Hozzátette: árnyékolni kell a méheket, hogy a nap ne süsse őket, így lehet visszafogni a meleg bejutását a kaptárba. Idén kevesebb a fiatal áttelelő méh – Nagyon fontos, hogy elegendő fiatal méh legyen, ezért a nyár végén, őszi időszakban a fiasítást megpróbálja mindenki kiterjeszteni, ezt hívjuk serkentőetetésnek, amihez ha társul virágpor behordás, akkor szépen betelelnek a méhek, ha pedig nem, akkor rosszabb az eredmény, tehát a tél veszélyesebb lesz a méhek számára. Gazda-Méhész Szakmai Fórum | OMME. A szakember elmondta, hogy idén sajnos kevés az áttelelő fiatal méh. 2021-ben a nyári nagy melegek, és az aszály miatt a virágpor nem volt kellően bőséges, így a méhek telelési képessége közepesnek várható erre a télre. A méhek nem tudnak egyedül áttelelni Kiderült, hogy a méhésznek télen rengeteg gyógyszerköltsége van, amellyel a varróatkát tudják eltüntetni, emellett pedig az élelempótlás is nagyon fontos. – Régen a méhészek 2-3 kilogramm cukrot etettek, ezt serkentésként használták. Az ősz végén a méhek saját maguktól beteleltek, hiszen rengeteg volt a környezetben a nektár.
Az akácméz esetében volt egy kis keveredés a többi növény virágzásával, emiatt a pollentartalom nem túl magas, de egyébként az íz és az aroma kiváló minőségű lett. A felső akác, vagyis a második akácvirágzás estében szintén kiváló lett a minőség. A napraforgóméz estében ritkán tapasztalunk ilyet, de néhány évente, amikor az időjárás kedvező a virágzás időszakában, akkor érdekes aromák jönnek elő, a napraforgóméznek nagyon jó minősége lett. Idén a méz minősége extra évnek mondható a fajta mézek tekintetében. Sajnos hársméz nem termett elegendő, az ezüsthárs virágzásakor ugye nem kedvezett az időjárás. A vaddohány szintén nem sikerült, nem lett mennyiség. Ha mennyiség nincs, akkor minőség sincs hozzá. A fajta mézek esetében elvárjuk, hogy tiszta legyen, más ne zavarjon be. A hársméz, illetve a vaddohány esetében az átlagosnál rosszabb a minőség és a mennyiség is – mondta el a méhész. BAON - Idén a méhcsaládok fele alkalmas csak a termelésre. Hogyan lesz az új királynő? – Egy jó királynő a nyári időszak során, amikor a csúcsfejlődés van, naponta 1800-1900 petét is le tud rakni.
– A kora tavaszi időszakban a méhek éheztek, és a méhészeknek nagyon nagy erőfeszítésbe került, hogy ezt az éhezést kiküszöböljék. A természet teljesen nem helyettesíthető. A méheknek szintén szüksége lenne a növényekből a különféle ásványi anyagokra, vitaminokra, a nektárban lévő egyéb savakra, ezt nem tudjuk mesterségesen előállítani, ezért a méhek 2021 tavaszán rendkívüli mértékben tönkrementek az eléhezés miatt. Idén a termelőcsaládoknak körülbelül a fele lett országosan termelésre alkalmas, egyharmada, egyötöde el is pusztult. Ha nem lennének méhészek, a méhek nem tudnának életben maradni – tette hozzá a szakember. BAON - A becslések szerint télen a méhek körülbelül negyede veszett oda. Kujáni László Kecskemét környéki mintagazdaságában márciusban elfagyott a kajszibarack Fotó: Barta Zsolt Az enyhe tél miatt lecsökken a méhek életkora A szakember elmondta, hogy ha a külső hőmérséklet eléri a 12-13 fokot, akkor már előjönnek a méhek. Az időjárástól függ, hogy mikor fognak visszahúzódni. A nyugalmi állapothoz az kell, hogy maximum +6 fok legyen az átlaghőmérséklet.
A téli élelemkészletet is felélik és tavaszra nem marad nekik – részletezte a szakember. Kiderült, hogy nem csak az a baj, hogy az élelemkészletüket is felélik, hanem az is gond, hogy a méheknek a biológiai órája is ketyeg. – A nyári méhek élete 6-7 hét, a téliekének fél évnél hosszabbnak kell lennie, hogy a stafétát át tudják adni a következő generációnak. Ez azzal biztosítható, hogy az őszi méh sokkal többet táplálkozik a tél beállta előtt és emiatt bírja ezt a hosszú időszakot, hiszen télen nincs külső táplálék, csak a belső táplálékra hagyatkozhatnak, ez biztosítja a telelésüket – magyarázta, és hozzátette, hogy ezeknek a rovaroknak, ha nem áll rendelkezésükre elegendő nektár, akkor cukorral kell őket etetni, hogy életben maradhassanak. – Az 1970-es években a méheket nem kellett cukorral etetni. Ezt a cukrot a méhészek azért adják oda a méheknek, hogy életben maradjanak, nem pedig azért, hogy ebből mézet készítsenek. Az 1980-as években 5 kilogramm cukor elég volt egy méhcsaládnak. Jelenleg viszont 20-25 kilogramm/család az adag.
