A szocialista krimikből hiányzott a társadalomkritika, a bűn mindig kívülről érkező fenyegetést jelentett, magánnyomozókra pedig nem volt szükség, hiszen a rendőrség kompetenciáját nem lehetett megkérdőjelezni. A Dögkeselyű több szempontból is szakított ezzel a hagyománnyal. Egyfelől elmosta a határokat a bűnöző és a kisember közt, egy tisztes polgárból teremtett muszájgengsztert, akit valójában nem is a pénz, hanem a becsületének visszaszerzése motivál. Másfelől a közeg, Budapest sem makulátlan kulissza, a bűn itt már nem anomáliának számít, éppen ellenkezőleg, egy olyan világot mutat be a film, amelyben szinte lehetetlen tisztességesen boldogulni, és ahol mindenki megpróbálja kijátszani a rendszert sefteléssel, ügyeskedéssel. Harmadrészt a Dögkeselyű az első olyan film, amely miközben életszagú figurákat és helyzeteket teremtett, a krimi, a thriller, az akciófilm, sőt a film noir szabályait is sikeresen adaptálta a hazai környezetre. Ragályi Elemér operatőr képein Budapest nyomasztóan szürke városi dzsungel, amelyben még a ponyvák lapjaira kívánkozó fordulatok is hitelesnek hatnak; az autós üldözés is majdnem olyan izgalmas, mint a hollywoodi filmekben, Cserhalmi György pedig tökéletesen hozza az ellenséges világgal dacoló magányos antihős figuráját.
A sorozatában a magyar mozi évtizedein barangolunk végig, havonta bemutatva egy-egy időszakból a legfontosabbnak tartott és kedvenc filmjeinket. A nyolcvanas évek egy korszak végét jelentette a magyar történelemben és a filmtörténetben is, és oly sok kiváló filmet eredményezett, hogy alig bírtuk a listánkat tízesre szűkíteni. 1. Megáll az idő (1981) "A szar is le van szarva! " - fogalmazza meg a hatvanas években játszódó Megáll az idő egyik szereplője a korabeli magyar életérzést, amely egyáltalán nem olyan romantikusan lázadó, mint ugyanez az évtized Nyugaton. A film kamasz hőseinek életét az '56-os forradalom határozza meg utólag is: emigráció, börtön, reménytelen politikai helyzet zilálja szét a családokat és sorsokat. A felnövő srácok pedig örökké emlékezetes jelenetekben csak azért is lázadnak és romantikáznak - hiába próbálja meg ezt lehetetlenné tenni az őket körülvevő közeg. 2. Mephisto (1981) Máig az egyetlen magyar Oscar-díjas nagyjátékfilm Szabó István alkotása, amelyet a legjobb külföldi film kategóriájában hirdetett ki győztesként 1982-ben az Amerikai Filmakadémia.
Új alapokra helyezte a magyar bűnügyi filmet Hogyan készült? A játékfilmes pályáját egy szatírával ( Veri az ördög a feleségét) indító András Ferenc egy Munkácsi Miklós-kisregényben találta meg következő filmje témáját, de a történetet jelentősen átdolgozta. A könyvben a főhős szálával párhuzamosan egy rokonszenves rendőr nyomozása is fut, a forgatókönyv viszont csak Simonra fókuszál, aki itt egy gyerekétől elszakított, elvált férfi; ezt a motívumot a saját életéből vette a rendező. A 11 milliós költségvetésből készült Dögkeselyű volt az első magyar film, amelyben a steadicam nevű kamera-stabilizációs rendszert használták. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A filmet a magyar nézők és a kritikusok is kedvezően fogadták, de a külföldi közönség is értette és szerette. A Berlini Filmfesztiválon, ahol Arany Medvére jelölték, megkapta a közönségdíjat. Később közel 60 országban mutatták be, de az utolsó jelenetet több szocialista országban is túl lehangolónak ítélték, ezért kivágták. Készült a filmből egy cseh remake is, amelyből szintén hiányzik az eredeti finálé.
