2021. július 14., 15:47 Amikor a nyári bőrbetegségekre gondolunk, a legtöbbünknek a napégés okozta fájdalmas bőrpír és hámlás jut eszébe. Azonban a nap más módon is "irritálhatja" a bőrünket: különböző okok miatt kiütések, hólyagok, pattanások jelenhetnek meg rajta. Fotó: Pixabay A bőrünk a meleg nyári hónapokban a szokásosnál is jobban ki van téve a környezeti hatásoknak, a magas hőmérsékletnek és páratartalomnak, az erős napsütésnek. A szervezetünk mindent megtesz azért, hogy a szervezetünket megfelelő hőmérsékleten tartsa, és megelőzze a túlhevülést, de ez sajnos időnként bőrproblémákat is okozhat. Mi a melegkiütés? Kipattogok a melegtől, tiszta vörös a nyakam, apró kiütések vannak a karjaimon,.... A melegkiütés, vagyis miliaria akkor jelentkezik, mikor az elhalt hámsejtek, esetleg baktériumok elzárják, eltömítik az izzadtságmirigyekből kiinduló csöveket. A verejték így nem tud szabadon távozni, irritációt, gyulladást okozhat. A melegkiütés rendkívül gyakori a csecsemőknél, kisgyermekeknél, akiknek a hőszabályozó rendszere még nem elég fejlett. A hólyagocskák csoportokban jelentkezhetnek, a leggyakrabban a háton, a mellkason, a vállakon, a hónaljban, a könyökhajlatban, esetleg a mellek alatt vagy egyéb testhajlatokban.
Elég hozzá egy szűk ruha viselése, ami megakadályozza, hogy az izzadság szabadon elpárologjon a bőrfelületről, a hő megreked a test közvetlen közelében, és ez váltja ki a bőrkiütések megjelenését. Hogy néz ki a miliaria? A melegkiütéseknek két típusuk van. Kinézetük a verejtékmirigy elzáródásának helye alapján eltérő. A tipikus kristályos miliaria víztiszta folyadékkal feszesen kitöltött hólyag. A hólyagok ritkán nagyobbak egy gombostű fejénél, és rendszerint egymás közelében csoportosulnak. Ezek a pattanáscsoportok többnyire egy nagyobb bőrfelületet foglalnak el. Főleg a törzsön, a hónaljban, a vállakon, a háton és a dekoltázson jelentkeznek. Ezekre a pattanásokra nem jellemző a gyulladás, a hólyagok nem vörösödnek ki. Oltással meggátolható a járvány kialakulása gyermekintézményekben és egyéb zárt közösségekben. Alkalmazásával ritkább a felnőttkori övsömör előfordulása, valamint súlyossága csökkenthető. A már bárányhimlős beteg gyógyszeres kezelése indokolt esetekben ún. vírusellenes készítményekkel (aciklovir) történik, s a kiütések megjelenésétől számított 24 órán belül mutat bizonyított hatékonyságot.
Dermatitisnek nevezik őket, ez a bőrgyulladások gyűjtőneve. Ide sorolható sokféle betegség, az ekcémától a pikkelysömörig. A bőrgyulladást sokszor valamilyen anyaggal való érintkezés okozza, mint például egyes pipereszerek és fémek. A dermatitisnek ezek a leggyakoribb kiváltó okai, és általában el is múlnak, vagy legalábbis javulni szoktak, ha eltávolítjuk az őket kiváltó anyagot. Ekcéma Az ekcéma különösen kellemetlen, hosszan tartó betegség. Sok esetben valamely anyaggal való érintkezés (szappan, por, gyapjú) miatt alakul ki, de okozhatja a stressz, a túl száraz levegő vagy a hideg is. Ezt az állapotot tüdőembóliának pulmonális embolizáció nevezzük. A tüdőembólia súlyossága attól függ, hogy mekkora az embólus mérete. Egy nagyméretű vérrög, ha az egyik fő tüdőeret zárja el, képes megakadályozni akár a teljes véráramlást a jobb szívfélből a tüdőbe. Biztos benne, hogy csak a melegtől duzzad a lába? A tüdőembólia hirtelen, vagy fokozatosan jelentkező légszomjjal, belégzésre erősödő, szúró mellkasi fájdalommal jár, és akár hirtelen halálhoz is vezethet.
2005 augusztusa óta védett növény, de nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Közösség egész területén. Eszmei értéke 10 000 Ft, egyetlen szál leszakítása is büntetendő. A hagymájából galantamin nyerhető, melyet a népi gyógyászatban izomernyedtség ellen illetve az Alzheimer-kór kezelésében használtak fel. Hirdetés 2. Ibolya Az ibolya szintén az egyik legkorábban megjelenő virágunk, kedvező időjárás esetén már március elején gazdagon borítják a parkokat, erdőket és ligeteket. Tavaszi erdei virágok. Az erdei ibolya 5–20 centiméter magasra nő, évelő növény, de nem védett. Számára ideális környezetben gazdagon szaporodik, terjeszkedik. Szinte bárhol megtalálja az élőhelyét, kedveli a fenyves erdőket, a tölgyeseket és bükkösöket, de a ligeteket és a cserjéseket is. Megfigyelések szerint hazánkban legnagyobb számban a Bükk-vidéken él. Az illatos ibolya szintén kedveli az előbb említett élőhelyeket, gyakran előfordul sötétlila, halványkék, de fehér színben is. Napjaink konyhája előszeretettel használja sütemények, fagylaltok vagy pudingok díszítésére, de az ibolyaszörp is ismert és egyre kedveltebb termék.
Sokan indulnak ilyenkor csak azért kirándulni, hogy gyönyörködhessenek az erdők alját borító virágszőnyegben, vagy beszívják az időnként akár egész hegyoldalakat uraló virágillatot. Érdemes is útra kelni, de ne feledjük, hogy a védett területeken egyetlen növényt sem szabad gyűjtenünk! Különösen igaz ez az önmagukban is védett fajokra. A tavaszi virágokat egyébként sem érdemes letépni, mert nagyon rövid idő alatt, legtöbbször már az erdőszélre érve elhervadnak! Annál pedig nincs is szomorúbb látvány, mint amikor hervadt virágok eldobott csokrai szegélyezik az erdőszéli sétautak és az erdei parkolók környékét. Milyen fajokkal is találkozhatunk, és mit érdemes tudni róluk? A legkorábban virágzó fajok közé tartozik a hóvirág, amely egyes helyeken már januárban megjelent, majd szerencsésen átvészelte a márciusi telet. Milyen növényekkel találkozhatunk a tavaszi Pilisben? | Erdeiprogramok.hu - Élményekben gazdag magyar erdők. Védett növény, és áprilisra már csak néhány hűvösebb zugban található, de az északi lejtőkön még lehet néhány fotót készíteni róla. Szintén korai fajnak számít a csillagvirág, ami gyakori a folyómenti ligeterdőkben és az üde, jó vízellátottságú területeken.