Petőfi Sándor: "Kiskunság", Pest 1848. június. Szélmalommal, faluvég ábrázolása.
Verselemzés: Vershelyzet: A vers a romantikus vallomásosság jegyében, a személyes érintettség nyilvánossá tételével, illetve a vershelyzet kimondásával indul. A bevezető versszakokban a lírai én feltehetőleg egy friss, múltbéli élményre, szülőföldjén tett korábbi látogatására emlékszik vissza. Személyes gondolataiban szembeállítja jelenlegi környezetét, a nagyváros tőle idegen világával. A beszélő már ebben a szembeállításban, nyilvánvalóvá teszi, hogy fizikai jelenléte a nagyvároshoz köti, mégis az alföldi tájat érzi legbenső lényegével, lelkével azonosnak. Beszédhelyzet: A vershelyzet részletes bemutatását követően az alföldi táj megidézése, a látvány kerül középpontba. A felidézett-elképzelt tájba a lírai én önmagát is belehelyezi. A lírai énnek ez a megkettőzése elbizonytalanítja a megszólalást. Hiszen a tájleírás egyszerre olvasható a nagyvárosban képzelgő költő és az elképzelt alföldi vándor beszédeként. Petőfi sándor kiskunság verselemzés. Ez azt jelenti, hogy a jelen és a jövő idősíkjai is összeolvadnak. A zárlatot a felidéző –visszaemlékező én szólamaként is olvashatjuk.
Hova szívem, lelkem Mindig, mindenhonnan vissza-visszavágyott, Ujra láttam végre születésem földét, A szép Kiskunságot! Bejártam a rónát, Melyet átölel a Tisza-Duna karja, S ölében, mint kedves mosolygó gyermekét, Az anya, úgy tartja. Itt vagyok megint a Nagyvárosi élet örökös zajában, Oh de képzeletem most is odalenn az Alföld rónáján van; Testi szemeimet Behunyom, és lelkem szemeivel nézek, S előttem lebegnek szépen gyönyörűn az Alföldi vidékek. Forró nyárközép van, Kapaszkodik a nap fölfelé; sugára Mint a lángeső, oly égető özönnel Ömlik a pusztára... Puszta van körűlem, Széles hosszu puszta, el is látok messze, Egész odáig, hol a lehajló ég a Földdel olvad össze. Gazdag legelőkön Visz az út keresztül; ott hever a gőböly, Rekkenő a hőség, azért nem fogyaszt most A kövér mezőböl. Petőfi sándor kiskunság elemzése. Cserény oldalánál Szundikál a gulyás leterített subán, Kutyái is lomhák, nem is pillantanak Az útazó után. Itten a lapályon Egy ér nyúlik végig, meg se' mozdul habja, Csak akkor loccsan, ha egy-egy halászmadár Szárnyával megcsapja; Szép fövény az alja, Egészen lelátni sárga fenekére, A lusta piócák s a futó bogarak Tarka seregére.
Tehát lényegében a személyes érzelmek kimondása keretbe foglalja a leíró részt. Így a zárlatot lehet a nagyvárosban a Kiskunságra visszaemlékező lírai én szavaiként lehet értelmezni. A kompozíció folyamatosan, vonalszerűen halad előre. A lírai én nem egyetlen pontból figyeli meg a tájat, hanem folyamatosan előrehaladva, az utazó szemszögéből írja le a látottakat, így a nézőpont állandóan változik. Tehát a lírai én, aki felidézi a Kiskunságot, önmagát vándorként beleképzeli a tájba, aki utazik, ennek következtében egy folyamatosan mozgásban levő nézőpont jön létre. Az elképzelt utazás során az olvasó a vándor mozgását és tekintetét követi, tehát az ő szemével látja a vidéket. Petőfi sándor kiskunsag . A képzeletbeli vándorlás egy forró nyári délelőttön kezdődik (" Kapaszkodik a nap fölfelé ") és estig tart (" Közeleg az este "). Meghatározott iránya is van: a puszta belseje felől (" Puszta van körűlem ") haladunk az alföldi kisvárosig (" Végre ott a város "). A nyitó képben a költő a lírai ént a táj közepére helyezi (" körűlem "), amely egy kitüntetett pont, utal a romantikus személyiség kiemelt helyzetére és ráirányítja az olvasó figyelmét a lélek és a végtelen természet közti harmóniára.
