A munkahelyi balesetek, foglalkozási megbetegedések miatt a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból jelentős összegű kifizetés történik, amelynek kiváltó oka lehet a foglalkoztató munkavédelmi szabályszegése, mulasztása is. A biztonságos, balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtése, a munkavédelmi szabályoknak megfelelő munkavégzés ellenőrzése fontos kötelezettsége a foglalkoztatónak. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény számos rendelkezéssel biztosítja fenti követelmény megvalósulását mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldaláról. Nyilván mindkét fél törekszik a szabályok betartására, ha azonban mégis megtörténik a baj, munkahelyi baleset következik be, vagy a foglalkozási ártalom megbetegedést okoz, a szükséges baleseti ellátások (természetbeni és pénzbeli szolgáltatás) megállapítását követően sor kerül az ún. megtérítési felelősség vizsgálatára. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. Baleseti táppénz - JÁRULÉKOK, TB témájú gyorskérdések. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban Ebtv. ) 67. §-a szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő, vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő.
Érdemes figyelnünk arra, hogy a biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik. Jó ha tudjuk, hogy keresőképtelennek minősül az, aki az üzemi balesettel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud. A baleseti táppénz egy éven keresztül jár, ami legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Figyeljünk rá, hogy nem jogosult baleseti táppénzre az, aki ugyanazon üzemi balesetből eredően baleseti járadékban részesül. Érdemes tudnunk, hogy a baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. A baleseti táppénz alapját a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.
Ha pl. a munkáltató nem biztosít megfelelő munkavédelmi felszerelést (kesztyűt, sisakot, csizmát, krémet stb. ) és emiatt a munkavállaló megsérül, akkor a munkáltatói felelősség beáll. De akkor is megsérti a munkáltató a munkavédelmi szabályokat, ha nem ellenőrzi rendszeresen a kesztyű, sisak, csizma állapotát, nem cseréli le azokat bizonyos időközönként, nem tartja karban őket, illetőleg nem oktatja ki a munkavállalót munkavédelmi szabályokról. A baleseti táppénz jogosultságának időtartama független attól, hogy a biztosított mennyi folyamatos, előzetes biztosítási idővel rendelkezik. Baleseti táppénz az előzetes biztosítási időre tekintet nélkül, a balesetből eredő keresőképtelenség időtartamára, de legfeljebb egy éven át jár. Előfordulhat tehát az is, hogy akár egy nap biztosítási idő esetén is jogosult lehet a biztosított egy évig baleseti táppénzre Amennyiben a munkaképesség helyreállítására nem elég egy év, akkor, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye alapján, maximum egy évvel meghosszabbítható a baleseti táppénz folyósítása.