Pécs a dél-dunántúl legnépesebb városa. Baranya megye székhelye 2010-ben elnyerte Európa kulturális fővárosa címet, amelyet Isztambullal és Essennel osztott meg. Pécs látnivalóinak nagy része közvetlenül a belvárosban találhatóak, de nem mind közelíthető meg ilyen egyszerűen. Az állatkert vagy éppen a Tettye csúcsa már kicsit kiesik ebből a területből, de még ezek is könnyen elérhetőek, akár gyalogosan is. Pécset sokan nevezik a "Balkán kapujának" vagy éppen egy mediterrán városnak. A kis utcák, a kedves emberek és a sok régi épület mind-mind előcsalogatják az emberből a déli életérzést. Tettyei Mésztufa-barlang, Pécs - Majs Község. 2000-ben az ókeresztény sírkamrákat pedig az UNESCO is beválogatta a világörökségi listára. Szerelmesek lakatja A lakatfal a Janus Pannonius utcában található. Az itt élők elmondása szerint az első lakatokat még az 1970-es években helyezték el az ide tévedő turisták, azóta pedig csak gyarapszik a gyűjtemény. Az első kerítés már korábban betelt, így az ide tévedő szerelmesek a mellette lévőt is elkezdték tele aggatni a nevükkel ellátott lakatokkal.
Mi a zöld jelzést követve kapaszkodunk fel az Égertetőre, egy tisztásra érve játszótér és kilátó fogad. A családos vagy rövidebb túrára indulok itt remekül elüthetik az időt. Tovább haladva egy kilométer után áttérünk a piros háromszögre és nemsokára a Jakab-hegy déli oldalában találjuk magunkat a Babás-szerköveknél. Babás-szerkövek a Jakab-hegy déli oldalában A látványos homokkő tornyok-palacsinták elő-elő bújnak a fák közül, érdemes egészen a Jubileumi-keresztig elsétálni. Pécs-Tettye környéke. Cserkút és Kővágószőlős a lábunk alatt hever, de tiszta időben messzire délre Horvátországba is átlátni. Kicsit visszasétálunk, majd északra fordulva a Sasfészek érintésével a Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalán találjuk magunkat. Rövidesen a Zsongor-kőhöz érünk, egy kicsit le kell térnünk a kék jelzésről, de megéri, mert a Mecsek legszebb kilátóját nem hagyhatjuk ki. Zsongor-kő kilátó A Pálos kolostor romjait érintjük, majd Rockenbauer Pál nyomán megyünk a Patacsi-mezőig, itt a bélyegzőhelynél délkeletre fordulunk a kék kereszten ereszkedünk le az Égervölgyi kiindulóhelyünkre.
Szerinte ez egy női arcot ábrázol, és barátaival sokáig vitatkoztak azon, hogyan nevezzék el. Végül a Kilátó, a Kém, a Bajnok után jött a Barátkozó elnevezés, ami máig a sziklán ragadt, ugyanis így hívják a pécsiek. Akit a további részletek is érdekelnek, azok ERREFELÉ olvassanak tovább.
Jó időben belátható az egész Dél-Dunántúl Bajától egészen a Badacsonyig. Ókeresztény sírkamrák A 2000 óta a világörökség részeként látogatható Ókeresztény sírkamrák még a 4. századból maradtak fent. Itt felbecsülhetetlen értékű régészeti leletek találhatóak, ahova anno a város ókeresztény lakói temetkeztek. Székesegyház A városban található székesegyház eredeti a római birodalom korára nyúlik vissza. A mai altemplom alapfalait még a 4. század végén rakták le, majd pár évszázaddal később ezt bővítették tovább. Pécs tettye kilátó angolul. A műemlék délkeleti tornyából megcsodálható az egész város, de láthatóvá válnak innen a bazilika harangjai is. Miután II. János Pál Basilico Minor rangra emelte, így joggal nevezhető az épület bazilikának. Természetesen mindezek mellett számos másik pécsi nevezetesség is megtalálható, így érdemes nagy sétát tenni és eltölteni néhány napot a megyeszékhelyen. Vonattal, busszal és autóval is könnyen megközelíthető, akár a fővárosból is.