A Kiskunság 1848 júniusában íródott Pesten, nem sokkal a szabadszállási választási kudarc előtt. Petőfi szülőföldjén, a Kiskunságban akart indulni a képviselőválasztáson, mert – mint választási beszédében írta – "bármily közel az ember szívéhez az egész haza, még közelebb áll az a hely a hazában, ahol született". Petőfi Sándor verse - Kis-kunság. A versben érezhető lelkiállapotból arra lehet következtetni, hogy a költő a felfokozott várakozás hangulatában volt: remélte, hogy képviselő lesz, és már azt is tudta, hogy gyermeke fog születni. Ezért Illyés Gyula véleménye, aki szerint a vers a kiábrándító választási vereség után született, nem megalapozott. Szegedy-Maszák Mihály szerint a Kiskunság keletkezési körülményei azt igazolják, hogy Petőfi politikai meggondolásból fogott hozzá a megírásához: szülőföldje dicséretének szánta a verset, amelyet tulajdonképpen a választásra írt. Bár a Kiskunság nem politikai vers, a költő tájleíró és politikai versei között nincsen éles határvonal, és könnyen lehet, hogy a tájvers politikai indíttatásból született.
Szélén a sötétzöld Káka közt egy-egy gém nyakát nyujtogatja, Közbe hosszu orrát üti víz alá a Gólyafiak anyja, Nagyot nyel, és aztán Fölemeli fejét s körülnéz kényesen, A vízparton pedig töméntelen bíbic Jajgat keservesen. Amott egy nagy ágas Áll szomorún, egykor kútágas lehetett, Mellette a gödör, hanem már beomlott, Be is gyepesedett; Elmerengve nézi Ez a kútágas a távol délibábot, Nem tudom, mit nézhet rajta? hisz affélét Már eleget látott. Ott van a délibáb A láthatár szélén… nem kapott egyebet, Egy ütöttkopott vén csárdát emelt föl, azt Tartja a föld felett. Kiskunság: 2011. Emerre meg gyérül A legelő, végre a nyoma is elvész, Sárga homokdombok emelkednek, miket Épít s dönt a szélvész. Nagy sokára egy-egy Tanya tünedez fel, boglyák és kazalok, Rajtok varju károg, itt-ott egy mogorva Komondor csavarog. Tenger szántóföldek Terjednek szerteszét, rajtok áldott búza, Lefelé hajlanak, kalászaikat a Nehéz mag lehúzza. A zöld búza között Piros pipacsok és kék virágok nyilnak, Imitt-amott sötét-vörös tüskerózsa, Mint egy vérző csillag.
Mint gyöngy virág az erdő közepén, úgy virúljon az életed, névnapod ünnepén! Nézz fel éjjel a csillagokra. Látod rád nevetve ragyogva. Apró fények, régi álmok, Boldog névnapot kívánok Változik az élet, mint egy gondolat, nincs állandó benne, csak egy pillanat. Változzon hát életed minden perc alatt, Légy először boldog, aztán boldogabb. "Úgy áldjon meg Isten neved napján, Hogy beérhesd vele minden órán. Legyen élted mint a virágos fa: Remény s öröm virágozzék rajta. Mely sok szívnek keserű gyötrelem, Legyen neked édes a szerelem. Igaz legyen, s mindig hű szeretetőd, Ki jobban szeressen, mint te szereted őt. Bánat ha ér, legyen az rövid éj, S utána hosszú boldog nap a kéj. S bárhova visz tőlünk a szerencse, Lépéseidet emlékül kövesse. S rokon érzet tartson köztünk hidat: Te se felejtsd távol barátidat. Boldog születésnapot Irénke néni! | Tata Város Hivatalos Honlapja. " (Vörösmarty Mihály) E szép napon Neked kel fel a nap, Felhőkön át simogatja arcodat. Csak neked nyújtja sugarát, S velem együtt Boldog Névnapot kíván. Neved napján mit is mondhatnék? Mindent, mit szeretnél, adjon meg az ég!
