A világ legpolitikusabb irodalmi fesztiváljának igazgatója, Orsós László Jakab évek óta az USA-ban él. A The New York Times megnézte, hogyan. - Rajonganak érte. Köszönöm szépen, de inkább beszélgessünk Afrikáról! – utasította el elsőre a világ legnagyobb irodalmi szervezete, a PEN America nemzetközi fesztiváljának igazgatója a New York Times azon fölkérését, hogy a lap milliónyi olvasójának szeretett rovatában oldalnyi terjedelemben bemutassa a kultúrdiplomata egy tipikus vasárnapjának történéseit. Azzal, hogy később mégis kötélnek állt, nemcsak az általa irányított rendezvénysorozat PR-os munkatársainak kedvezett, de a lap május 1-jei számát olvasva a magyarok keble is büszkén dagadhat. Nem mindennap fordul elő, hogy egy világszerte közismert és megbecsült orgánum, melynek még az ajánló rovataiba való bekerülésért is komoly harcok folynak, ekkora figyelmet szán egy hazánkfiának. "Egészen döbbenetes hatása volt ennek a kis riportnak, pedig ahogy kiderül belőle, azon kívül, hogy kávézom, olvasok, bolhapiacra járok, hagyom magam sodortatni a nagyvárosi helyszínek között, tulajdonképpen nem csinálok a hétvégén semmit – hallatszik a nevetés a telefonvonal és a világ túlsó végéről.
Orsós László Jakab: Molnár Gál Péter, Honthy Hanna és kora (Magvető, 1997) - Róla szól Kiadó: Magvető Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1997 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 223 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 18 cm x 14 cm ISBN: 963-14-2066-3 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Miért elévülhetetlen az operett? 7 Madame Angot 11 Honthy Hanna és kora 25 A Csárdáskirálynő 71 Korunk Csárdáskirálynője 95 A Csámpáskirálynő 121 Fedák Sári nadrágban 139 "Dos is ka Musik! " 153 A kalábriász parti 167 "Két ember beszélget" 181 Operaház a Tisza Kálmán téren 195 Az Arizona-story 207 Zárszó 223 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Orsós Jakab Született 1920. Nagykanizsa Elhunyt 2002. május 19. Gellénháza Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása fafaragó művész, szobrász, író Orsós Jakab (névváltozatok: Fafaragó, Orsós Jakab) ( Nagykanizsa, 1920. − Gellénháza, 2002. ) beás cigány családból származó fafaragó művész, szobrász. Életpályája [ szerkesztés] Felnőtt fejjel folytatott tanulmányokat, két gimnáziumi osztályt végzett. 43 évig olajipari technikusként dolgozott, közben ébren tartotta a cigány fafaragó hagyományt, amelyet családjától örökölt, ősei mind fával dolgoztak, teknőket és egyéb használati tárgyakat készítettek. Orsós Jakab is már gyermekkorában is próbálgatta a fafaragást. A cigányság ősi mesterségei többnyire kihaltak, helyettesítették a modern ipar termékei. Orsós Jakab viszont megtalálta a fában a művészet anyagát, rengeteg szép faszobrot készített, országosan is ismert népművész vált belőle, szobrai számos kiállításon szerepeltek. Orsós Jakab másik szenvedélye az írás volt, novelláit rendszeresen publikálta szépirodalmi lapokban és antológiákban.
Ez az elõadás nagy erõssége. Mint egy természettudományi kísérlet: elindítunk egy folyamatot, és figyelünk benneteket, hogy meddig tudjátok követni. És ha logikusan tesszük meg minden következõ lépésünket, ha érzelmileg és intellektuálisan is pontosak vagyunk, akkor meglátjátok, addig jöttök velünk, amíg mi akarjuk. Amikor már azt hinnéd, hogy semmi fogódzkodód sincs, mert nem érted a nyelvet, mert más cigány dialektust beszélsz, vagy egyáltalán nem beszélsz cigányul, akkor még mindig visz elõre a színészek kifejezõereje. Amikor már elveszni érzed magad Ionesco abszurd vadulásában, és feladnád az egészet, látod megmutatjuk, hogy milyen egyszerûen és tartalmasan átfordítható a darab minden mozzanata egy értelmezhetõ viszonylatrendszerré, amit értesz, mert te is ilyesmiben élsz. Ez az elõadás legnagyobb érdeme. Balázs Zoltán nem veszíti el a fejét, nem hagyatkozik tetszetõs, de valótlan megoldásokra, hanem mindent visszavezet életszerû helyzetekre. Ezzel lehetõséget ad a színészeknek, hogy pontosan dolgozzanak, és lehetõséget ad a nézõknek, hogy ha akarják, gondolkozzanak.
