331. ). Hasonlóan, ha a munkavállalónak a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló nyilatkozatát a munkáltató szóban elfogadja, ennek megfelelően a felek a munkaviszonyt a munkavállaló kezdeményezésére felszámolták, utóbb alaki okból a munkavállaló a megszüntetés jogellenességére nem hivatkozhat, mivel az a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelményét sérti (EBH1999. 42. A bírói gyakorlat tehát már korábban is (nem jogellenes) közös megegyezésnek tekintette azt, amikor a felek között a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó akarategység létrejött, és bár azt nem foglalták írásba, de annak megfelelően jártak el. A hatályos törvényi szabályozás is kimondja, hogy az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha az Mt. eltérően nem rendelkezik – érvénytelen, azonban az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment [Mt. § (4) bekezdés]. Bár az elv szükségessége nem vitatható, és a bírói gyakorlatban is érvényesül, mégis szépséghiba, hogy a munkaviszony megszüntetésekor az érvénytelen jognyilatkozatokra nem az érvénytelenség, hanem a jogellenesség jogkövetkezményeit kell alkalmazni – ezt a tételes szabályt közös megegyezésekre tehát nem lehetne alkalmazni.
Közös megegyezés esetén hasonlóképpen nem érvényesülnek a felmondási védelem, illetve korlátozások szabályai sem [Mt. 65. § (3) bek., 68. §. (2) bek. ]. Közös megegyezéssel tehát akár keresőképtelenség vagy terhesség alatt is megszüntethető a munkavállaló munkaviszonya. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről megkezdett tárgyalás esetén a munkavállaló nem mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Ha munkavállaló munkavégzési helyéről megfelelő indok nélkül távol marad, illetve munkavégzési kötelezettségét nem teljesíti, a munkáltató jogszerűen élhet a felmondás eszközével. A munkáltató által megszövegezett és aláírt közös megegyezésről szóló megállapodás tervezete nem a munkáltató egyoldalú intézkedésének, hanem szerződési ajánlatnak minősül, melyet a munkavállaló visszautasíthat. Önmagában az ajánlat elfogadásának visszautasítására felmondási jog nem alapítható. Formai előírásként a jogszabály rögzíti, hogy a jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást írásba kell foglalni.
Ezt természetesen a munkaadó nem teheti meg, hiszen törvényellenes. A közös megegyezés egyébként is érvénytelen, ha a munkáltató bármilyen módon kényszeríti alkalmazottját annak aláírására. Azonban létezhet olyan szituáció, amikor a munkavállaló kötelezettségszegése, hanyagsága, vétkes mulasztása miatt azonnali hatállyal is elbocsáthatná őt a munkaadója, azonban ehelyett felajánlja a közös megegyezést. Ebben az esetben a dolgozó jobban jár, ha az utóbbi lehetőséget inkább elfogadja. 7. hasznos tanács: lehet közös megegyezésre ajánlatot tenni és visszavonni, határidőt szabni Létezik olyan eset, amikor bármelyik fél írásbeli ajánlatot tehet a másiknak, melyben egy bizonyos határidőn belül a másik fél elfogadhatja a közös megegyezéssel történő elválásra vonatkozó javaslatot. A munkáltató és a munkavállaló egyaránt élhet tehát ezzel a lehetőséggel, az ajánlatban ráadásul kikötheti, hogy az pontosan meddig érvényes, és jelezheti azt is, hogy ajánlata bármikor visszavonható. Azonban ha ez utóbbi kitétel nem szerepel a dokumentumban, akkor azt később már nem vonhatja vissza.
Nem vitatott tény, hogy a munkaviszony-megszüntetési módok között a legkevesebb kockázattal a közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés jár. Itt is vannak azonban olyan szabályok, melyek betartására ügyelni kell, mivel a felek a jognyilatkozatukat később megtámadhatják. Ennek szabályait mutatjuk be az alábbiakban. Mikor és hogyan támadható meg a közös megegyezés? A megtámadás feltételeit a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény ( Mt. ) 28. §-a tartalmazza. E szerint a megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor lényeges körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette, vagy a tévedés kockázatát vállalta.
Szokásos, hogy a megállapodást az egyik fél kezdeményezi. Azt azonban nem szükséges a dokumentumban feltétlenül rögzíteni, hogy ki volt a kezdeményező fél. Ezen körülménynek legfeljebb csoportos létszámcsökkentés esetén lehet jelentősége. A munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezés ugyanis a csoportos leépítés létszámába nem számít be (Mt. 73. §). Egyéb kikötések – szabad a gazda? Munkaügyi szakemberektől is gyakran hallhatjuk azt – a kissé általánosító – kijelentést, hogy a közös megegyezésbe a felek akármit beleírhatnak. Ha akármi azért nem is írható bele, az azonban kétségtelenül igaz, hogy a közös megegyezés a munkaviszonnyal kapcsolatos számos kérdés, igény rendezésére lehetőséget, keretet ad. Amennyiben például a felek rendelkezése alapján a munkaviszony a megállapodás megkötéséhez képest egy későbbi időpontban zárul le, azon kérdéseken túl, hogy a fennmaradó időre a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli-e, illetve milyen díjazás illeti meg, fontos lehet annak a rögzítése is, hogy a munkaköréből folyó jogosítványait, hatáskörét mennyiben gyakorolhatja.
Az új Ptk. 6:65. §-a szerint az ajánlati kötöttség szabályai a következőképpen alakulnak. Ha az ajánlattevő kötöttségének idejét nem határozza meg, az ajánlati kötöttség megszűnik jelenlevők között tett ajánlat esetén, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja. Távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével szűnik meg az ajánlati kötöttség, amelyen belül az ajánlattevő - az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel - a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta. Végezetül megszűnik a másik fél általi visszautasítással is. Megszűnik az ajánlati kötöttség továbbá, ha az ajánlattevő ajánlatát a másik fél elfogadó jognyilatkozatának elküldését megelőzően a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonja. A hatályossá vált ajánlat azonban nem vonható vissza, ha az ajánlat azt tartalmazza, hogy visszavonhatatlan vagy az ajánlat elfogadására határidőt állapít meg. Ennek megfelelően a bírósági döntésben foglaltak az új Ptk.
A gyermekek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása (korábban gyermekelhelyezés): közös szülői felügyeleti jog vagy nem közös? Ha nem közös, akkor kizárólag az egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeletet vagy a szülők megosztják egymás között a jogokat és kötelezettségeket? A gyermekekkel való kapcsolattartás: milyen gyakran, milyen módon (telefon, személyes találkozó stb. ) tartható a gyermekkel a kapcsolat? Kinél lesz a gyermek a nyári szünetben, ünnepekkor stb.? A gyermektartás: a különélő szülő mekkora összeggel járul hozzá a gyermek gondozásához? Havonta teljesíti a díjfizetést vagy egyösszegű juttatást (egy nagyobb pénzösszeg, ingatlan tulajdonjogának átruházása stb. ) ad a gyermek részére? A házastársi tartás: jogosult-e valamelyik fél tartásra, ha igen, mekkora összegben és mennyi ideig biztosítja azt a másik fél? Ha megvan az egyezség, akkor a bírósághoz kell fordulni és a feleknek az egyezség jóváhagyását kell kérni. A házasság felbontásához tehát a vagyon megosztásában nem kell megállapodni, ez egy külön megegyezés vagy per tárgya lehet.
Rovat Rovatok – 0 db találat