Ha elérjük ezt az időszakot, akkor a méhek valóban nyugalomba kerülnek. A méz alapvetően nem romlik meg, de a minősége az élvezeti értéke változik, ezért 1-2 éven belül meg kell enni! Fontos, hogy nem szabad a napon tárolni a mézet! – Régen, amikor kellően hidegek voltak a telek a méhek fogyasztása 1-3 kilogramm méz volt. Most már télen kevésbé hűl le az idő, emiatt a méhek fejlődése elindul, a fiasítást elkezdik nevelni, így már téli nyugalomról nem is tudunk beszélni, ezért az aktivitásuk arra az időszakra már elindul, az életkoruk viszont lecsökken – mondta Hegedűs Dénes. Szerencsére télen van már lehetőség arra, hogy a méhek megfelelő hőmérsékletben teleljenek át, így nem kezdik el korábban a fiasítást. – A méhészeknek lehetőségük van arra, hogy helyettesítsék a telet és egyre több helyen lehet zárthelyi teleltetésről hallani. Mindez arról szól, hogy egy temperált telelőbe hordják be a méhcsaládokat, ahol próbálnak 6 fokos vagy az alatti hőmérsékletet biztosítani és a telet helyettesíteni ezáltal.
A királynő a család összetartó ereje, ezt úgy biztosítja, hogy van egy anyaterméknek nevezett feromonszerű anyag, ezt az anya rágótövi mirigye termeli, és a dajkaméheken keresztül adja tovább egyik méh a másiknak. Gyakorlatilag az utolsó méh is hozzájut ehhez a molekulához. Ha érzik, hogy van anya, akkor nincs gond, de amint érzik, hogy az anya eltűnt, akkor ez az anyagtermék nem tud átadódni. Az anyatermékről annyit kell tudni, hogy körülbelül pár 10 óra alatt teljesen le is bomlik, teljesen el is tűnik. Ha elpusztult a királynő, akkor az egy napos petékből, álcákból vagy fiatal álcákból kiválasztanak egyet, amelyet különleges táplálékkal látnak el. Ő végig pempőt kap, a sejtjét átalakítják egy lefelé logó bölcsővé és az anya ott fog kialakulni. Jellemzően sikeres szokott lenni ez a váltás, de egy ilyen anyavesztés esetén több váltóbölcsőt is kialakítanak. Amint kikelnek az anyák, csatáznak egymással és az erősebb győz, ő pedig elmegy és párzottan tér haza – tudtuk meg Hegedűs Dénestől.
Ez az olajmentes vegán zöldségfasírt nagy kedvenc nálunk a családban. Roppant egyszerű az elkészítése, szuper az állaga, valamint íze is tökéletes. A szükséges hozzávalók pedig mindig megtalálhatók nálunk a konyhában, így ha hirtelen nem tudom, mit főzzek, ez mindig egy jó Jolly Joker. Hozzávalók (kb. 2 adag) 300 g répa 235 g főtt csicseriborsó 50 g zabpehely 3 gerezd fokhagyma 3-4 szál friss petrezselyem (vagy 1 ek szárított petrezselyem) 1 ek citromlé Só ízlés szerint Elkészítés 1. A répát lereszeljük, a fokhagymát és petrezselymet pedig felaprítjuk. 2. A csicseriborsót a zabpehellyel együtt késes aprítóban pépesre daráljuk, majd egy tálban az összes többi hozzávalóval összekeverjük. 3. Korongokat formázunk belőle, majd sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük őket. 4. 190 °C-ra előmelegített sütőben 25 percig sütjük, vagy amíg a teteje szép aranybarna lesz. Fogyasztás előtt érdemes kicsit várni, hogy hűljön, mert közben még szilárdulni fog a fasírt. Vegan cukkini fasírt sütőben . Ehetjük friss salátával, főzelékkel, vagy a képen látható paradicsomszószos cukkini spagettivel.
Elkészítés: A cukkinit megmossuk, hámozni nem kell. Két végét vágjuk le, majd nagyobb lyuku reszelővel reszeljük le. A vöröshagymát és a fokhagymát apróra kockázzuk fel, adjuk a cukkinihez, sózzuk, morzsoljunk hozzá borsikafüvet. A beáztatott és kinyomkodott zsömlét vagy zabpelyhet és langyos vizet adjuk hozzá, fűszerezzük apróra vágott petrezselyemmel, és jól dolgozzuk össze. Formázzunk belőle golyókat, forgassuk zsemlemorzsába. Vegán cukkini fasírt sütőben olaj nélkül. Sütőlemezre (sütőpapírra) rakjuk, és a sütőben pirosra sütjük. Közben megforgathatjuk, hogy mindkét oldala piros legyen. Ha kész, melegen olajjal bekenjük.