Jegesmedve csók a budapesti állatkertben - Polar Bear Kissing in a Zoo - YouTube
Így tehát a jegesmedvék kifutójában az elmúlt években átmenetileg elhelyezett barnamedvék egy másik állatkertbe kerültek, s a kifutó ásóhelyein végzett talajcsere után minden készen is állt a jegesmedvék fogadásához. Budapest portál | Új jegesmedve az állatkertben. Állatkertünk jegesmedve-férőhelyéről érdemes tudni, hogy az eredeti, 1912-ben épült sarkvidéki panoráma kifutóit és belső tereit, amelyek nem voltak kellően tágasak (bár ezzel együtt már eredeti állapotukban is kiváló tenyésztési eredményeket tettek lehetővé), 2006-ban jelentősen korszerűsítettük. A jegesmedvék férőhelyének nagysága akkor a korábbi háromszorosára nőtt, s az eredeti "mártózó" helyett egy 350 millió literes új medencét is kaptak. Középtávú terveink között az szerepel, hogy ezt a férőhelyet a jövőben továbbfejlesztjük, ugyanis az oroszlánfókák a Pannon Parkban kapnának új helyet, s az így felszabaduló területtel még tovább bővíthetjük a jegesmedvék kifutóját. Várhatóan épp akkor jutunk majd idáig a fejlesztésekben, amikor a mostani új jegesmedvék elérik a tenyészérett kort, továbbutaznak a tenyészprogram más állatkertjeibe, ahol már jövendőbelijük fogja várni őket.
Ezután teljesen újjávarázsoljuk a budapesti jegesmedve-komplexumot is, utána pedig már mi is egy tenyészpár, esetleg egy hímből és két nőstényből álló trió tartására fogunk vállalkozni, ugyancsak a tenyészprogram keretein belül.
Az utolsó budapesti jegesbocs – név szerint Lady – 1990-ben, tehát épp 21 éve látott napvilágot. Azóta azonban a szaporulat elmaradt, elsősorban azért, mert Ladynek és a mellé Kölnből érkezett Vitus nevű hímnek több mint másfél évtizeden át nem született bocsa. A bocstalanság okainak kiderítésére 2009 januárjában alaposan megvizsgálták az állatokat, és kiderült, hogy Lady-nek egyáltalán nem lehetnek utódai. Régi idők budapesti jegesmedvéi | Állatkert Budapest szívében. Mivel azonban Vitus értékes tenyészállatnak számít, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) által fenntartott jegesmedve tenyészprogram (EEP) keretében olyan megoldást igyekeztek találni a szakemberek, amelynek nyomán egy szaporodásra alkalmas nőstény kerülhet Budapestre. A tenyészprogram irányítóinak választása először az olaszországi Pistoia városának állatkertjében élő, Bimba nevű nőstényre esett. Lady tehát Budapestről egy dániai állatkertbe utazott, és helyére ez év március 30-án érkezett meg Bimba Toszkánából. A 24 éves nőstény azonban május 3-ára elpusztult, mint később kiderül, egy a májában már korábban kialakult daganat miatt.
Utóbbiak közül a sikeresen felnövekedett, más állatkertekbe került állatok jó része maga is továbbszaporodott, így sok ma élő állatkerti jegesmedve felmenői között voltak Budapesten élt egyedek. Alkalmilag már a XIX. században is láthatott jegesmedvét az Állatkert közönsége, ám komolyabban csak 1912-ben fogtunk hozzá a faj tartásához. A kert 1909 és 1912 között lezajlott átépítése során ugyanis az ekkor emelt Kisszikla északi oldalába külön sarkvidéki panoráma épült. Az előtérben a fókák kaptak a korábbinál sokkal tágasabb medencét, a háttérbe pedig a jegesmedvék kifutója került, amelyhez szintén tartozott egy kisebb, pancsolásra alkalmas mártózó. A fókák és a jegesmedvék férőhelyét – a Hagenbeck-féle panorámakifutós elvnek megfelelően – szárazárokkal választották el egymástól, oly módon, hogy az a külső szemlélő számára alig volt észrevehető, így a két férőhely és lakói egységes sarkvidéki panorámában tárultak a közönség szeme elé. Az új bemutatóhelyet természetesen hamar be is népesítették, így 1912-ben a közönség egy fél tucat jegesmedvét láthatott.