Jó pihenést című műsorunk hétfői vendége Szente Vajk színművész, rendező, drámaíró volt. A sokoldalú művész Nádas György szerkesztő-műsorvezetőnek mesélt a Most vagy soha című, készülő nagyjátékfilmről is, amely a forradalom kitörésének napja, vagyis 1848. március 15-e eseményeit dolgozza fel és hamarosan kezdődik a forgatása. Hallgassa meg!
Instagramon megosztva várja a Most vagy Soha című fotópályázatra a nevezéseket az Olympus. A képek közül a legtöbb 10 lájkot kapó fotóból, valamint a tizenegy tagú zsűri által kiválasztott legjobb képekből kiállítás nyílik július 24-én Tihanyban. A kiállítás megnyitójának napján egy workshopot is tartanak. Nevezni 2020. május 31-ig lehet a #olympusfotopalyazat2020 hashtaggel az Instagramra feltöltött olyan képekkel, amelyek más pályázaton még nem nyertek díjat. Egy pályázó max. 10 képpel nevezhet! "Most vagy Soha", avagy a pillanat varázsa – Olympus fotópályázat és fotókiállítás "A fotográfia képes azon pillanat érzését felerősíteni, amit akkor éltem meg, amikor exponáltam. A fényképnek nincs is más választása. A fotográfia nem lát a jövőbe. Meg persze a múltba sem. Egy kép mindössze az a pont, ahol a jövő összeér a múlttal. " Bartis Attila erdélyi író és fotóművész fogalmazta meg talán legjobban, mi is olyan csodálatos a fényképezésben. Most vagy Soha « Feldmár Intézet. Egyetlen pillanatot mutat csak meg, de az igazán jó képek mégis elgondolkodtatnak.
Tisza István magyar miniszterelnök fenntartásait fejezte ki, nem látta elérkezettnek az időt egy fegyveres beavatkozásra. Ellenkezése nem járt sikerrel. Ferenc József osztrák császár Németország támogatásával 1914. Most vagy soha free. A fennálló szövetségi rendszerek miatt – kezdetét vette az első világháború, amely összességében több mint 9 millió ember halálát okozta. 8, 5 millió katona halálát okozta a hadüzenet 102 éve
A Parker Solar Probe (jobbra) és a Magellan (balra) által készített felvételek ugyanarról a területről Fotó: NASA/APL/NRL és Magellan/JPL/USGS Bár arra a tudományos konszenzus szerint lényegében nincs esély, hogy a Földön is egyhamar vénuszihoz hasonló extrém éghajlat alakuljon ki, az égitest felszínének, vulkánjainak és légkörének vizsgálata így is rengeteg fontos információval szolgálhat a bolygókutatóknak és csillagászoknak, például amikor más csillagok körül keresnek lakható világokat. Még 2020 szeptemberében merült fel földi megfigyelések alapján, hogy a Vénusz légkörének viszonylag mérsékeltebb körülményekkel rendelkező részében foszfin található, amit egyes szakemberek az élet jelenlétére utaló jelként értelmeznek. Néhány hónappal később kiderült, hogy a foszfin nagyrészt rossz mérési kalibráció eredménye lehet, és valószínűleg egyszerű kén-dioxid-molekulákról van csak szó. Most vagy soha! - ONLINE beszélgetések Feldmárral | TICKETPORTAL belépőjegyek karnyújtásra - színház, zene, koncertek, fesztiválok, musicalek, sport. Egy tavaly a Nature Astronomyban közölt kutatás pedig lényegében kizárta, hogy bármilyen földihez hasonló élet létezzen 50-70 kilométer magasan, a bolygó légkörének életfolyamatokat lehetetlenné tevő, extrém alacsony relatív páratartalma miatt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Négy és fél milliárdból készít filmet Petőfiről a Rákay-Szente páros | 24.hu. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen. (MTI)
Ha viszont ilyen erős sugárzásról beszélünk, akkor ezt az Ulysses miért nem érzékelte, amikor 1992-ben elhaladt a bolygó mellett? A válasz röviden az, hogy azért, mert nem tudta, mit keressen, illetve nem is volt ehhez eléggé érzékeny érzékelőkkel felszerelve. Hasonló sugárzást ugyanis többféle mechanizmus okozhat. A most szóban forgó sugárzás úgynevezett fékezési sugárzás (vagy németül Bremsstrahlung – ami nem meglepő módon fékezési sugárzást jelent). A mechanizmus lényege, hogy a gyorsan mozgó elektronok töltéssel rendelkező atomokkal ütköznek a bolygó légkörében – mivel ez utóbbiak mágnesként vonzzák az atomokat. Most vagy sohail. A kölcsönhatás során az elektron gyorsan veszít a sebességéből, és ez az energia jelenik meg erős röntgensugárzás formájában. Azonban minél erősebb a röntgensugárzás, annál nehezebben érzékelhető, így ki is lógott abból a tartományból, amit az Ulysses műszerei még képesek lettek volna detektálni. Most azért sikerült kimutatni a NuSTAR adataiból ezt a sugárzást, mert a számítási modellnél figyelembe vették a fékezési sugárzást – kiderült viszont az is, hogy ezt az Ulysses nem tudta volna érzékelni 30 éve.
