A Holt-tenger 400 méterrel mélyebben fekszik a tengerszint alatt, a magas sótartalom miatt nincs benne élet. Mi azonban mégis kíváncsiak voltunk rá, ezért alaposan utánanéztünk, milyen csodálnivalókat rejteget e titokzatos táj. Gyere, és fedezd fel velünk a legősibb tengerpartot! Manapság a keleti partvidék gyéren lakott, a Holt-tenger viszont kedvelt kirándulóhely. Holt-tenger – eltűnőben lévő csoda | Érdekes Világ. A rendkívül sós vízben jólesik lubickolni, hiszen az ember nem süllyed el benne. Jóformán alig lehet benne úszni, a víz felhajtóereje ugyanis megfordítja az embert, szinte csak a vízfelszíni lebegésnek tekinthető a fürdés. Egész évben lubickolhatunk, fürdés után azonban feltétlenül mosakodjunk le tiszta vízben – különösen a szemünk védelmében. A Holt-tenger vize ugyanis hatszor sósabb a többi tenger vizénél. A víz gyógyhatását már kétezer évvel ezelőtt, Heródes korában felismerték. A kellemesen langyos vízben nem lehet elsüllyedni. A tenger partján a napfürdőzés is kellemes időtöltés lehet, csakúgy, mint bekenni magunkat az ásványi anyagokban gazdag iszappal, és kipróbálni, élvezni annak gyógyhatását.
Ez ugyan a Fertő-tóra is igaz, itt mégis épp elég távol van a túlpart ahhoz, hogy elhiggyük, tengerrel van dolgunk. Egyre távolabb kerülő nyaralóhelyek Ha néhány évente újra és újra ellátogatna a Holt-tengerhez, azt tapasztalná, hogy a part menti kempingek fokozatosan egyre távolabb kerülnek a víztől. Elsőre talán azt gondolhatná, hogy szándékos költözködés áll a háttérben, a kempingek azonban valójában egy centit sem mozdultak a helyükről az elmúlt évtizedekben. A magyarázat ennél jóval szomorúbb. Mivel a Jordán-folyó vizét a környező országok évről évre egyre többet használják, folyamatosan csökken a vízhozama, a tó pedig apadásnak indult. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a '80-as években lyukakat és repedéseket fedeztek fel a medrében, ahol elkezdett elszivárogni a víz. A Holt-tenger pedig mostanra olyan lett, mint egy szita, amelynek csak az izraeli részén is több mint háromezer víznyelő lyuk tátong. A jelenséget azzal magyarázzák, hogy a földfelszín alatti édesvíz feloldja a sós talajt, ezáltal üregek keletkeznek, amelyek egy idő után elkerülhetetlenül beszakadnak.
Néha, amikor kedvezőek a körülmények, a tavon vörös színű vízvirágzás figyelhető meg. Ilyen fordult elő 1980-ban és 1992-ben. A holt-tengeri búvárkodás veszélyei A Holt-tengerbe nemcsak lemerülni nem könnyű, de különleges felszerelés is kell hozzá. Annak a búvárnak, akinek Hawaiinál elég volt 6 kilogramm súly a merüléshez, itt 45 kilogrammot kellett magára erősítenie. A holt-tengeri búvárkodáshoz speciális, a teljes arcot takaró, a szemet és a szájat is védő maszkot kell viselni. Egy véletlen nyelés a sós vízből a gége megduzzadását okozná, és szinte azonnali fulladásos halálhoz vezetne. A szemet érő sós víz irritációt és akár vakságot is okozhat rövid időn belül. A ruhának is tökéletesen kell zárnia, hogy a sós víz ne szívja ki a testből a nedvességet. A tavaly a vízbe merészkedő, de eredményeiket csak most nyilvánosságra hozó izraeli és német búvárokat meglepő kép fogadta. A Holt-tenger fenekén édesvizű források fakadnak. A felszín alatt 30 méterrel akár 15 méter átmérőjű és 20 méter mély kürtőkből tör fel a víz.
Helyszínek Szerkesztés A mérkőzéseket 10 város ( Antibes, Bordeaux, Le Havre, Lille, Lyon, Marseille, Párizs, Reims, Strasbourg, Toulouse) 11 stadionjában rendezték volna a tervek szerint, de Ausztria visszalépése miatt Lyonban nem rendeztek mérkőzést.
