A Wall Street farkasa Leonardo DiCaprio, Jonah Hill, Margot Robbie, Matthew McConaughey, Kyle Chandler, Jon Bernthal, Cristin Milioti, Emily Tremaine, Rob Reiner, Jon Favreau Eredeti DVD. A DVD jó állapotú a tokban lévő borító viszont hullámos (valami nedvesség érhette). Amerikai film( 2013). 5. 1DD eredeti hanggal, 5. 1DD magyar szinkron nal. Rendzet: Martin Scorsese. Játékidő: 2 óra 52 perc + extrák. Kép: 16/9. További tartalmi és technikai info a mellékelt képeken. Szereplők: Ismertető: A pénz sosem elég. Jordan Belfort becsületes tőzsdeügynökként kezdte pályafutását, de az amerikai álom őt is utolérte. A 80-as évek végére az egyik legnagyobb brókercég tulajdonosa lett, 26 évesen heti 1 millió dollárt keresett. Kamaszkorunk legszebb mellei - Margot Robbie. Az idáig vezető út azonban korrupcióval és tisztességtelen üzletekkel kikövezett csábító hullámvasútnak bizonyult. Mert minél nagyobb volt a kísértés ő annál többet akart, mit sem törődve az illegális üzelmekkel és a nyomában loholó FBI ügynökökkel. Még több pénz, még több hatalom, még több nő és megint még több pénz: ez Jordan életfilozófiája.
appalachian nyomvonal a maine térképen © Pinterest 'Csak rettegtem, hogy az emberek meglátják a filmet, és azt gondolják, hogy' eugh! ' Nem olyan nagyszerű. Amikor Naomit játszottam a Wall Street farkasában, olyan nagy tempójú szexi volt. Teljesen tisztában voltam vele, hogy a forgatókönyv vonala 'a legmelegebb szőke valaha volt' - nyilvánvalóan nem vagyok a legforróbb szőke valaha '- mondta egy tavaly októberi interjúban. © screenmusings Most biztos vagyok benne, hogy sokan csak oda akarok futni hozzá és elmondani neki, mennyire téved, Margot elárulta azt az észbontó tényt is, hogy valójában egy apró részletet megváltoztatott az egyik jelenetben. Egy kis esély, amely ikonikussá tette a jelenetet. Emlékszel, amikor megjelent az ajtóban, teljesen meztelenül, csak combig érő harisnyában és sarokban, hogy tovább próbálják elcsábítani az amúgy is gyengülő DiCapriót? (Ha nem, akkor megérdemli a legfájdalmasabb halált). Ez volt az Ő ötlete! © Paramount Nyilvánvalóan Scorsese elmondta Margotnak, hogy viselhet fürdőköpenyt, de ezt határozottan nem volt hajlandó megtenni.
Az ausztrál színésznő sikerrel vette az akadályt, a drogmámorban úszó film egyik fénypontja lett a zabolátlan, néha egészen vadító játéka, káprázatos szépsége és merészsége miatt. Felismerte, hogy az általa alakított nőnek a teste a legfontosabb fegyvere, így hiába ajánlotta fel Scorsese, hogy egy köntöst is viselhet, ő ezt elutasította, és Naomi Lapaglia bőrébe bújva meztelenül lépett elő a szobából a korrupt bróker legnagyobb ámulatára. Ezt a jelenetet látva DiCaprióhoz hasonlóan mozinézők milliói bámultak kidülledt szemekkel. Öncélúságról szó sincsen itt, ahogy Robbie is mondta, Naomi a csáberejét felhasználva valósítja meg a céljait, illetve a pucérkodása miatt rögtön érthetővé válik, miért pont ebbe a nőbe bolondult bele az élvezeteket és a pénzt amúgy kiolthatatlan étvággyal hajhászó címszereplő. Egy későbbi szexjelenetben sokak álmát valósította meg azzal, hogy egy dollárkötegekkel teleszórt ágyon hempergett DiCaprióval. Egy interjúban aztán összetörte ezt az izgalmasnak tűnő vágyképet: "Ha azt tervezed, hogy egy pénzhalom tetején szexelsz – ne tedd.
