Jelenlegi hely Előadások a költészet és festészet jegyében / Orcskai Marianna / A második alkalommal megrendezett Temesvári Magyar Napok keretében vendégül láttuk Ferenczes István költőt és Nógrádi Kiss Magdolna festőművészt, akikkel jó hangulatú beszélgetést folytathattak az érdeklődők, s műveiket testközelből meghallhatták, megcsodálhatták. Nógrádi Kiss Magdolna kiállítása A rendezvénysorozat egyik fontos eseménye Nógrádi Kiss Magdolna festményeinek bemutatása volt. A kiállítás megnyitására szeptember 23-án került sor a Csiky Gergely Állami Magyar Színház előcsarnokában. A művésznő alkotásait megtekinthették az érdeklődők ezt megelőzően Magyarország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Olaszország nagy városaiban is. Nógrádi Kiss Magdolna kiállításmegnyitója – Temesvári Magyar Napok. Brassó és Kolozsvár után Temesváron nyílt lehetőség arra, hogy alkotó tevékenységét bemutassa. A kiállítás jelentőségét az adta, hogy "Szín, ritmus, gondolat" c. képsorozatát itt állította ki először a művésznő. Fábián László művészettörténész gondolatát idézve, a műalkotásnak három követelménynek kell megfelelnie: belső szükségszerűségből fakadjon, ne csak a szemet, hanem a lelket és a szellemet is megmozdítsa, víziójával gazdagítsa az emberiséget.
Azt üzenik számunkra, hogy a folyton változó, pulzáló, különféle energiákkal teli létben minden és mindenki önálló, ám egy másokkal egységes egész része. A köszöntő után a kiállító megköszönte a lehetőséget, hogy elhozhatta munkáit Gyulára, valamint köszönetet mondott a megnyitó elején elhangzott József Attila versrészlet miatt is, ugyanis egy családfakutatásnak köszönhetően kiderült, hogy rokonságban állnak. Hozzátette, hogy a fürdővárosba elhozott képeit úgy válogatta ki, hogy illeszkedjenek a kiállítótérhez. Látomások | Demokrata. Mint mondta, az alkotásainak nem nagyon szokott címeket adni, mert nem szeretné sugallni, hogy a képek miről szólnak, hanem ha önmagukért beszélnének helyette. Nógrádi Kiss Magdolna kiállítását március 11-ig tekinthetik meg az érdeklődők a művelődési központ földszintjén. Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A formák és ábrák egy más létsíkba viszik fantáziánkat és képzeletünket. Azt üzenik számunkra, hogy a folyton változó, pulzáló, különféle energiákkal teli létben minden és mindenki önálló, ám másokkal egységesek és egészt képező rendszer része, amelyben elválaszthatatlan társak és kapcsolatok vagyunk, amelyek az élet nagy körforgásában nem tesznek mást, mint kifejezik a létezés változatosságát és megtanítanak minket arra, hogy az életet értékelni, annak mindennapi szépségeit pedig csodálnunk kell- fogalmazott az alpolgármester. Az alkotó megköszönte, hogy lehetőséget kapott festményei kiállítására. A művésznő elmondta, hogy nem szeret a képeinek címet adni, úgy véli az a jó, ha maga a kép indít el egy gondolatot vagy érzelmet. hirdetés Kövessen minket Facebookon!
Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Ezek közül legjelentősebbek a Magyarország babérkoszorúja, valamint a József Attila díj és a Balassi Bálint-emlékkard.
Kádár Béla festménye Nem sokkal Kádár Béla halála után a kaliforniai San Diegóban nagyszabású egyéni kiállítást rendeztek a festő képeiből és rajzaiból. Az 1962 januárjában nyílt tárlathoz készült katalógus bevezetőjét Stephan Deák (szül. Deák István) írta, aki személyes hangú visszaemlékezéssel méltatta a művészt. Ő és fivére, Imre? mindketten zenészek? még a tízes években ismerkedtek meg az ugyancsak muzikális érdeklődésű Kádár Bélával. Kádár Béla és Mednyánszky-festmények Virág Juditnál – kultúra.hu. A Deák fivérek az első világháború után hagyták el Magyarországot. Svájci kitérővel a húszas évek elején az Amerikai Egyesült Államokban telepedtek le, de mindvégig kapcsolatot tartottak magyarországi barátaikkal, köztük Kádár Bélával is. A festő csupán egy alkalommal járt Amerikában a New York-i Brooklyn Museum igazgatójának felkérésére, hogy egy kisebb kollekcióval vegyen részt egy 1928-as kollektív tárlaton. Kádár majd egyéves amerikai tartózkodása alatt rendszeresen találkozott ott élő magyar barátaival. Különösen jó kapcsolatot ápolt Deák Imre első feleségével, aki számos képén modellként is szerepelt.
Mary Elizabeth a lehetőségéhez mérten képvásárlással támogatta a nélkülöző festőt, és portrémegrendeléseket szerzett számára. Rövid időn belül jelentős kollekciót gyűjtött össze Kádár Béla képeiből és grafikai lapjaiból. Rekordáron kelt el Kádár Béla nemrég előkerült festménye. A Virág Judit Galériában látható válogatás a két Deák fivér leszármazottainak gyűjteményéből való, s átfogja a művész pályájának szinte összes periódusát. A korai tusrajzok és szénvázlatok mellett megtalálhatóak a húszas évek kubisztikus, konstruktív kompozíciói és a harmincas évek dekoratív figurális zsánerjelenetei is. Mednyánszky László munkája Mednyánszky Lászlóról írott könyvének bevezetőjében Markója Csilla azt jelezte, hogy nagyszámú korai Mednyánszky-mű előkerülésével lehet még a jövőben számolni. A Virág Judit Galéria február 2-án nyíló, Egy ismeretlen Mednyánszky-gyűjtemény című kiállításán épp egy ilyen kollekciót mutatnak be. A gyűjteményben szereplő 25 kép örökségként kerülhetett az utolsó ismert tulajdonosok, a magyar származású szlovákiai Derider Heumann Schwartz és Alicia Samek Bauer birtokába.
Ez az összeg a kilencedik legmagasabb, amit Magyarországon mindeddig valaha nyilvános árverésen műtárgyért megadtak, illetve a legtöbb, amennyiért ebben az évben leütöttek egy műtárgyat – pontosabban kettőt, hiszen tavasszal ugyancsak a Virág Judit Galéria árverésén pontosan ugyanennyit ért meg valakinek Dénes Valéria Bruges című festményének a megszerzése. Most ez a két munka tartja megosztva a legmagasabb árat, amit az eddigi árveréseken ebben az évben idehaza kifizettek. És ahogyan tavasszal Dénes Valéria esetében, úgy most Kádár Bélánál is ez az összeg jelenti a szerzőnek az eddigi legmagasabb értékű eladását. (Kádár ezt megelőző leütési rekordja 90 millió forint volt, ennyit – 34 milliós kikiáltásról indulva – 2015 októberében fizettek a Beszélgetők szabadban című, 1928 körül festett munkájáért; ugyanazt a képet 1974 decemberében a BÁV-nál még mindössze 10. 000 forintos kikiáltási árán ütötték le. ) Szerzői rekordárat ért el vasárnap este Schönberger Armand is: az ő Abszintivók című, 1932-es vásznáért 28 millióról indultak a licitek, és végül 85 milliónál koppant a kalapács, ami az idei harmadik legmagasabb műtárgyárat jelenti a hazai műkereskedelemben.