Január – Boldogasszony hava – Télhónak – Fergeteg hava. Hónapneveink latin eredetűek. Római hagyomány szerint a hónapoknak, márciustól decemberig Romulus király adott nevet elsőként. Az első római naptár valószínűleg a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt, azaz a bak és a vízöntő havát az i. e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene, neki tulajdonítják azt, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak már január 1-jén kezdték az évet. A januári hónaphoz számos esemény: születés, halálozás, nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok kapcsolódnak. De vajon tudjátok, hogy milyen népi hiedelmek fűződnek az év első hónapjához? Ha nem, akkor ebben a cikkben rövid leírást olvashattok a januári népszokásokról. Január jeles napok. A januári hónaphoz számos esemény: születés, halálozás, nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok kapcsolódnak.
A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. "Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél". Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Újabb szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát. Januári népszokások - Téli jeles napok - Jeles napok - Erika-tanoda. Január 17. – Antal napja (Remete) Szent Antal szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek. A szerzeteshez kapcsolódó hiedelmek a hitújítás korában lehanyatlottak s Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éledtek újjá. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot, amelyet imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani. Sokan hittek abban, hogy az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet, ha három, Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt, és a betegre fújja a füstöt. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással. Január 18. – Piroska napja Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik: Ha Piroska napján fagy, 40 napig el nem hagy!
Január 25. Pál napja Ezt a napot pálfordulónak is szokták nevezni, mely arra a bibliai történetre utal, ami szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg és Pál apostol lett belőle. Januári jeles napok népszokások. Pál napi regula: "Ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel. " Haláljóslás is kötődik ehhez a naphoz. A néphit szerint pálfordulókor mindenki számára pogácsát sütöttek, amibe libatollat szúrtak. Akinek a tolla megperzselődött sütés közben arra betegség, akié megégett, arra halál várt a következő esztendőben. Forrás:
Király Lajos
A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással. Január 18. – Piroska napja Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik: Ha Piroska napján fagy, 40 napig el nem hagy! Házasságjósló hiedelem is fűződik e naphoz: Azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy. Január 21. – Ágnes napja Ezen a napon a várandós asszonyok sós vízben mosdottak, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek. Ehhez a naphoz is fűződik időjárási népszokás: "Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince. " Január 22. - Vince napja E naphoz főleg időjárásjósló népszokások tartoznak. A szőlőtermelők e napon megfigyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. Máshol vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak s a kihajtott vesszőkből jósolták meg a következő év termését. Január 25. Januári jeles napok - Kis Újság - Közéleti Magazin. - Pál napja E napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, miszerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg és lett belőle Pál apostol.