századi Bécsi Képes Krónika szintén megemlítette a székely írást. – Világosabban szólt az ősi betűrovásról Turóczi János a XV. Turóczi János szerint a székelyek nem felejtették el a scythiai betűket, hanem azokat még az ő idejében is fából készült pálcákra metszették. – A XVI. században Benczédi Székely István feljegyezte, hogy az erdélyi székelyek írása különbözik a többi magyar ember írásától, mivel a székelyek saját hún betűiket használják. – Hasonlóképen nyilatkoztak a XVI. század nagytekintélyű történetírói: Oláh Miklós, Verancsics Antal, Szamosközy István. A rovásírás XVI. és XVII. századi hiteles emlékeivel szemben a XIX. században több rovásírásos hamisítvány bukkant fel. Régi magyar iraq war. Ilyen volt: a Gellei imádságoskönyv, a Rohonci-kódex, a Turócxi fakönyv s különösen a Karacsay-kódex. Az utóbbinak tartalmát hamisítója, Somogyi Antal tette közzé, hogy bebizonyítsa a hún-székely rovásírás évezredes használatát. (Régi magyar énekek. Arad, 1893. ) Erről a szövegről 1903-ban a Magyar Tudományos Akadémia mondott döntő ítéletet.
Ez egy négyszögletes botra volt róva, és Luigi Ferdinando Marsigli (1658–1730) olasz hadmérnök másolata mentette meg az utókor számára. Igen érdekes a nagyszentmiklósi aranykincs 14 darabjának rovásírásos felirata is, melyet már sokan megkíséreltek megfejteni, de teljesen kielégítő megoldást még nem találtak. Buda – Wikiszótár. Görög szöveg különféle helyzetű szövegtagoló pontokkal (Kr. u. 9. század) A konstantinápolyi felirat első részének tükörképe (1515) A nikolsburgi székely rovásábécé
A Wikiszótárból, a nyitott szótárból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez eset alanyeset письмо́ пи́сьма birtokos письма́ пи́сем részes письму́ пи́сьмам tárgyeset eszközh.
– Ligeti Lajos: A magyar rovásírás egy ismeretlen betűje. Magyar Nyelv. 1925. – Melich János: Néhány megjegyzés a székely írásról. – Ligeti Lajos: A kazár írás és a magyar rovásírás. 1927. – Hóman Bálint: Magyar történet. Budapest, 1929.
Mit-Mihez Csuhé [ szerkesztés] Kukorica csövét borító levelek. Lásd még: Mit-Mihez Csupka [ szerkesztés] csuma, növényi szárrész, termés kocsánya Csurdítás [ szerkesztés], vagy Csurdítós. XVIII-XIX. századi szakácskönyvekben, leírásokban, irodalmi alkotásokban szereplő, elsősorban erdőben készített (pl. a vadászoknál) népszerű étel. Nyársra húzott és parázson pirított füstölt szalonna vagy füstölt sonka vöröshagymával. Csuszpájz [ szerkesztés] Németből származó, régebben gyakrabban használatos, vastag főzeléket jelent. Csurka [ szerkesztés] vagy TYURKA - Búza vagy kukoricaliszt abáló lében péppé főzve, zsíron, paprikán átsütve, bélbe töltve, vérrel, májjal ízesítve és kifőzve. Star – Wikiszótár. Csügör [ szerkesztés] Alma v. vadkörte - édes-savanyú hűsítő ital. Régi kifejezések Ábécé szerinti tartalomjegyzék A │ B │ C │ D │ E │ F │ G │ H │ I │ J │ K │ L │ M │ N │ O │ Ö │ P │ Q │ R │ S │ Sz │ T │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs