Mentorháló - Prof. dr. Duda Ernő virológus, immunológus: Koronavírus - hitek, tények és kérdések Az előadás felvétele a szegedi Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárban 2020. szeptember 11-én készült.
Egy ilyen műszert nemcsak Kínában lehet három nap alatt megcsinálni, de az Egyesült Államokban, vagy akár Magyarországon is. Uruguayban például egy PhD hallgató készített egyet, amivel elejét vette, hogy az országban az első hullám rettenetes járványhoz vezessen. Vagyis január 20-tól a világ minden országában le lehetett volna tesztelni a Kínából érkező repülőgépek - napi 300 - minden utasát, hogy a fertőzötteket még a határon feltartóztathassák – hangsúlyozta az immunológus. Az európai és amerikai politikusok azonban nagyjából márciusig semmit sem tettek. Akkor kezdtek csak eszmélni, amikor Olaszországban már százával haltak meg az emberek. A mostani állapotokhoz képest akkor enyhébb volt a helyzet, a vírus is kevésbé volt ragályos, jobban meg lehetett volna akadályozni a terjedését. "Valamennyire nyilván az egészségügyi hatóságok is sárosak ebben, de alapjában véve a politikai döntés hiányzott vagy késlekedett" – tette hozzá a virológus. Duda Ernő megjegyezte, egy hónapja Csehországban katasztrofális egészségügyi helyzet alakult ki, a szomszédos Németországban és Ausztriában azonban enyhítettek a járványügyi korlátozásokon.
Azt azonban hangsúlyozta, ez egy lehetőség, és nem azt jelenti, hogy biztos kárt okoz. A szakértő hozzátette, a kínaiak elsősorban a harmadik világ országait, Afrikát és Dél-Amerikát szeretnék olcsón és nagy mennyiségben vakcinákkal ellátni. Duda Ernő beszélt arról is, a kínai vakcinák klinikai teszteléséről nem jelentek meg részletek a nemzetközi folyóiratokban. Az OGYÉI szakemberei Pekingben vizsgálják a Sinopharm vakcináját, Lukács Ferenc főosztályvezető szerint mindent megnéztek, amit akartak. Kínában a 18-59 éves korosztályt oltják a vakcinával, a Reuters a kínai állami médiára hivatkozva pár napja arról írt, az idősebbekre és fiatalabbakra vonatkoz klinikai teszteknél nincs elég adat. A magyar kormány a héten jelentette be, lényegében megállapodott a gyártóval, Orbán Viktor miniszterelnök pedig sürgette a magyar hatóságot, hogy mielőbb engedélyezze az oltást. Orbán a pénteki rádióinterjúban arról beszélt, a 60 évnél idősebb krónikus betegek oltása következik itthon, számukra elég is lehet a kínai vakcina.
"Jelenleg a populációban keringő koronavírus-variánsok lényegesen fertőzőbbek, mint az eredeti vuhani vírus volt, ennek következtében nem elég az emberek csupán 50-60%-át beoltani. Valószínűleg úgy lehetne a járványt megszüntetni, ha az egész humán populáció 80%-a be lenne oltva. Tehát Európában is úgy lehetne visszaszorítani a pandémiát, ha a lakosság legalább 70-80%-os átoltottsággal rendelkezne, ideértve a gyerekeket is" - fogalmazott a kutató. Lapozz, még nincs vége!
Így tehát nem biztos, hogy szerencsés, ha az egész vírust juttatják be a szervezetbe. A virológus kiemelte az ATV-nek adott interjújában, hogy természetesen nem biztos, hogy ez a vakcina is ilyen kárt okozhat a szervezetben, ugyanis minden embernél máshogy hathat. Éppen ezért elképzelhető, hogy lesznek olyan emberek, akik a vakcinára autoimmun-folyamattal reagálnak. Sinopharm vakcina virológus kína autoimmun folyamat
04. 09:00 17 perc Ukrajna megtámadása előtt világszerte az gondolták, Putyin csak blöfföl. Vajon lehet-e blöffnek hinni, hogy atomfegyver bevetésével fenyegetőzik. Nemzetbiztonsági elemző szerzőnk nem egy nukleáris háború elkerülhetetlen bekövetkezését kívánja bizonyítani, de figyelmeztet, hogy kockázatos csak az emberi racionalitásban hinni, ezért érdemes a hipotéziseink határait a komfortzónánkon kívülre tágítani, hogy a maguk valójában lássuk a lehetséges forgatókönyveket. Konok Péter: A stratégiai nyugalomtól a taktikai pánikig vélemény 2022. 14. 18:00 10 perc Az ukrajnai áldozatok (bármely oldalon) nem a "szabadságukért" szenvednek és halnak meg, hanem egy politikai játéktéren, ahol ők az áldozatok szerepét kapták. A hősiesség-narratíva a háború brutális valóságára és rendszerszintű természetére húzott csillogó csomagolópapír. Jó háború nincs. Vélemény.
