A témában való elmélyülést segíti az ajánlott olvasmányok hosszú listája is. Termékadatok Cím: Kiálts rám! S fölkelek! Megjelenés: 2015. január 15. ISBN: 9786158011815 Méret: 210 mm x 140 mm x 12 mm
Bor, 1944. szeptember 15. Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked, s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet, de mégis útnak indul, mint akit szárny emel, s hiába hívja árok, maradni úgyse mer, s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán, hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál. Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok fölött régóta már csak a perzselt szél forog, hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa, és félelemtől bolyhos a honni éjszaka. Kiálts rám! S fölkelek! · Pécsi Tibor – Szobota István (szerk.) · Könyv · Moly. Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon; ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár, s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken, a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen, és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt, s árnyékot írna lassan a lassú délelőtt, - de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!
Okostankönyv
Mit nem enged a remény a fogolytábor lakóinak? A felszabadító halálba belenyugodni, a halált választani? Mire elég ez a remény? Hogy újra és újra képes legyen felkelni a menetelés során számtalanszor összerogyó ember. Milyen költői képeket találunk a versekben? Hasonlat Jelzők Szürrelaisztikus kép ( " hanyatt feküdt a házfal"" perzselt szél forog" A bika pedig: "rázza fejét s fordul, szarván a sûrû, repedõ levegõvel és dobbantása nyomán gyötrött fû s föld fröccsen a rémült legelõn szét. Metaforák. ( pl. Kiálts rám! S fölkelek!. " hívja árok = halál) "eltört a szilvafa" ( elpusztult minden) Erőltetett menet Rémült legelő= közeledő veszély ( Mint a bika) III. Összefoglalás: Mint a bika és az Erőltetett menet azt az üzenet et hordozza, hogy az életért küzdeni kell, bármennyire is közel van a pusztító halál. Az életet választja, bár baráti segítséget vár, az kiáltson rá, hogy úgy dönthessen: " fölkelek" Erőltetett menet Hogyan foglalnád össze az életigenlést a Mint a bika című versben? Melléklet Radnóti Miklós (1909–1944) Mint a bika Úgy éltem életem mostanáig, mint fiatal bika, aki esett tehenek közt unja magát a déli melegben és erejét hirdetni körberohangat s játéka mellé nyálából ereszt habos lobogót.
Deák Ferenc húsvéti cikke volt az osztrák-magyar kiegyezés legfőbb eszmei megalapozója 2021. április 16. 10:15 MTI 156 éve, 1865. április 16-án, húsvét vasárnapján jelent meg a Pesti Naplóban az a névtelen cikk, amely az osztrák-magyar kiegyezés egyik fontos előkészítő dokumentuma lett és hamarosan kiderült róla, hogy Deák Ferenc írta. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a véres megtorlás időszaka következett, amelynek csak 1850-ben, Julius von Haynau táborszernagy menesztésével szakadt vége. A fiatal császár, I. Ferenc József ezután abszolutista módszerekkel akarta a legyőzött Magyarországot beolvasztani az egységes Habsburg Birodalomba. Az Alexander Bach belügyminiszterről Bach-korszaknak nevezett években "a fegyveres felkeléssel jogait eljátszó" Magyarország régi alkotmányát hatályon kívül helyezték, hagyományos közigazgatási rendszerét megszüntették, az országot öt kerületre osztották. Bach hiába öltöztette a magyarok bizalmának elnyerése érdekében hivatalnokait díszmagyarba, a nép csak Bach-huszároknak gúnyolta őket, és az ország passzív ellenállással válaszolt.
Egy időszerű forrás a Sulineten. A Sulinet honlap rendszeresen foglalkozik időszerű kérdésekkel. A Történelem rovat – húsvét előtt – a Deák Ferenc által írt Húsvéti cikk keletkezéséről (a korról, a cikk megírásának körülményeiről) ír. A történelemtanárok bizonyára örömmel olvassák a forrásközlést.
A rendszer tarthatatlanságát a császár is érezte, és 1859-ben, az Itáliában elszenvedett katonai vereség ürügyén leváltotta Bachot. Az uralkodó az 1860-ban kiadott októberi diplomával, majd az 1861-es februári pátenssel jelezte változtatási szándékát, továbbá liberálisabb szellemű összbirodalmi alkotmányt ajánlott fel. 1861-re összehívta az országgyűlést, hogy a tervezett birodalmi gyűlésbe, a Reichsratban magyar képviselők is helyet foglalhassanak. Az ország függetlenségét feladni nem akaró magyar politikai elit - hosszas politikai küzdelem után - feliratban utasította el a császári alkotmánytervet (a radikálisabbak ezt határozatban akarták megtenni), leszögezve: nem engednek az 1848-as elvekből. Ferenc József válaszul 1861. augusztus 22-én feloszlatta az országgyűlést, és Anton Schmerling államminisztert ültette a hatalomba. Schmerling hajlandó lett volna reformokra, de arra nem, hogy elismerje Magyarország különleges helyzetét a birodalomban. A Schmerling-provizóriumnak nevezett átmeneti időszak alatt a színfalak mögött - főként a magyar konzervatívok részvételével - már folytak a tárgyalások a bécsi udvarral: a külön parlamentet, közös hadügyet, külügyet és pénzügyet magába foglaló, tehát az 1867-es megoldást évekkel korábban már felvetette a volt főkancellár, Apponyi György gróf és Dessewffy Emil gróf, az MTA elnöke is.