Az étkezési rostokban gazdag datolyát legfőképpen a hidegebb hónapokban érdemes fogyasztani, amikor is nem mindig jutunk friss gyümölcshöz. A csomagolásban található szemeket Iránból szerzik be, héjuk sima és fényes. A VEGETÁR DATOLYA mag nélkül, szárított formában vásárolható. Már a mezopotámiaiak is ábrázolták ezt az ősi növényt, amelyet időszámításunk előtt is nagy becsben tartottak. Az igazságosság, szépség és őszinteség fogalmait kapcsolták hozzá. Aszalt datolya mag nélkül 10kg lédig. B-vitamint, kalciumot, foszfort, magnéziumot, káliumot, cinket és vasat is tartalmaz. Fogyasztásával természetes úton juttatjuk a szervezetbe ezeket a fontos nyomelemeket. Az egészséges nassolni való sokrétűen felhasználható. Kiváló süteményekhez, tortákhoz, müzlikhez, gyümölcssalátákhoz, pudingokhoz. Nagyon kellemes ízharmóniát nyújt különböző szárnyasokhoz, halakhoz töltelékként. Tápanyagtartalom 100 g-ban: Energia: 1178kJ / 282kcal Zsír: 0, 4g Szénhidrát: 68g Fehérje: 2, 4g Összetevők: datolya Kiszerelés: 500 gramm
Alkalmas magok csíráztatásra: gabonafélék magjai: búza, hajdina hüvelyesek magjai: lencse, mungóbab, zöldborsó olajos magvak: lenmag, napraforgó zöldségfélék: hagyma, brokkoli, retek, vöröskáposzta, brokkoli egyéb növények magja: mustár, lucerna, repce, lenmag, görögszéna, rukkola, zsázsa Minden növény magja más tápanyag- és vitaminkombinációt hordoz magában. Ne felejtsük el a magok csíráztatása kapcsán, hogy ami az adott növényre jellemző hatás, azt mind koncentrált formában vesszük magunkhoz csírájával. Vannak izzasztó hatású csírák, mint a mustár, omega 3 és 6 zsírsavban gazdagok, mint a repce, vértisztító és gyulladáscsökkentő hatású, mint a görögszéna, vagy természetes antibiotikum, mint a retek vagy a hagyma. A csírák tehát nem csupán vitaminforrások, hanem, akár bizonyos betegségek megelőzésében is nagy szerepük lehet. Mag csíráztatás otthon: vitaminbomba egész évben - Kreatív Farmer. A csíráztatás folyamata 1. A magok és az edény előkészítése Első lépés, hogy a magokat alaposan átmossuk, hogy eltávolítsuk róluk az esetleges szennyeződéseket. Mivel a vegyszereket egy öblítéssel nem tudjuk eltávolítani, így mindenképpen csak minősített bio csíráztatható magok között keresgéljünk!
Közülük is a törpe datolyapálma a legalkalmazkodóbb. Relatíve lassan fejlődik, tehát nem növi ki gyorsan a helyét. Egyetlen hátránya szúróssága. Melegebb vidékeken kültérre ültetik a szenegál datolyapálmát ( P. reclinata), amely akár a 20 méter magasságot is elérheti. Sok fényt, páradús környezetet és tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajt kíván. A Phoenix dactylifera kettős név első tagja, azaz a nemzetség név arra utal, hogy a föníciaiak terjesztették el. A dactylos a datolyát jelenti a fera pedig a vinni szót takarja, azaz föníciaiak datolyahordozója az eredeti fordítás. A datolyapálma akár 30 méterre is megnövő, levélüstököt viselő pálma. Törzse jellegzetes pálmatörzs, oszlopszerű, ág nélküli szár. A törzsön levélmaradványok találhatók. A 4-5 méterre is megnövő pálmalevelek sűrű, végálló rozettában helyezkednek el. Growing Dates from seed // Datolya ültetés magról - YouTube. A levélcsúcs hegyes, szúrós. Kétlaki. A virágfürtök a növény tetején fejlődnek. A pálmákról itt olvashatsz. A közönséges datolyapálma őshazája Elő-Ázsia és Irak területe, de mára az összes oázisban megtalálható.