Vannak központilag meghatározott pontszámú képzések: ilyen például az anglisztika 320 ponttal, a gazdálkodási és menedzsment 400-zal, valamint a kommunikáció- és médiatudomány 440-nel. Ezeknél a képzéseknél az egyes egyetemekre a központilag meghatározott pontszámnál alacsonyabb ponthatárral nem juthatnak be jelentkezők, ők is csak korlátozott létszámban.
A legalább alapképzésben szerzett végzettség önmagában azonban még nem feltétlenül elegendő arra, hogy egy adott mesterképzési szakra felvételt lehessen nyerni (forrás:). Minden mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményében (8/2013 (I. 30. ) és 18/2016. (VIII. 5. ) EMMI rendelet) megtalálható, hogy a belépéshez mely alapképzésben szerzett szakok fogadhatók el előzményként.
Idén is kimagasló érdeklődés mutatkozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének képzései iránt, a katasztrófavédelmi alapképzés szakirányaira és mesterképzésére, amelyre a 2019. évben mindösszesen nyolcszáznyolcvanan jelentkeztek. A túljelentkezés több szakirányon is magas volt, így a katasztrófavédelmi műveleti nappali, az iparbiztonsági, valamint a tűzvédelmi mentésirányítási levelező alapképzések államilag támogatott formáira is. Egyetemi felvételi ponthatárok 2019 teljes film. A Rendészettudományi Kar szervezeti keretében működő Katasztrófavédelmi Intézet Katasztrófavédelem alap- és mesterképzési szakaira a korábbi évhez képest tíz százalékkal többen jelentkeztek. Közülük a 2019/2020-as tanévre százhatvanhat hallgatót vettek fel, közülük száztizenkilencen a hivatásos katasztrófavédelemi szervezet állományában teljesítenek szolgálatot. A katasztrófavédelmi alapképzési szak katasztrófavédelmi műveleti szakirányának államilag támogatott, nappali munkarendű képzésére az idei 358-as ponthatár mellett tizenegy főnek sikerült bejutnia.
Viszont idén a legtöbb, 451 pont: ennél kevesebbel az osztatlan magyartanár, francia nyelv és kultúra képzésre nem lehetett bejutni. A legmagasabb pontszámok élmezőnyében megtalálható a BTK kommunikáció- és médiatudomány képzése, ahová 441 ponttal vették fel az állami képzésre jelentkezőket, a költségtérítésesre pedig a minimális 280 ponttal juthattak be a leendő egyetemisták. A nemzetközileg is elismert anglisztika képzés költségtérítéses változatára 420 ponttal lehetett bekerülni. Hogyan állnak össze? Egyetemi felvételi ponthatárok 2019 7. Az egyéni pontok számításához figyelembe veszik a felsőoktatási képzésre jelentkező érettségi eredményeit. Ők jelentkezésükhöz többlet pontért csatolhatnak egyéb dokumentumokat: sportteljesítményükért, nyelvvizsgáért, felsőoktatási képzésben vagy felsőfokú szakképzésben szerzett oklevélért cserébe kaphatnak pluszpontokat. Jelentkezésüket követően az egyes egyetemek meghatározzák, hányan juthatnak be az adott képzésre, a jelentkezőket pedig elért pontszámuk alapján rangsorolják: tehát ha egy képzésre 60-an juthatnak be, a hatvanadik jelentkezőnek pedig 410 pontja van, akkor 410 a ponthatár az adott képzésen.
Kiemelt kép: Fotó: Mohos Márton /