A FIFA gyakorlatának megfelelően a rendező tagország, Franciaország adta a legtöbb játékvezetőt, 13 főt, akik közül 3 fő játékvezetőként, közülük Georges Capdeville a döntőt vezethette, 10 fő csak partbíróként működött közre. Három játékvezető érkezett az Ausztriával kibővült Németországból. Két-két játékvezetőt adott Belgium, Olaszország, egyet-egyet Magyarország, Hollandia, Csehszlovákia, Svájc és Svédország. Öt játékvezető kettő, 8 játékvezető egy-egy mérkőzést vezetett. A legtöbbször, négy alkalommal Paul Marenco (francia) játékvezető működött partbíróként. A holland játékvezetővel, Johannes van Moorsellal együtt három játékvezető három alkalommal kapott szerepet, mint partbíró. A FIFA előírásának megfelelően azok a játékvezetők, akik nem vezettek mérkőzést, valamelyik társuknál partbíróként működtek közre. 1938-as labdarúgó-világbajnokság – Wikipédia. Heten kettő, kilencen egy alkalommal közreműködtek partbíróként. Négy játékvezető csak játékvezetői feladatot látott el. Jegyzetek ↑ Osztrák, de az Anschluss miatt aktuálisan német állampolgár volt.
Spanyolországban halt meg. A ferencvárosi Toldi Géza (1909 – 1985) budai sváb családban született Tunigold néven. A hungáriás, Budapesten született Turay József (1905 – 1963) 1938-ban már-már veteránnak számított. Egész életében Magyarországon maradt. A hátvéd Korányi Lajos (1907 – 1981) Kronenberger néven született 1907-ben Szegeden, az FTC játékosa volt, végig Magyarországon maradt. A budapesti Balogh István (1912 – 1992) az Újpestben focizott, mindig Magyarországon élt. A csatár Dudás János (1911 – 1979) a Hungáriában focizott. A budapesti Háda József (1911 – 1994) ferencvárosi kapus védett az első mérkőzésen. 1938 vb döntő élő. A szegedi Pálinkás József (1912 – 1991) végül nem kapott lehetőséget, hogy a világbajnokságon védjen. Cseh László (1910 – 1950) a Hungáriából, Kohut (Kohaut) Vilmos (1906 – 1986) a Ferencvárosból került be a keretbe (ő az első meccsen gólt is szerzett). A csapat edzője a soproni születésű német Dietz Károly (1885 – 1969) volt, aki érdekes, szomorú életutat járt be. 1918-ban, a forradalom után Budapest rendőrfőkapitánya lett az akkor 33 éves fiatalember, 1919-ben ő tartóztatta le Kun Bélát.
Nincsen mentség! A sorsolás szeszélyéből a magyar együttes a legkedvezőbb helyzetbe jutott. Véletlen körülmények valósággal tálcán kínálták a végső siker lehetőségét és ha a magyar együttes mégsem tudott a döntőben győzni, ez csakis és egyedül annak tulajdonítható, hogy ellenfele jobb volt. A magyar válogatottnak sikerült feltörnie az élre, az olaszok pedig, akik 1934-ben világbajnokságot, két év múlva olimpiai bajnokságot, két ízben Európa Kupát nyertek, megvédték elsőségüket mert mind egyéni, mind összteljesítményük jobb volt mint a magyaroké. 1938 vb döntő baseball. A magyar csapat játéka ernyedtnek, korszerűtlenül lassúnak, fontoskodónak tűnt az olaszok villámgyors mozgása, kiforrott labdakezelése, elsőrendű technikája és taktikai fölénye mellett. Erős iramban kezdődött a játék, de már az első percekben kiderült, hogy a magyar csapatból hiányzik a meg-szokott összhang. A fedezetsor csetlett-botlott, a közvetlen védelem megzavarodott, az olaszok pedig pillanatok alatt tudtak átváltani a védekezésből a támadásba és gyorsaságukkal, fölényesen biztos labdakezelésükkel egyre veszélyesebb helyzeteket teremtettek a magyar kapu előtt.
A Tanácsköztársaság idején letartóztatták, 1934-1939 között volt a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya. 1944-ben a nyilasok tartóztatták le, Sopronkőhidán majd Mauthasenben tartották fogva a magyar válogatottat világbajnoki ezüstéremre vezető szakembert. 1951-ben Bodrogkeresztúrra telepítette a kommunista hatalom, Budapestre 1963-ban tért vissza. Érdekes névsor, érdekes emberi sorsok. 1938 vb döntő black. 21 labdarúgó és egy edző. A 21 labdarúgóból legtöbben a Ferencvárosból érkeztek (8 fő), utána az MTK-Hungáriából (7 fő), majd a harmadik nagy fővárosi klubból, az Újpestből (5 fő), egy játékos Szegedet képviselte. Nem meglepő adat, tudván, hogy a két világháború között, de utána is, lényegében az 1980-as évekig, a magyar futballélet mennyiségileg is minőségileg Budapesten koncentrálódott. A 22 főből 12 volt "népi" magyar (ideértve Pignitzky-Polgárt is), 6 német, 2 zsidó, 2 délszláv származású, bár ennek különösebb jelentősége nincs, csak az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, mint szociológiai tényt (persze, mivel a korabeli magyar foci Budapesten koncentrálódott, ezért a jelentős részben német és zsidó kulturális-népi hagyatékkal rendelkező magyar főváros népessége is hangsúlyozottabban jelent meg a futballban), nem mintha bárkinek is közülük kétségbe vonnánk magyarságát.