Egyrészt semmi sem indokolta igazán a folytatást, másrészt a filmet író-rendező Krasinski is egyfelvonásos kalandnak szánta az alkotását. Annak ellenére, hogy mindez bizony érződik a második részen, a rendező nagyszerű arányérzékkel szőtte tovább a történetet és indította el a Hang nélkül t a franchise-zá válás útján. A sztori pontosan ott folytatódik, ahol három éve abbamaradt. A meggyötört Abbott család, az apuka, Lee (John Krasinski) halálát követően útnak indul, hogy a korábban felfedezett jelzőtüzeket követve új búvóhelyre és túlélőkre bukkanjanak. Alig találnak rá a magányosan tengődő Emmettre (Cillian Murphy), amikor a hallássérült Regan ( Millicent Simmonds) magánakcióba kezd, hogy egy titokzatos rádiófrekvencia forrását felkutassa. Innentől kezdve a sztori két – hol pedig három – szálon halad előre. Látványos, egyben üdítő változás, hogy az első rész zárt helyszínei és klausztrofób atmoszférája után most lényegesen több időt töltünk a szabadban, aminek köszönhetően kinyílik a világ, több helyszínt és több karaktert ismerünk meg, ezzel együtt pedig több akcióban is lesz részünk.
Ez az egyik bajom vele. A másik: úgy csöppenünk bele ebbe a némaságba, hogy igazából alig-alig kapunk képet az előzményekről! Számtalan kérdés felmerült bennem mozizás közben…amiket szándékosan nem is akarok lelőni, mert akkor senki nem venné a fáradtságot, hogy megnézze. Hiányérzetem ellenére, mégis tudom ajánlani a Hang nélkül című filmet. Nem kell gigaprodukciót várni, hatalmas látványvilággal, és nem kell nagy elvárásokkal nekiülni. Csak csendben követni kell az eseményeket, és elgondolkodni egyvalamin: ha mi kerülnénk egy ilyen szituba, vajon csöndben tudnánk maradni? A Hang nélkül adatlapja: //Kokas B. kritika// 10 dolog, amit biztos, hogy nem gondoltál volna Emily Blunt-ról Színészi alakítás - 85% Látványvilág - 50% Tartalom - 80% Izgalom - 80% IMDB - 81% Rotten Tomatoes - 95% User Rating: Be the first one! Article Tags: Cade Woodward · Emily Blunt · Evangelina Cavoli · Ezekiel Cavoli · featured · Hang nélkül · Hang nélkül kritika · John Krasinski · Millicent Simmonds · Noah Jupe
Ennek azonban egy súlyos következménye van: a Hang nélkül tele van következetlenséggel. Gyakran merülhet fel a nézőben a kérdés: hogyan maradtak életben ezek az átlagos emberek, vagy, úgy egyáltalán, bárki az adott körülmények között? Akármennyire is jogos a felvetés a mi részünkről, a film ezzel némiképp visszakérdez: vajon mennyi ideig bírnánk ki ekkora csöndben? Bárhogy is, a magyarázatok hiányában nagy szükség van arra, hogy a néző felfüggessze a hitetlenségét. Az ún. "suspension of disbelief" meghatározó szakkifejezés, ami minden filmre érvényes, mégis azt éreztem, itt a szokásosnál is nagyobb erőfeszítésre van szükség. De ez igazából csak az első percekben okozott kellemetlenséget, később a feszültség miatt teljesen megfeledkeztem róla. Utána már csak annak tudtam szurkolni, hogy maradjon meg a csönd a vásznon. Elképesztett ez a tudatos rendezői fegyelmezettség, amelynek eredménye: a Hang nélkül szédületes dinamikája. Folyamatosan emelkedő feszültség, ami egy pillanatra sem enged – legutóbb a Dunkirk kapcsán találkoztam ilyen élménnyel.
