell igazolni.
Az elmúlt időszakban a Kamarához a falusi CSOK-kal kapcsolatban több megkeresés is érkezett. A kérdések nagy része a falusi CSOK igénybevételének feltételeire irányultak, különös tekintettel arra, hogy egy preferált településen élő kistermelő, akinek nem adottak a lehetőségei arra, hogy vállalkozását lakóhelyétől eltérő helyen működtesse, elesik-e a falusi CSOK támogatástól azért, mert ingatlanát lakhatási cél mellett, gazdasági célra is használja. Jelen írásunkban választ szeretnénk adni a felmerült kérdésre. A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10. ) Korm. rendelet kimondja, hogy azon személy, aki felvette a falusi CSOK támogatást, de a támogatásban szereplő ingatlan lakáscél mellett egyéb, például gazdasági célt is szolgál, úgy abban az esetben a kedvezményezett a támogatás összegét késedelmi kamattal növelten köteles visszafizetni. Ez alól azonban kivételt képeznek azon személyek, akik már a támogatás benyújtásakor, a Kormányrendelet szerint nyilatkoznak arról, hogy az érintett ingatlant többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó székhelyeként használja; feltéve, ha a nyilatkozat megfelel az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben szereplő, a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó feltételeknek.