századi magyar irodalomban, melyre alig-alig figyelt a kritika a megjelenésekor, elmaradoztak a recenziók, és igazi népszerűségét csak az 1970-es évektől érte el, és írók egész generációinak jelölte ki az utat, miközben az emberi psziché működésének alapvető mechanizmusait tárta fel irigylésreméltó precizitással és érzékenységgel, mely alighanem a mai napig párját ritkítja irodalmunkban. TÖRTÉNELMI REGÉNYEK - SZÓRAKOZTATÓ IRODALOM. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc 1907-ben született regényéről az is hallott, aki csupán felületes ismerője a magyar irodalomnak. Minden bizonnyal a leghíresebb magyar ifjúsági történet Nemecsek, Boka, Ács Feri és társainak szívszorító sorsa, mely számos országban számít kötelező vagy ajánlott irodalomnak Brazíliától Lengyelországon át Japánig. Molnár Ferenc regénye egyetemes ifjúsági történet, a felnőtté válás szörnyű felelősségének prózai megtestesülése, ami nem véletlen, hogy a megjelenése óta eltelt közel százhúsz esztendőben számos alakban elevenedett meg újra. Készült belőle film, hangoskönyv, kifestőkönyv, színpadi előadás Dés László, Grecsó Krisztián és Geszti Péter adaptálásában, sőt, Angliában házfalakat díszítenek azok a graffitik, melyek A Pál utcai fiúk ikonikus jeleneteit formálják meg.
Első regénye a Szavazz rám!, ami a napjainkban megkerülhetetlen kulturális termékké nőtt valóságshow-k rémisztő világába vezet be minket. Egy fiatal srác, Christopher sorsát kísérhetjük végig a hajléktalan lét kegyetlen törvények alapján működő univerzumából a népszerűség felé vezető labirintusban, miközben egyszerre szembesülünk a tizenévesek társadalmi osztályoktól és származástól független dilemmáival és a posztmodern társadalmak égető kérdéseivel. Nem csak kamaszoknak lehet izgalmas olvasmány, hiszen a világot, amiben a tizenévesek ma élnek, egy kicsit mindannyian építettük.
A láthatatlan ember, melynek főszereplője, Zéta ugyan görög, Attila, a hun uralkodó Tisza menti városába tett látogatását dolgozza fel, aki beleszeretve egy hun lányba önként vonul rabszolgaságba, majd háborúba érte. Forrás: Iratkozz fel hírlevelünkre! Noizz Heti Dózis, a hét legjobb cikkei, egy helyen!
Címét, és így központi témáját ugyanakkor meglehetősen metaforikus létfilozófiai kérdésként közelíti meg, ennek köszönhetően pedig még inkább megfoghatatlanná válik az olvasó szeme előtt. Kapcsolódó cikkek Kiemelt téma Legutóbbi cikkek
Gyönyörű képek, alakítások és zene – Joe Wright rendező sajnos azóta sem tudta megugrani a saját mércéjét, amit ezzel a filmmel felállított. Végül a skandináv krimik egyik klasszikusa, a Millenium Trilógia első darabjának feldolgozásairól pár szó: 2009-ben bombaként robbant be Niels Arden Oplev filmje, A tetovált lány; Hollywood gyorsan fel is dolgozta rá két évre, és a lehető legjobb rendezőre bízták a feladatot, David Fincherre. Legjobb kortárs magyar regények. Nagyon megoszlanak a vélemények a két filmről, szinte mindenki összehasonlítja őket, azonban ha a regényt is figyelembe vesszük az értékelésnél, az amerikai feldolgozás közelebb áll Stieg Larsson könyvéhez, kevesebbet változtattak a történeten, és a saját Lisbeth interpretációmhoz közelebb áll Rooney Mara alakítása, mint az egyébként szintén zseniális Noomi Rapace-é. A svéd egy remek thriller, az amerikai egy lassú folyású krimi – mindkettőt lehet szeretni. Szerencsére az irodalom és a filmművészet kapcsolata rengeteg remek alkotást ajándékozott az emberek számára, és azt külön pozitív hatásnak tartom, hogy sok filmet látva az embereknek kedve támad elolvasni az azon alapuló regényeket is.