1 IMDb Teljes film tartalma Irodalmi folyóiratok napjainkban lyrics
Simon József (Cserhalmi György) válása után felhagy mérnöki állásával, és taxizni kezd, hogy vissza tudja fizetni adósságait. Egy nap két idős hölgyutas ellop tőle tízezer forintot, főnöke és a vallomását felvevő rendőr azonban nem hisznek neki. Megpróbál kölcsön kérni ismerőseitől, de még szülei is csak egy csekélyebb összeggel tudják kisegíteni. Szeretője, Ági, idősebb kitartójától, Dr. Árpitól próbál pénzt szerezni Simonnak, aki óránként ránéz ponyvával letakart Ladájára; egyik munkatársa pedig a félillegalitásban működő maszek karosszérialakatoshoz, Kowarski Elődhöz irányítja pénzért. Simon, mialatt a férfira vár annak budai villájában, Kowarskinével való beszélgetése során rájön, hogy a két hölgy a fuvar alatt arról beszélt, hogy Jeromos nevű kutyájuk elszökött tőlük. Apróhirdetések alapján sikerül rátalálnia az egyik elkövetőre, Halmosnéra, akinek azt hazudja, hogy megtalálta Jeromost. A hölgy tacskóját eddigre már ténylegesen megtalálta egy nő, de Halmosné belemegy, hogy egy óra múlva mindkét megtalálóval találkozzon, hogy kiválaszthassa, melyik az ő kutyája.
A megváltozott körülmények között az életük is gyökeresen megváltozik, mi pedig ezt különleges nézőpontból, elképesztően erős színészi alakítások révén követhetjük végig. 5. Eszkimó asszony fázik (1983) A nyolcvanas évek egyben a magyar "underground" és alternatív zenekarok színrelépésnek időszaka is, ez a speciális ellen- és szubkultúra pedig beszivárgott a mozifilmekbe is, főleg az ún. "új érzékenység" alkotóinak munkáiba. Közülük azért választottuk az Eszkimó asszony fázikot, hogy ezzel is emlékezzünk a nemrégiben elhunyt rendezőre, Xantus Jánosra - és mert ennek főszereplője az a Méhes Marietta, aki az említett színtér első számú dívájának számított. 6. Egészséges erotika (1985) A szocializmus mindennapjainak kisszerűségét a magyar film mindig is a szatíra eszközeivel tudta leginkább megmutatni és kifigurázni, ezen a téren pedig Tímár Péter formailag is újat tudott mutatni az első rendezésével: elharapott végű mondatok, visszafelé felvett mozgású szereplők teszik emlékezetessé a ládagyár női öltözőjébe titokban felszerelt ipari kamerák történetét.
A korszakonként visszatérő, a tárlat egészét végigkísérő egyik motívum az emberek lakhatási kérdéseivel foglalkozik. Milyen körülmények között éltek, milyen anyagokat használtak fel közvetlen élőhelyük kialakításához, hogyan alkalmazkodtak a környezeti változásokhoz, hogyan használták fel mindehhez a technológiai újításokat? Mésztufa medence, barlang, római villa, jurta vagy épp szocreál lakásbelső – mind-mind felidézi az adott éra jellemző lakáskultúráját. Rövidfilm a Bányászati és Ipari Skanzenről A némafilmek hangulatát és megoldásait alapul véve mutatjuk be rövidfilmünkben a tatabányai bányászok mindennapi életét. Ehhez kiváló helyszínként szolgált a bányászati emlékek megőrzésében helyi és országos szinten is központi szerepet betöltő Bányászati és Ipari Skanzen. Bányászati és ipari skanzen park. A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé.
Nyitva tartás: április 1. és október 27. között, szerdától vasárnapig, 10 és 18 óra között. Belépő: felnőtt: 900 Ft, diák, nyugdíjas: 500 Ft A Tatabányai Múzeum nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló kiállítóhelyén egy régi bányaüzem teljes épületegyüttesével, berendezett irodákkal, szabadtéri gépbemutatón, és bejárható bányatérség segítségével idézi meg a szénbányászatot a régi XV-ös aknán, amelyet az egykori tatabányai bányászkolóniák jellegzetes lakó- és középületeinek megépítésével és korhű berendezésével tettek még teljesebbé és egyedivé. Tatabányai Múzeum Bányászati Múzeum és Ipari Skanzen: Mesterségem címere - Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ. A szénbányászat emlékeinek megőrzésére, a bányászhagyományok életben tartására létrehozott kiállítóhely, 1988-as megnyitása óta folyamatosan bővülő, és tematikájában is gazdagodó kiállításokkal várja vendégeit. A látogatók lehetőséget kapnak arra, hogy múzeumi körülmények között megismerkedhessenek azzal az összetett, nehéz munkával, amit a bányász nap, mint nap végzett a föld alatt. Az "öreg XV-ös akna" külszíni létesítményei abban az állapotban kerültek megőrzésre, ahogy egykor az üzemelés alatt voltak.
