A savanyított káposzta fűszerezésére babérlevelet, köménymagot, piros csöves paprikát, tárkonylevelet, tormakarikákat, fekete borsot, kevés tisztított, szeletelt sárgarépát és almát vagy birsalmát is tehetünk. Ezután a nagyobb mennyiséget, amit hordóba tettünk, tiszta, csak erre a célra használt gumicsizmával tapossuk, a kisebb tételeket döngölőfával tömörítjük. Ha egész káposztafejet is akarunk savanyítani, néhány kisebb fejet tisztítsunk meg a hibás levelektől. Ezeknek a káposztáknak hegyes késsel vájjuk ki a torzsát, és a lyukat tömjük be sóval. "Anya, ez isteni!...", avagy Gabojsza konyhája: Házilag savanyított káposzta. (Ezt a sót nem számítjuk bele az egész mennyiségre kimért 3%-ba. ) Rakjuk a szeletelt káposzta közé, hintsük körbe a szeletelt káposztával, majd rétegezzük tovább. Ez az egész fej káposzta kicsit lassabban, de ki fog erjedni, és ebből lehet az,, igazi" töltött káposztát készíteni. A döngölést mindig addig végezzük, amíg a felszíne nyirkosodni kezd. Ekkor rakjuk rá ugyanígy a következő réteg szeletelt káposztát, hintsük meg sóval, fűszerekkel, és ismét döngöljük le.
kisujjnyi vastagságúak legyenek) Ha megtelt a hordó, 2-3 napra lezárjuk, hogy a só kicsit "megpuhítsa" a káposztát a torzsa helyén. Harmadik napon felöntjük annyi sós vízzel (10 liter vízhez kb 20 dkg só), hogy ellepje, teszünk a tetejére egy rácsot (pld. egy új, mosogatóba használatos műanyag rácsot) és nehezéket - tisztított, fertőtlenített követ, téglát vagy akármit, csak jó nehéz legyen, hogy lenyomja a káposztafejeket. Mi erre a célra egy hegyi patakból hazahozott "lapos" követ használunk évek óta. Tetejét rácsavarjuk és békén hagyjuk pár napig. 2-3 nap után kezdődik a "munka": minden nap, de legkésőbb 2 naponta bedugunk egy slagot a hordónak a lehető legmélyebb pontjára és egy vödörbe leszívunk fele annyi levet, ahány literes a hordónk. Pld. a hatvanliteres hordóból harminc literrel kell leszívni és azonnal vissza is önteni, ezzel biztosítva a káposztalé keveredését. Káposzta savanyítás házilag. (Ha tízliteres a vödröm, három vödörrel szívok le és öntök vissza). Ha trehányak vagyunk és ezt nem végezzük el rendszeresen, képes bepimpósodni az egész.
Abból olvasztottam ki kb. két decivel. Ezzel és annyi vízzel öntöttem fel, hogy ujjnyira ellepje a káposztát. Kerestem egy akkora kistányért, ami szorosan fért bele a vödörbe, és fejjel lefelé rátéve leszorítottam, hogy ne a lé tetején úszkáljanak a káposzta szálak. Folpackkal gondosan lezártam, hogy a muslicáknak esélyük se legyen, majd kitettem a párkányra, a délelőtt napos oldalon. Kicsit tovább tart a megsavanyodása, mint az uborkáé, inkább négy napot számoljunk rá, mint hármat. Így is sokkal gyorsabban készül el, mint a télire savanyított káposzta, ropogósabb is marad, bár lehet, hogy ebbe a vastagra gyalulás is belejátszott. Érdemes megkóstolni, mert bizony ki kellett öblítsem egy részét, olyan határozottan savanyúvá vált. Ennek ellenére nagyon finom ízű lett és tudhattuk, hogy csak magától savanyodott, nem segítettem rá borkősavval és egyéb torokkaparó szerekkel.