"Ne próbáld meg érteni, érezd. " Christopher Nolan ezzel a szentenciával egyértelmű gesztust tesz a néző felé, mintegy ünnepélyesen megkéri, hogy analitikus gondolkodását hagyja a mozitermen kívül, ügyet se vessen a forgatókönyvben hemzsegő hibákra, csak adja át magát a színtiszta élménynek. Ezután pedig két órán keresztül, száraz dialógusok sorával próbálja tudományosan megmagyarázni a vásznon látott történéseket. Nolan karakterei kis túlzással beszélő fejek egy piszkosul látványos díszlet előtt. Ami azonban hiányzik a Tenetből, az éppen az, ami a mondjuk a Dunkirk öt emlékezetessé tette. A csend dramaturgiában betöltött szerepe és a képekkel való történetmesélés. Félreértés ne essék, egy film akkor is működhet, ha sokat beszélnek benne. Gondoljunk csak Aaron Sorkin vagy Martin Scorsese pergőnyelvű karaktereire. Ezen alkotók dialógusai azonban autentikusak és elmések, ellenben a Tenet tel, ami órákon keresztül magyarázza azt, amit képeken keresztül képtelen megmutatni. Ezzel a felfogással megy tökéletesen szembe a Hang nélkül.
[ Elfojtott üvöltés – Hang nélkül 2. Akármilyen bombasztikusra is sikeredett a 2018-as Hang nélkül, folytatást készíteni hozzá teljesen indokolatlannak tűnt. Aztán jött John Krasinski a Hang nélkül 2. -vel és bebizonyította, hogy a rókabőrt bizony szép elegánsan is le lehet húzni. [ Hang nélkül 2. filmkritika Mit szólnál hozzá, ha folyamatosan egy ellenséges idegen faj által képviselt fenyegetés alatt kellene élned, ráadásul majdhogynem pisszenés nélkül, nehogy felfedezzenek? Lényegében ez volt a koncepciója a 2018-as, az Emily Blunt - John Krasinski házaspár nevével fémjelzett első résznek, melynek valamelyest sikerült új fuvallatot hoznia a horrorfilmek egyre elcsépeltebbé váló műfajába. [ [Filmajánló] Hang nélkül 2 Emily Blunték visszatérnek a mozivászonra, hogy a szörnyekkel zsúfolt apokaliptikus világ ismeretlen tájait is felkutassák. Amikor bejelentették a Hang nélkül második részét, vegyes érzelmekkel várhattuk a produkciót. John Krasinski rendezése pont azon filmek közé tartozik, amiket alapvetően nem érdemes folytatni.
A cselekmény egyébként egy, az alieneket mintegy "megmagyarázni" akaró, de inkább magyarázkodóvá sikerült rövid prequel után ott veszi fel a fonalat, ahol az első film véget ér: a kis család maradéka megpróbálja csendben túlélni a vak, de hang által nagyszerűen tájékozódó hiperagresszív idegenek invázióját, a túlélést pedig ezúttal egy kisbaba nehezíti, akit egy oxigénpalackkal és egy hermetikusan záró bölcsővel próbálnak elnémítani. És körülbelül ennyi a lényeg, a történet többi része egy átlagos Walking Dead -epizód (vagy bármilyen más zombis-alienes-atomkatasztófás túlélőfilm) megírtsági fokán van, a foghíjas sztorit pedig ezúttal nem egyszerű, de működő csend-dramaturgiával fedi el Krasinski, hanem sokszor látott ugróijesztgetésekkel, survival-motívumokkal és egyéb thriller-trükkökkel pányvázza ki. Félszájjal behozza például a posztapokaliptikus műfajok egyik alapvető elemét, az "ember embernek farkasa" elvén működő portyázó banda toposzát is, de azt már lusta elmagyarázni, hogy ezek kik, miért, hogyan és mit – meg különben is.