I gaz barátokat, kitartást, erős hitet, R eményt, szeretet kívánok Neked! É leted legyen boldog s gondtalan, N evetésed szálljon az égre boldogan! K ezed mindig fogja hűn, akit szeretsz, E zernyi áldás vigyázza minden lépteteket! Boldog Névnapot Kívánok Irénke Szeretettel:)Joe
Oka: Sohasem halványul szívünkben Emléked.. A gyertyát Zoliért 2022. 03. 31. napján gyújtotta vali, Hanuska anyukaja. Oka: ♥. Oka: FÁJÓ SZÍVVEL, SZERETETTEL!!!. gyújtotta Schulcz Ákos édesanyja. Oka: Szeretettel emlékezünk Rád. Oka: Soha nem felejtünk el, szívünkben élsz. Oka: Csak az idő múlik..... gyújtotta Beke Péter édesanyja. Oka: Drága Lelked nyugodjon békében!. Oka: Emlékedre szeretettel.. gyújtotta S. Mónika anyukája. Oka: Szomorú szívvel!. A gyertyát Zoliért 2022. 30. napján gyújtotta Erika, Diuska anyukája. Oka: Mély együttérzéssel, szeretettel!. gyújtotta M. Tóth Zoltán édesanyja. Oka: Szomorú szívvel, szeretettel... Oka: fájó szíyüttérzéssel!!. Oka: Soha nem felejtelek el❤️. Oka: FÁJDALOMMAL A SZÍVÜNKBEN!!!. gyújtotta Szajcsán Vali anyukája. Oka: Az angyalok vigyázzanak rád!. Pálócziné Irénke lapja - Kataning. Kattintson a gyertyára a továbbiakért.
Vigye az egérmutatót a gyertya fölé, hogy megjelenhessen itt, kiért ég... A gyertyát Zoliért 2022. 04. 02. napján gyújtotta Szajkó Ildikó édesanyja. Oka: Felejthetetlen emlékedre.. Kattintson a gyertyára a továbbiakért. gyújtotta ♥Ottó szülei és Testvére♥. Oka: Örök szeretettel emlékezünk. gyújtotta Béci édesanyja. Edike párja.. Oka: Drága lelkedért égjen gyertyám!. A gyertyát Zoliért 2022. 01. napján gyújtotta Holybaba mamija. Oka: fájó szívvel, szeretettel. Boldog névnapot irène frain. gyújtotta BERKI ROLAND anyukája. Oka: FÁJDALMUNK ÖRÖK!!!. gyújtotta Irénke. Oka: nagyon hiányzol. gyújtotta anya❤❤❤. Oka: Hiányzol nagyon Drága Zolikám!. Oka: Te voltál az életem, Te voltál az álmom, Te voltál minden boldogságom.... gyújtotta Papp Péter édesanyja /Papp István felesége. Oka: Drága lelkedért égjen a szeretetem lángja, örökké.... gyújtotta Fannika anyukája. Oka: Emlékére Fájó szívvel Gyújtom a gyertyát.... gyújtotta Anita, Anyukája Marika.. Oka: Emlékére égjen szeretettel a gyertya.... gyújtotta Virág Tamás édesanyja.
Koronavírus információs vonal telefonszáma: 06 80 277 455; 06 80 277 456 Boldog születésnapot Irénke néni! Beküldte Ábrahám Ágnes - 2018, július 5 - 12:29 90. születésnapja alkalmából köszöntötte otthonában dr. Beró Henrietta alpolgármester Juhász Istvánnét, július 5-én. Juhász Istvánné Zalaerdődön született, férjével először Budapestre, majd 1952-ben Tatára költöztek. Irénke néni otthon dolgozott, az 1400 négyzetméteres telkük kertjében epret, később virágot termesztett. Boldog nevnapot irénke képek. Napközben a növényekkel foglalkozott, esténként pedig bedolgozott az akkori Háziipari Szövetkezetbe, ahonnan később nyugdíjba is vonult. 1 gyermeke, 2 unokája és 2 dédunokája van. Irénke néni ma is aktív, minden napra újabb célokat tűz ki magának: főz, takarít, varr, és ha kell fát is vág, szorgalma, tenni akarása kiapadhatatlan. Ahogyan ő fogalmaz, az élethez akaraterő kell, mert akarat nélkül semmi nincs a világon, munka nélkül pedig nem lehet élni. Isten éltesse Irénke néni, boldog születésnapot, további aktív nyugodt éveket kívánunk!