Biztos sokan emlékeznek még a bő negyedszázaddal ezelőtti karácsonyi mandarinra, narancsra, és banánra, melyekért olykor órákat kellett sorban állni, és néha csak protekciós alapon, a pult alól kerültek elő. Mára déligyümölcs-fronton egész más a helyzet, a narancs, a banán…
A kifejlődőben lévő ágakat szintén csípjük vissza, amikor elérik a 15-20 cm-es hosszúságot, hogy ezzel segítsük elő a további elágazások kifejlődését. Ne feledjük, hogy az avokádó termése fáról származik, így tulajdonképpen mi magunk is fát nevelünk, jóllehet, eltart egy ideig, amíg a növény eléri egy fa magasságát. Az sem valószínű, hogy a fánk teremni fog, de ha mégis, elképzelhető, hogy az íze nem lesz annyira jó, és akár 8-10 évbe is telhet, míg azzá válik. Ennek ellenére az avokádómag csíráztatása kiváló időtöltés, ráadásul gyerekjáték, így mindenkit csak arra biztatunk, ha egy lehetősége van rá, próbálja ki!
Papp László Született 1905. január 4. [1] Szentes Elhunyt 1989. január 28. (84 évesen) [1] Budapest [2] Állampolgársága magyar Foglalkozása birkózó Papp László dr. ( Szentes, 1905. január 4. – Budapest, 1989. január 28. ) Európa-bajnok és olimpiai ezüstérmes magyar birkózó, ügyvéd, mesteredző, szakíró, sportvezető. Pályafutása [ szerkesztés] 1928 -ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen doktorált. 1928-1934 között Budapesten joggyakornok, 1934-1938 között a Pestvidéki Törvényszéken bírósági jegyző, majd titkár. 1938-1942 között Gödöllőn, illetve Újpesten járásbíró, 1942-1945 között a Pestvidéki Törvényszéken bíró, 1945-1949 között Szentesen a Csongrád megyei Földhivatal vezetője, a helyi földreform irányítója. 1949-1956 között a Pest Megyei Bíróság tanácselnöke, 1957-1971 között a Legfelső Bíróság bírája. 1971-től az FTC jogtanácsosa. 1923-1944 között a Magyar AC (MAC), a Magyar Atlétikai Club igazolt versenyzője. Az olimpiát követően sérülés miatt nem versenyzett. Ökölvívó a Ferencvárosi TC szakosztályában.
Szakmai sikerek [ szerkesztés] Igazságügy Kiváló Dolgozója (1960. ) Sport Érdemérem – ezüst fokozata (1955. ) Sport Érdemérem – arany fokozata (1974., 1980. ) Munka Érdemrend – ezüst fokozata (1965., 1970. ) Írásai [ szerkesztés] Papp László: A szabadbirkózás – Budapest, 1943 Papp László – Matura Mihály: A birkózás edzéselmélete – Budapest, 1952 Papp László – Matura Mihály: A szabadfogású birkózás – Budapest, 1953 Papp László – Matura Mihály: A kötöttfogású birkózás – Budapest, 1954 Papp László: A birkózás – Budapest, 1963 Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Papp László profilja az Olympedia oldalán Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896-1972; Budapest Sportkiadó Vállalat, 1972 Nádori László főszerkesztő: Sportlexikon L-Z – Sport, 1986 – ISBN 963 253 441 7 További információk [ szerkesztés] Papp László. (Hozzáférés: 2015. szeptember 18. ) Nemzetközi katalógusok VIAF: 102662044 OSZK: 000000033769 NEKTÁR: 757354 PIM: PIM67072 ISNI: 0000 0001 1001 5570 GND: 139818618
Az épület 1996. november 8-án került átadásra, és 2004. május 21-én vette fel a Dr. Papp László Városi Sportcsarnok nevet a szentesi születésű, az 1928-as amszterdami olimpián ezüstérmet szerzett kiváló birkózó és sportember Dr. Papp László után. A csarnok a szárazföldi sportok központja. A klasszikus értelemben vett teremsportok (kosárlabda, kézilabda, tánc) mellett a szabadidősport egyik bázisa is. A délelőtt jellemzően az óvodai és iskolai foglalkozások igényeit elégíti ki, a délután az egyesületi edzések, este amatőr csoportok veszik igénybe a csarnokot. Ugyancsak a létesítmény biztosít helyszínt a teremsportok bajnokságaihoz, önálló és külső szervezők által szervezett sportrendezvényekhez, edzőtáborokhoz. Az épület jellegéből adódóan a sportprogramok mellett egyéb kulturális és szórakoztató rendezvényeknek - koncerteknek, bálaknak - is helyszínt biztosít. A létesítmény 48x24 m-es nemzetközi szabványoknak megfelelő küzdőtérrel, 600 férőhelyes lelátóval és hasonló színvonalú öltözői, valamint kiszolgáló háttérrel rendelkezik.