4. Kertész Imre: Sorstalanság A Nobel-díjas író regényét először 1975-ben adták ki, történetéből népszerű film is készült. Mivel azonban kegyetlen őszinteséggel írja le a II. világháború történéseit, olvasását inkább erős idegzetűeknek ajánljuk. 5. Örkény István: Tóték A Tóték Örkény István egyik legismertebb műve. Habár eredetileg forgatókönyvnek készült, 1967-ben mégis regényként jelent meg. Székely Éva: 66 híres magyar regény (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 2002) - antikvarium.hu. A belőle készült dráma pedig 1969-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíjat is. 6. Rejtő Jenő: A három testőr Afrikában A regény Az elátkozott part folytatásaként íródott 1940-ben. Miután egy szökött francia légionárius leveléből napvilágra kerül a kongói vasútépítés körüli szélhámosság az első regényből megismert Csülök, Tuskó Hopkins, Senki Alfonz és Török Szultán feladata a Panamát feltáró fontos iratok illetékes kézre juttatása. Ez azonban nem egyszerű küldetés, kalandos útjukat humoros formában meséli el az író Csülök szemszögén keresztül. 7. Rideg Sándor: Indul a bakterház Ha a könyvet nem is, a belőle készült filmet talán már mindenki ismeri.
De talán épp ez a kettősség adja az elbeszélés báját, valamint az, hogy nem lefelé beszél a gyerekekhez, hanem képes őket jövőbeli felnőttekként kezelni. Joss Stirling: Summer - Kezdődjön a vadászat! A Lélektársak-sorozat befejező epizódja méltó lezárásának bizonyul a fiatalok körében évek óta töretlen rajongással fogadott sorozatnak. A savantok, ezek a különleges képességekkel megáldott fiatalok a kamaszok meg-nem-értettségét és lázadásra való hajlamát testesítik meg. Akárcsak a mára klasszikussá vált X-men és Harry Potter sorozatok világában, a főhősöknek itt is meg kell küzdeniük a körülöttük szürkéllő világ szűklátókörűségével, miközben saját szubkultúrájukban is ellenségekre lelnek. A sorozat fő vonzereje mégis a fiatalok romantikus viszonyainak mikroszkóp alá helyezésében keresendő: a lélektársak egymáshoz való viszonya, egyéni döntéseik az őket összekötő kapocs ismeretében, és a kockázat, amit hajlandóak vállalni annak megóvásáért – ezek a kérdések azok, amikkel a legtöbb kamasz olvasó ösztönösen azonosulni tud.
1929-ben már 50 főt foglalkoztat, amerikai lapok is cikkeznek a népszerű pincéről. 1945-ben a berendezés java része elpusztult, népkonyhát működtettek benne. Baldauf átépíttette, de 1949-ben államosították. Harmadik fénykorát a hetvenes években érte el, amikor újra divatba jött az éttermekben a cigányzene. Ez volt az egyik első olyan étterem Magyarországon, melybe légkondicionálót telepítettek (1971). Ifj. Déki Lakatos Sándor - Zeneszöveg.hu. A cigányzene a hetvenes évek óta az étterem márkavédjegye. A Mátyás-pince a nyolcvanas-kilencvenes években lett a belváros exkluzív étterme. Nem volt elég költséghatékony...
– Először azt kérték a fiamtól – mondta a 66 éves Déki Lakatos Sándor –, hogy csökkentse a zenekar létszámát hat főre. Elküldtük az 1968 óta velünk játszó segédprímást, aki valószínűleg annyira a lelkére vette a dolgot, hogy nem sokkal később meg is halt. Aztán az volt a kérés, hogy próbáljunk még "költséghatékonyabban" föllépni, hétfőn és kedden legyen kisebb a fizetésünk. Ebbe is belementünk. Később szerdánként és csütörtökönként ingyen kísértük a folklórműsort. Ifj déki lakatos sandro magister. S olykor hónapokat vártunk arra, hogy megkapjuk a fizetésünket. A legutolsó kérés az volt, hogy legyünk csak hárman a zenekarban. Ezt a zenekarvezető fiam nem tudta elfogadni, mert ez a műfaj halála lenne. Úgyhogy november 4-én felmondtak a zenekarnak, december 3-án muzsikáltunk utoljára a Mátyásban. Déki Lakatos Sándor jövőre ünnepelhette volna, hogy negyvenedik éve ugyanazon a helyen játszik. Mint mondta, apja 1965-ben szegődött a Mátyásba, amikor senki sem akart ide jönni. Utána viszont minden magára valamit adó zenész álma az lett, hogy a külföldiek körében is fölöttébb ismert mulatóhelyen léphessen föl.