A hozzájuk kapcsolt új állandó kiállítások pedig még érthetőbbé teszik a látogatók számára az adott objektum szerepét. A hagyományos műszaki- technikatörténeti kiállítások mellett a skanzen legkeresettebb látványossága az egykori helyi bányatelepeket jellemző épületek közül, a mára már felépített két régi kolóniaház a tisztviselő házzal, és a régi iskolával. Amíg az első épületben, a szoba – konyha – kamrás, 35 m2 –es, korhűen berendezett lakásokban a 20. század elejétől az 1960-as évekig követhető nyomon a lakáskultúra alakulása, addig az ún. "mesterségek házában", a helyi ipartelepeket jellemző kisipari műhelyek kaptak helyet. Az eredeti helyén, változatlan formájában megmaradt tisztviselői lakás korhű berendezésével, bemutatásával pedig még teljesebb lett a kép az egykori bányatelepen lakók életkörülményeiről. Bányászati és Ipari Skanzen – A Vértes Agoraja. A régi ótelepi iskola épületének mintájára felépített iskolában két korhű - egy 1920-30-as, és egy 1960-70-es évekbeli – osztályterem kapott helyet. A skanzen mára fontos helyszínévé vált a bányászhagyományok ápolásának, a bányásznapi rendezvényeknek, a kulturális találkozóknak.
Mivel az élmény megszerzése központi kérdéssé vált napjainkban, a cél elsősorban az élmény ismerős és értelmezhető ismeretekre való átalakítása lett. A múzeumpedagógiai foglalkozások koncepciója a gyerekek komplex fejlődését szolgálja, kiegészíti, és megerősíti az óvodákban megszerzett ismereteket. Mindez játékosan, a drámapedagógia módszerével történik Az óvónők a következő foglalkozásokból választhatnak: " Ó mi szép, ó mi szép, ez a három lábú szék… " foglalkozás a skanzen cipész műhelyében " Én vagyok a bakó manó nyassz! " foglalkozás a skanzen szabó műhelyében " Urak, hölgyek szépüljenek! Bányászati és ipari skanzen v. " foglalkozás a skanzen borbélyműhelyében, szépségszalonjában és fodrász műhelyében " Itt repül a kis madár! " foglalkozás a skanzen fotó műhelyében " Sót vegyenek…sót vegyenek " foglalkozás a skanzen élelemtárában " Kerek ez a zsemle…nem fér a zsebembe…! " foglalkozás a skanzen pék műhelyében A gyerekek játékosan megismerkednek az általuk választott foglalkozás alapvető fogalmai val, eszközei vel.
A hely Megközelítés A környéken A 20. századi Tatabánya (és környéke) életében a szénbányászat meghatározó szerepet játszott. Az egykori bányaüzemben kialakított múzeum ennek a korszaknak állít emléket, miközben a bányászhagyományok ápolására is törekszik, élőbbé téve a skanzent. Bányászati és Ipari Skanzen – Kortárs Galéria. Tatabánya és a környékbeli települések életét kis híján egy évszázadon keresztül a szénbányászat határozta meg: a város megszületését ennek az iparágnak köszönheti. A tatabányai medencében 1896-ben kezdte meg a kitermelést a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., és volt olyan időszak, amikor a hazánk teljes széntermelésének kétharmadát Tatabánya adta. Ehhez persze gyakorlatilag egy új városnak kellett felépülnie, amit segített a bányavállalat is, hiszen elemi érdeke volt, hogy idecsábítsa a munkásokat, akik jöttek is mind az Osztrák-Magyar Monarchia területéről, mind pedig Lajtán túli területekről, Galíciából, vagy Csehországból. Az egykori XV-ös akna ennek a világnak állít emléket, és egyben igyekszik ápolni a bányászhagyományokat is a múzeum.