forgatókönyvíró, dramaturg, színész 2012 Nyócker 8D 5. 4 forgatókönyvíró forgatókönyvíró, dramaturg (magyar animációs film, 87 perc, 2012) dramaturg 2010 Bibliothéque Pascal 7. 3 (német-magyar filmdráma, 110 perc, 2010) 2004 Nyócker 6. 0 (magyar animációs film, 90 perc, 2004) 1999 Esterházy vacsora színész színész, forgatókönyvíró (magyar dokumentumfilm, 40 perc, 1999) (magyar dokumentumfilm, 40 perc, 1999)
A Vareso Aver nevû cigány színház bemutatta Eugene Ionesco Jacques vagy a behódolás címû drámáját. Ebben az állításban egy valóban lényeges elem, és annak vonzataként egy kevésbé lényeges, mondjuk úgy, különös információ van még. A fontosat mondanom sem kell: a Vareso Aver nevû cigány színház bemutatta. Az ember felkapja a fejét. Ha teszem azt itt a Katona József Színház neve állna, hát még csak meg sem rezdülnénk. Színház, színház. Egyik jobb, másik rosszabb, bemutatókat tartanak - ez a dolguk. A cigány színházzal azonban másként állunk. Felvonjuk a szemöldökünket, és világnézetünktõl függõen gyanakodva vagy lelkendezve reagálunk. De bizonyos, hogy senki nem marad közömbös a hír hallatán. A Vareso Aver elõadása már a plakáton kezdõdik. Nagy lehetõség és nagy teher. A magyarországi cigány színház ötlete már igazolta magát a Vérnász elõadásával. Nem volt könnyû dolguk, és mégis nem volt igazán nehéz dolguk. A darabválasztás ugyanis segített értelmezni a cigány színház ötletét. Lorca, szenvedély, belsõ tûz.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Arany balladái asztrálmitikus kutatások fényében – és árnyékában A 2012-es magyar irodalom érettségihez Előző oldal: Arany János:Tetemre hívás « » Következő oldal: Az esztétikai ismerkedés Levél Pálfi Ágneshez [ szerkesztés] Kedves Ágnes! Engedje meg, hogy hozzáfűzzek pár gondolatot levelének a Tetemre - hívás ról írt dolgozatomat kifogásoló soraihoz. Azaz: hogy is jutottam el az apa bevádolásáig és így - próbálva félretenni minden nagyképűséget - az eddigi elemzések szintéziséig. (Mert abban tökéletesen egyetértünk - minként Ön is megjegyzi PhD dolgozatában -, hogy Arany balladáiról kevés a színvonalas elemzés. Arany jános balladái érettségi tétel. Azok inkább moralizálók mint értelmet keresők - tehetnénk még hozzá. ) Másrészt a bennük felkínált megoldást (t. i. öngyilkos lett a fiú - avagy megölte a szerető) nem érezzük életszerűnek. Mindvégig felfogásom-sejtésem volt - és ez megvolt már a bemutatandó összes lépcsőfokon -, hogy 1) az igazság felderítése kell, hogy a legfőbb célja legyen irodalmi elemzéseknek is - annak kiváltképp, amely egy bírósági tárgyalást idéz; (a többi – csak "irodalom") 2) Arany láthatólag a befogadóra bízza annak eldöntését, ki is a tettes.
Szondit apródjai és ellensége is egyaránt hősnek tartják. A 18. versszakban a hírnök már dühösen szól a dalnokokra. Országos Széchényi Könyvtár. Szavai fenyegetésbe csapnak át: vesszőzés, börtön várja őket, ha nem mennek Alihoz szépszerével. Az utolsó versszakban átkot mondanak a dalnokok arra, aki megölte Szondit és kérik az Istent, hogy ne irgalmazzon meg a gyilkosnak. Balladai homály övezi a költeményt, mely megvédte a költőt a politikai támadásoktól, de olvasóik megértették üzenetét: A költő nem alkuszik a magyar nép zsarnokaival.