A könyvtár története elválaszthatatlan a magyar papnevelés közel 500 éves történetétől. Amikor ugyanis a XVI. században az esztergomi érsekségnek Nagyszombatba kellett menekülnie a török elől, Oláh Miklós érsek 1566-ban már ott alapította meg az első magyar papképző intézményt és a könyvtár alapítására is ezt az évszámot tekintjük érvényesnek. Az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára, az eredeti intézmény jogutódja, 2006-ban a Szent Adalbert Központ épületében talált ismét otthonára. Az elmúlt évszázadok alatt a magyar katolikus egyház viszontagságos sorsához hasonlóan a könyvtár is megszenvedte a folyamatos költözéseket és az egyházüldözés évtizedeit, amely könyvállományának jelentős pusztulását is okozta. A papnevelő intézetet is befogadó, Hild József által tervezett ún. Az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára - Esztergom Városa. Nagyszemináriumba, az épület 1865-ös átadását követően kerültek a könyvek, az évszázad végére pedig a könyvtár már 10 ezer kötettel rendelkezett. A könyvtár ma is letétként kezeli az Érseki Papnevelő Intézet gyűjteményét, így biztosítva a folytonosságot, az alapítói szándék továbbvitelét és a jelenlegi papképzés tudományos hátterét.
A hajdani nagyszombati szeminárium második alapítójának Pázmány Pétert tekintjük, aki nagyobb épületben működtette tovább az általa Szent Istvánról elnevezett szemináriumot. Ennek az örökségnek átadására hivatott a jogutód intézmény, könyvtára pedig a mai igényeknek megfelelő felsőoktatási könyvtárként biztosítja a képzési-kutatási szakirodalmi feltételeket. A könyvek kalandos története -Nagyszombattól Esztergomig- és a magyar egyház hányatott sorsa további párhuzamokon keresztül mutatható be, beleértve az állomány pusztulását, a folyamatos költözéseket és az egyházüldözés évtizedeit is. A régi könyvek többsége a nagyszombati egyetem alapításának (1635) éveiből származik, s dokumentálja a késő középkor közép-európai egyházi műveltségét. A gyűjtemény egyik fele az egyetemmel együtt 1777-ben Budára, majd Pestre került. Esztergomi hittudományi főiskola. Az érsekség 1820-ban történő, Esztergomba való visszaköltözése a többi könyv számára is helyváltoztatást jelentett, a jelenlegi, Hild József által tervezett épületbe (az un.
papnöv-ei, valamint a csanádi (szeged-csanádi) egyhm. papnöv-einek egy része. 1992: új épületbe költözött. - 1990. I. 18: a Minisztertanács határozata alapján a M. Néphadsereg megbízottai átvették az 1955 óta szovjet katonai kórháznak használt, régi ~ épületét a Szovjet Hadseregcsoport képviselőitől, és azonnal átadták a főegyhm. képviselőinek.
A járványügyi helyzetre való tekintettel ezt szűk körben, a Szeminárium kápolnájában végeztük. Az ünnepről és a szertartásról Tüttő Ágoston írását adjuk közre: "Vigadozzál, Jeruzsálem, s gyűljetek egybe kik szeretitek őt, vigaszának… A nagyböjt az elcsendesedés ideje, amikor igyekszünk lemondásokkal és felajánlásokkal közelebb kerülni Jézushoz, készülve ezzel is Húsvét ünnepére. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a megfelelő testmozgást hanyagolnunk kéne, így Spirituális atya vezetésével felmásztunk a Prédikálószékre, ahol nem csak csodás látványban és kalandban volt részünk, de a természet csendjét is élvezhettük. Az esztergomi szemináriumot március 13-án az egyik napról a másikra hagyták el a növendékek. Az utolsó reggeli szentmisén – előrehozva a szertartást – bemutatták az ötödéveseket, a kispapokat a Szűzanya oltalmába ajánlották, ezzel a "lelki védőoltással" bocsátva őket haza. Azóta online folyik a szemináriumi élet. Főoldal. A diakónusjelölteket erről kérdeztük. "A helyzet váratlan sebességű változása gyors… Kedves Püspök Atyák!