Kvantummechanikai atommodell Heisenberg és Schrödinger igyekeztek tovább kutatni, megmagyarázni a de Broglie-modell hiányosságait. Tisztán matematikai alapon építették fel atommodelljüket. Rutherford-féle atommodell - Wikiwand. Elméletük szerint az elektronok előfordulása a mag körüli valamely térrészben csak matematikai alapon, valószínűségekkel írható le. Ezt a képet még Einstein sem tudta elfogadni, mondván: "Isten nem kockajátékos". Mindezzel megteremtődött a kvantumfizika alapja, melynek a mai napig óriási sikere van. A szilárd-test fizikában erre alapozva alkották meg a tranzisztort (1947), alkalmazták a szupravezetésre, vagyis extrém alacsony hőmérsékletekre. A nanotechnológia napjainkban szintén a kvantummechanika sikeres alkalmazása.
Ernest Rutherford 1911-ben dolgozta ki atommodelljét, miután az ugyancsak róla elnevezett kísérlettel (más néven: Geiger–Marsden-kísérlet) bebizonyította a Thomson-féle atommodell tarthatatlanságát; kimutatta, hogy az atom tömegének túlnyomó része az atom által elfoglalt térrész egy piciny töredékében, az atommagban összpontosul. Rutherford modelljében a negatív töltésű elektronok meghatározatlan módon keringenek az atommag körül, és a pozitív töltésű atommag elektrosztatikus vonzereje gátolja meg elszakadásukat.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Rutherford-féle atommodell. Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ernest Rutherford 1911-ben dolgozta ki atommodelljét, miután az ugyancsak róla elnevezett kísérlettel (más néven: Geiger–Marsden-kísérlet) bebizonyította a Thomson-féle atommodell tarthatatlanságát; kimutatta, hogy az atom tömegének túlnyomó része az atom által elfoglalt térrész egy piciny töredékében, az atommagban összpontosul. Bővebben: Rutherford-kísérlet Rutherford modelljében a negatív töltésű elektronok meghatározatlan módon keringenek az atommag körül, és a pozitív töltésű atommag elektrosztatikus vonzereje gátolja meg elszakadásukat.
Az ilyen elektronok spirális pályán mozogva az atommagba zuhannának. Így nem értelmezhető az atomok stabilitása, és az atomok vonalas színkép e sem 2. A Bohr-féle atommodell 1913-ban Niels Bohr dán fizikus (Rutherford tanítványa) a hidrogénatomra vonatkozóan új modellt alkotott Mestere atommodelljének hiányosságait (stabilitás, vonalas színkép) próbálta megoldani újszerű feltevésekkel (posztulátumok) Azt feltételezte, hogy az atommag körül az elektronok sugárzás nélkül csak meghatározott sugarú körpályákon, ún. állandósult (stacionárius) pályákon keringhetnek A kiválasztott pályákhoz az elektronnak meghatározott energiaértéke tartozik. Ezeket energiaszinteknek nevezzük Bohr szerint az atomok fénykibocsátása és fényelnyelése az állandósult pályák közötti elektronátmenetek során történik fotonok alakjában Magasabb energiájú pályára való átmenetkor: fényelnyelés (abszorpció), fordított esetben fénykibocsátás (emisszió) jön létre Frekvenciafeltétel: Az atom által elnyelt vagy kibocsátott foton energiája az energiaszintek meghatározott E m, E n energiájának különbségével egyenlő: A lehetséges állandósult körpályák sugarai a hidrogénatomban: Ahol r 1 =0, 05 nm a legbelső Bohr-pálya sugara, az ún.
Figyelt kérdés Tudtommal ez a modell azért bizonyult hibásnak, mert a következő meggondolással nem kaptunk egyező eredményt. Ha elektron kering egy atommag körül, akkor mivel körpályán mozog sugároz az elektrodinamika törvényeinek értelmében. Ha sugároz, akkor energiát ad le, így csökken a pályájának a sugara egészen addig, amíg bele nem esik az atommagba. Kísérletekből tudjuk, hogy az atom nem esik szét és még csak nem is folytonos a színképe a sugárzásoknak, amiknek annak kéne lenniük folytonos energiaspektrummal. Ebből mindent értek egyet kivéve. Ez pedig az, hogy miért sugároz az elektron? Erre még tudok találni egy olyan magyarázatot, hogy gyorsul és mozog is, így van munkavégzés, ebből pedig a munkatétel értelmében energiát kell leadnia vagy felvennie, de ebben a magyarázatban nincs elektrodinamika, fentebb pedig, amit egy nem rég olvasott könyvből jegyeztem meg lennie kéne. Letisztítaná ezt valaki? 1/2 A kérdező kommentje: Lenne ide még egy kérdésem. Nagy Károly: Kvantummechanika könyvében, ahol számolni kezdi az elektron pályáját ott az erőnek az 2Ze^2/r^2-et írja fel.